- Műfaj: Sci-fi, fantasy
- Rendező: Darren Aronofsky
- Forgatókönyv: Darren Aronofsky, Ari Handel
- Szereplők: Russel Crowe, Jennifer Connelly, Ray Winstone, Anthony Hopkins, Emma Watson
Újra, egy kedvenc rendezőm, legújabb produktuma került a kezeim közé. Darren Aronofsky, korunk egyik legnagyobb tehetsége. Egyetlenegy filmje volt, ami nem igazán jött be annyira, mint a többi, az pedig legelső filmje, a Pi volt, ami egy matematikus bekattanásáról szólt. Nem volt rossz film, de valahogy a fickó problémáját nem tudtam átérezni. Viszont utána csak mesterműveket készített Aronofsky. Rekviem egy álomért, Fekete Hattyú, A pankrátor, vagy az én személyes kedvencem, A forrás. A rendező filmjei, mind-mind, az érzelmekre hatnak leginkább és alkotásai, jellemzően nem pozitív végkicsengésűek, vagy legalábbis nem 100%-ig azok. Mindig ott hagy valami szomorkás utózöngét a film végére. Aronofsky filmjei nem egyszerűek, sokszor használ szimbolikát, szeret minket elgondolkodtatni, és játszik az érzelmeinkkel. Gyönyörű a filmjei képi világa, fantasztikusak a zenék, a karakterei hihetetlen életszerűek, és bitang jó színészeket vadászik össze.
Most pedig beadta a derekát, egy nagyköltségvetésű, igazi Hollywoodi szuperprodukciót tett le az asztalra, a Noéval. 125 milliós költségvetést kapott, hogy rendezze meg ezt az epikus, bibliai történetet. Aronofsky persze saját szájízére formálta a sztorit, össze is balhézott a stúdióval. Meg akarták vágni a filmet, a rendező nem engedett, ment a huzavona. Meg persze a vallásos emberek is okádták a tüzet a filmre. Jogos volt mindez? Érdemes volt ennyit pörölni és veszekedni ezért a filmért? Hát…
A történetre nem vesztegetnék sok szót, gondolom tudjátok, miről van szó. A góré fentről dob egy e-mailt Noénak, hogy veszett gyorsan barkácsoljon össze valami jó nagy ladikot, mert berágott az emberiségre, ezért lehúz mindenkit a klotyón. Aronofsky – aki egyébként ateista – persze változtatott sok mindent. Kapásból, már az idő sem stimmel. Mert ez a mozi egy posztapokaliptikus jövőben játszódik. Több utalás is van erre, és nem kell szemfülesnek lennünk, hogy észrevegyük ezeket. Az ipari város lakói Káin leszármazottai, akik nem törődnek a természettel és a Teremtő akaratával. Noé és családja pedig Sét leszármazottai, akik meg az Urat követik. Az ő szabályai szerint élnek. Ezért is kezdik el építeni a bárkát, néhány bukott angyal segítségével, amikor a Teremtő küldi az üzenetet. Ez persze nem tetszik a Káin városiak vezetőjének. A két tábor egymásnak feszül, harcolnak, majd jön az özönvíz, és közben a családon belül is problémák sora üti fel a fejét.
Nehéz lesz írni erről a filmről, mert nem egy pocsék, vagy egy nézhetetlen filmről van szó, hanem felemásról. Nagyjából minden jó dologra, jut egy rossz is és viszont. Maga az elgondolás, hogy a jövőbe helyezték a történetet, nagyon jó! Merész és bátor lépés. Nagyjából úgy kell elképzelni, mint a Felhőatlasz utolsó sztoriját, csak az űrhajók és űrketyerék nélkül. Az emberek rongyokban vannak, de itt-ott látni, a múlt civilizáció romjait. A kovácsok hegesztőmaszkban kalapálnak. Ez mind szép és jó. Még akár elgondolkodtató is lenne, hogyan süllyedt az emberiség ideáig, de sajnos ez nem jön össze. Ugyanis Aronofsky úgy gondolta, hogy ezt a világot nekünk nem kell megismernünk. Minimális információkat kapunk, amik csak alibinek jók. A rendező szándékosan nem foglalkozik ezzel, csak Noéval és családjával, és azzal, hogy minél előbb jöhessen az özönvíz. Ez szerintem nem volt okos döntés, engem igenis érdekelt volna ez a világ. Az, hogy csak a családra fókuszál a film, még akár jól is elsülhetett volna, de… Na, erről majd kicsit később.
