Django
Tarantino filmjei után úgy gondoltam, hogy ezt is meg kéne nézni. Be kell vallanom azt hittem egy kicsit több összefüggés van a két film között. Igazából a főszereplő neve, pár dallam és egy, két utalás az összes kapcsolat. A történet most is, mint sok westernfilmben az arany körül forog. De mielőtt az arany a képbe kerülne Django kicsit rendet tesz a városban, ami a senki földjén fekszik. A karakterek elég semmilyenek. Djangoról nem sok mindent tudunk. Bár ez nem lenne feltétlen baj, de most valahogy felfigyeltem rá. A gonosz karakterek is nagyon sablonosak. Ami jó, hogy nem egy olyan vér komoly western. Legalábbis számomra nem úgy jött le. Összesítve nekem annyira nem tetszett, amihez a végső leszámolás balgasága is hozzájárult, de nem egy nézhetetlen darab. A western amúgy sem a szívem csücske. 6/10
Így utólag vannak benne jó jelenetek, de amikor néztem, akkor nem jött be.
Nekem az egyik kedvenc olasz westernem. TÉny, hogy egyszerű, mint a csipesz vagy egy gyári munkás, de stílusa van, ez a lényeg. Az intro engem már megfogott, mikor a térdig érő sárban gázol át polgárháborús ruhában, egy koporsót húzva. Zseniálisan elborult.
Egyébként egy értelmesebb forgatókönyvvel ez akár egy intelligens western is lehetne. De csak szimplán egy kult marad.
Na, meg a brutalitása is tetszik. Főleg, ha egy zsenge amcsi westernt megnéz az emebr. Abban borotvált jófiúk mentik meg a kis szűzkurvákat, itt viszont borostás, szutykos antihős akar aranyat lopni, semmi mást. A nőt, aki kendőzetlenül susulyka, csak úgy mellesleg istápolja. A végső leszámolás pedig nagyon durva. Ugye ahogy szétverik a kezét... Ennél csak Tarantino csinálta brutálisabban.
Javasolnám amúgy a Keomát, de ha nem jönnek be ezek a túlstilizált olasz westernek, akkor inkább nem.