Kill Bill: Vol. 1

Django után valahogy megjött hozzá a kedvem. Kétség kívül ez Tarantino legvéresebb filmje és az egyik legjobb is. Egyelőre az első résznél maradok és ódákat zengek. A Kill Bill egy kíméletlen bosszú története, amiben a Menyasszony, azaz Uma Thurman, katanával aprítja a népet. Rendkívül változatos tud lenni a film, gondolok itt például az anime betétre. Mint műfajt annyira nem csípem az animet, de itt annyira beleillik, hogy rajzolva mutassa be O-Ren Ishii múltját. A két film alkot teljes egészet, de itt nem volt olyan érzésem, hogy ez csak felvezetés. Itt egyből az események közepébe csapunk. Tarantino ezúttal is fejezetekre darabolta a történetét és az idősík sem nevezhető éppenséggel lineárisnak. A harcjelenetek terén is nagyon változatos. A Crazy 88 ellen vívott harc rendkívül pörgős és brutális, míg a végső leszámolás egy lassabb ívre van felfuttatva. Mégis mindkettő élvezetes. A zenei aláfestés ismételten kitűnő, szerintem ilyen szempontból ez Tarantino legjobbja. Hihetetlen, hogy idén lesz 10 éve, hogy a mozikba került. 9/10