Szóval ott tartottunk, hogy a világ kiaknázatlan és parlagon van hagyva. A film első egy órája, elképesztően pörgős. Rengeteg minden történik. Látomások, üldözések, egy új személy befogadása a családba, Noé nagyapja flashel egy barlangban, és fetreng a földön, úgy jó remete módjára. Épül a bárka, és van egy csata is, az angyalok és a Káin városi emberek között. Aronofsky szándékosan pörgeti a filmet, láthatóan minél előbb el akar jutni az özönvízhez, hogy karakterdrámával kényeztessen minket. Noé jellemfejlődése, egy ideig jól is működik. Szerető családapa, aki hatalmas feladatot kap, egy felsőbb hatalomtól. De vajon a küldetés, vagy a család a fontosabb? Melyik van az első helyen? Érdekes téma, és kezdetben tényleg jól is működik, de aztán valahogy rossz irányba ment el ez az egész. De erről megint csak később. Tehát ott tartottam, hogy az első egy óra pörög, de a világot nem ismerjük meg, viszont egy karakterdráma van kilátásban. Jön a csata, majd az özönvíz, nagyjából egy óránál tart ekkor a játékidő, és bumm! Innentől megáll a film. A tempó szinte rükvercbe kapcsol, embertelen módon belassul és sajnos sokszor unalomba és érdektelenségbe fullad a film. Mégpedig azért, mert a dráma nem működik!
Noé jellemfejlődése, és motivációja, számomra érthetetlen volt a film végére. A karakter a film egy pontján a fejébe veszi, hogy az emberiségnek ki kell halnia, hogy mindez ne történhessen meg újra. Mert csak pusztulást hozunk anyaföldünkre! Ez az Úr akarata! És most a közérthetőség miatt, egy kis spoiler következik.
SPOILER ON
Szóval, az Emma Watson által játszott fiatal lány, akit befogadnak meddő. Noé idősebbik fia, viszont nagyon szereti, vele képzeli el a jövőjét. Noé feleségének nem tetszik ura hozzáállása az emberiség jövőjét illetően, ezért dumál Noé nagyapjával, aki kézrátétellel termékenyé teszi a csajszit. Igazából nem is nagyon értettem, honnan van neki ilyen hatalma. Egy korábbi flashback jelenetben meg azt mutatják, hogy ez a tag, fiatalon egy lángoló karddal kinyírt egy sereget! Szóval ezután nagy a boldogság, jön, aminek jönnie kell, Hermione teherbe esik. Noé berág, mert hát az Úr akarata nem ez. Erre egyébként semmi utalás nincs a filmben, a látomások nem egyértelműek, még Noé számára sem. Ezt ő maga mondja. Ezután kedvesen megfenyegeti fiát, és annak terhes asszonyát, aki már évek óta velük él, hogy amint megszületik a baba és lány lesz, le fogja vágni, mint egy malacot.
Kérdem én: Mi van? Egy ember, aki imádja a családját, érthetetlen víziók miatt, megölné a saját unokáját? Ilyen nincs! Ez hülyeség! Gondoljatok bele, oké, hívő emberek vagytok, de bántanátok a családotokat csak azért, mert valaki talán, TALÁN azt mondja? És tudjátok mi lesz a filmben? Hát a késsel a kezében, mérges fejjel megpuszilja a babócákat, mert hát ikrek lesznek. Két lány. Továbbá, Noénak nem tűnt fel, hogy a teremtő mindezt hagyta? Hogy nem avatkozott közbe? Akkor meg min is idegeskedik? Ezzel is lehetett volna mit kezdeni, hogy a hitét tenné próbára az Úr, de egyszerűen a sztori és a jelentek, ezt nem adják ki! Nem működőképes! Az íróknak nem volt gyanús, hogy ennek semmi értelme?
SPOILER OFF
És erre, elpazarolnak több mint egy órát! Hiteltelen és érthetetlen Noé viselkedése. Küldetés tudat és a családja boldogsága között őrlődő vezető helyett, csak egy őrült vallási fanatikust látunk! Ekkora öngólt rúgni! Egyébként Russel Crowe próbálkozik, látszik, hogy mindent belead, odafigyel a rendezői instrukciókra, egész jól is színészkedik, bár nem annyira jól, mint általában. De ez a karakter nem jó! Nincs jól megírva!
Szóval ez volt a dráma, amit Noé képvisel, és még csak Noéról esett szó! És akkor ott vannak a többiek! Noé idősebbik fia… Noé idősebbik fia. Szépfiú… izé, Hermione a csaja… Ennyi. Semmi mást nem tudunk meg róla. A színész is pocsék, tucatszépfiú a szoliból, akinek keresnivalója sincs a vásznon! Emma Watson viszont meglepően jó volt! A drámai jelenetei működtek, és jól is színészkedett. Bevallom meglepődtem. Nem egy szuperalakítás, de a Harry Potteres bohóckodások után nem számítottam tőle ilyesmire. Noé második fiát Logan Lerman játssza, őt a Percy Jackson című szuperprodukciókból (khm, bullshit) ismerhetjük. Legalább ugyanolyan rosszul játszik itt is, mint ott. Ő ilyen Anakin Skywalker szerű figurát, hoz, akit téríteni próbál az ellenség. Megint csak jó ötlet, de ez sem működik. Sekélyes, felszínes az egész problémakör. Nincs kidolgozva, nem is jut rá elég idő. A sötét oldal képviselőjét egyébként Ray Winstone játssza, akit én nagyon kedvelek és itt is elég jó. Jól vannak megírva a szövegei, elgondolkodtatóak, érdekes a kontraszt közte és Noé között, de nem kap elég hangsúlyt! Időt, teret, figyelmet. Annyi potenciál lenne ebben a sztoriban, de erre egy négy órás film is kevés lenne! Tudjátok, hogy működött volna ez jól? Ha valami nagyköltségvetésű sorozat lett volna! Minimum az HBO istállójából! Jennifer Connelly-nek is jutott jó pár erős drámai jelenet. Ő végig kitart a család mellett, Noéval is szembe kerül emiatt. Talán az ő jelleme és viselkedése az, amivel egyáltalán nem volt probléma. Bár maga a karakter nem volt túl érdekes, Connelly mentette a menthetőt.
