Nem tudom, pontosan mivel lehetett a gond. Elképzelhető, hogy rossz könyvet választottam tőle első mű gyanánt, vagy esetleg úgy általában nem fognak tetszeni az írásai, mindenesetre számomra az sem növelte a mű élvezeti értékét, hogy az író volt egy személyben a felolvasó is.
Abszolút ismeretlenként vágtam bele, nekem szerkezetileg is voltak vele problémáim (nem állt össze az egész), de pláne a visszatérő téma (futball) hagyott totálisan hidegen. Figyelni ugyan képes voltam rá, de sokszor vettem észre magamon, hogy egyszerűen nem tud érdekelni, hogy mi a cselekmény (maikor éppen volt olyan).
Biztosan fogok még próbálkozni mással is tőle, de ez most egyáltalán nem nekem való volt...
Fülszöveg írta:
A Semmi művészet a föltámasztott anya könyve, az anyáé, aki ismeri a lesszabályt, és akinek nyelve, mely által a világhoz való viszonya meghatározódik, a futball nyelve. A fiú csak ehhez képest van, és minden és mindenki más is csak ehhez az anyafutballnyelvhez képest létezik. A futball, mely a szerző előző könyvében inkább a magántörténelem-írás eszköze és terepe volt, mostanra mint világszemlélet van jelen, melynek eredője az anyához és az anyanyelvhez való viszonyban gyökerezik: anyanyelv-komplexus. Felolvassa Esterházy Péter
A Semmi művészet a föltámasztott anya könyve, az anyáé, aki ismeri a lesszabályt, és akinek nyelve, mely által a világhoz való viszonya meghatározódik, a futball nyelve. A fiú csak ehhez képest van, és minden és mindenki más is csak ehhez az anyafutballnyelvhez képest létezik. A futball, mely a szerző előző könyvében inkább a magántörténelem-írás eszköze és terepe volt, mostanra mint világszemlélet van jelen, melynek eredője az anyához és az anyanyelvhez való viszonyban gyökerezik: anyanyelv-komplexus. Felolvassa Esterházy Péter
Link