A filmnek van egy másik aspektusa is, a család és küldetés tudat közti konfliktus mellett, ami… Nem, nem az Isten és emberek közötti ellentét, ez igazából csak alapozó. Ember és természet viszonya kap még fontos szerepet. Ez egyébként egészen jól működik a filmben. Teljesen jól felvázolták és építgették, a Káin és Sét leszármazottaik közti különbségeket. Ne vegyél el túl sok növényt és ne ölj sok állatot, csak amennyit muszáj. Élj békében a természettel. Ez Noé és az ő csoportja hozzáállása. Winstone figurája viszont azt vallja, hogy az ember azért van, hogy mindent az uralma alá hajtson. Erőszakosan ha kell, pusztítva, nyersen, de minden a miénk és azt teszünk amit akarunk. És nincs semmi felsőbb erő, aki ebbe belepofázhatna. A film ezen része jól működik, értékes gondolatokat közöl. Fura egyébként, hogy idén mennyire megszaporodtak a környezetvédő felhanggal operáló filmek. A Halhatatlan szeretőknek is volt egy ilyen rétege, és a Godzilla is valami hasonlóval próbálkozott. Trendi megint Greenpeace aktivistának lenni, vagy mi van?
A film zenéjét Clint Mansell szerezte, akinek nem egy és nem kettő csodálatos filmzenét köszönhetünk. Példának okáért, a rendezővel is dolgozott már együtt, nem is egyszer. A fekete hattyúnál, a Pankrátornál, a Rekviem egy álomértnál. Én viszont az ő munkáinál is, A Forrás mellett lengetném a kalapomat, tisztelettel. Mert az valami egészen elképesztően gyönyörű, erős, és szívfacsaró OST. Tessék belehallgatni! Az igazság pedig az, hogy Mansell most sem lőtt mellé. Döbbenetesen erős zenéket írt a Noé filmhez. Sokszor emlékeztetett a Forrás zenéire, amit nem éreztem egyébként negatív dolognak. Nem arra kel gondolni, mint amit Hans Zimmer csinált a 12 év rabszolgaságnál, hogy a főtéma, szinte koppra ugyanaz, mint az Eredet, Time nótája. Ez inkább kellemesen hasonló. Ha film nem is érdekel benneteket, azért ezeket a zenéket illik meghallgatni. Többek lesztek utána!
A Noé vizualitása is igen meggyőző. Vannak a filmben furcsa, gyorsvágású montázsokat, amik szerintem a film látványvilágának a legjobb részei. Evolúciót mutatnak be (hehe, vallási tematika mellett evolúció, vajon kik szívták a legjobban a fogukat miatta?), harcokat hasolnókat. Szemkápráztató és nem irigylem a vágót. Mire ezeket összedobta, szerintem megőszült. A kosztümök is nagyon igényesek, az operatőr is tudta a dolgát. A nagytotálok gyönyörűek, és tényleg jó ránézni a filmre. Viszont vannak azért gondok. A CGI például felemás lett. A bukott angyalok dizájnja ötletes. Ilyen kőóriásoknak kell elképzelni őket, több végtaggal. De valahogy a megvalósítás… nem tudom. Lehetett volna valahogy szebb. Üvölt a filmről, hogy a látványvilágra fordítható pénzmag nagy része, az özönvízre ment el. Mert az viszont kifogástalan. A film közepe felé pedig van egy nagy csata. Látványos, pörgős, jó a koreográfia, de nem annyira szép. Főleg mikor a CGI emberek rohangálnak az angyalok között, vagy rajtuk. Kilógnak a valódi helyszínek mellől. A csata egyébként nem túl izgalmas, hiszen… azért tudjuk, hogy mi fog történni, na. Az édenkerti jelenet a kígyóval, az meg kifejezetten ronda.
Mi legyen veled, te Noé? Hoztál is, meg nem is. Jó is voltál, meg nem is. Csalódás, ezt mindenképpen rá kell mondani. Mert ettől a rendezőtől, egyszerűen sokkal többet várna az ember, és ettől a színészgárdától is. Nem vagyok ateista, de vallásos sem, maga a történet érdekelt egy kicsit, de inkább az alkotók végett szántam rá magam, hogy megnézzem ezt a mozit. Az elvárásaimnak nem igazán tudott megfelelni, többször is felbosszantott, de voltak nagyon erős részei is. Szerintem egyszer érdemes leülni elé, de az elvárásokat tartsátok pórázon.
