A Senran Kagura-sorozat Nintendo 3DS-en kezdte meg pályafutását Senran Kagura: Burst epizódjával, a 2.5 D-s verekedős alkotás pedig most teljesen megújulva, immáron alaposan kicicomázott, teljesen 3D-s grafikával és számos újdonsággal tért vissza Re:Newal alcímmel. A Senran Kagura története szerint ezek az árnyak közt megbúvó harcosok annyira a politikai és üzleti világ előszeretettel alkalmazott eszközévé váltak, hogy a japán kormány végül a nindzsaképzések szabályozása mellett döntött, és hivatalosan jóváhagyott iskolákat hozott létre. A hétköznapi diákok mellett ezekben az intézményekben sajátíthatják el a nindzsanövendékek a szakma alapvető fogásait, persze mindezt teljes titokban. Ezen iskolák egyike a Hanzo Akadémia, ahova ugyan nem tudjuk, pontosan milyen feltételekkel lehet bekerülni, de az elég sokat elárul, hogy minden diák lány, ráadásul olyan idomokkal van megáldva, amik a valóságban biztosan komoly hátfájdalmakat okoznának, valamint valószínűleg az akrobatikus mozdulatok elvégzésében is komoly kihívást jelentenének.
Formásabb, mint valaha
Főszereplőink a Hanzo Akadémia diákjai, köztük a másodéves Asuka – az iskola névadójának unokája –, az elsőéves Yagyu és Hibari, valamint a harmadéves Ikaruga és Katsuragi, akik együtt járják a nindzsává válás rögös útját. A kimért rendszeretőtől a „megrögzött fogdosón” át egészen a védtelen önbizalomhiányosig terjedő leányzóknak nem csak a személyisége tér el, de a fegyverzete is. Asuka például egy pár rövid pengéjű wakizashit használ, míg Ikaruga egy hosszú katanával aprítja fel ellenfeleit, Katsuragi pedig hatalmas fémbakancsokkal döngöli földbe áldozatait. A nindzsák továbbá a természetből merítik erejüket emberfeletti képességeik használatához, így mindegyikük rendelkezik egy személyiségét jellemző „totemállattal” is, amit képes megidézni, vagy épp adottságait bevetni a harcban.
Nincs olyan, hogy túl nagy
A játék tipikus japán humorral átitatott, idilli párbeszédek mellett mutatós művészeti rajzok elé vetített szövegekkel, kvázi virtuális regény módjára mutatja be a nindzsák mindennapjai mellett gyakran meglepően komor háttértörténetüket – mindezt teljes japán szinkronnal. A történet fő szála a Hanzo Akadémia „jó nindzsái” és a Hebijo Akadémia „rossz nindzsái” közötti folyamatos konfliktus, amit mindkét oldalról megismerhetünk, a főmenüben ugyanis gyakorlatilag bármikor válthatunk a két iskola kampánya között. A sztorifejezetek és az oktató/gyakorló részek mellett a Free Mission küldetések teljesítésével egy kis plusz yent is csúsztathatunk a malacperselyünkbe, amit aztán kedvünk szerint szórhatunk el ruhákra, képekre, zenékre és miegymásra. A Senran Kagura-élmény jegyében a leányzók öltözőjébe is bekukkanthatunk, ahol nemcsak kedvünk szerint öltöztethetjük és rendezhetjük őket diorámákba, de a kizárólag a PC-verzióban elérhető Intimacy módban alaposan öhm…hát izé…meg is markolászhatjuk testüket, ha valakinek esetleg erre volna igénye.
A Re:Newal talán a grafika terén fejlődött a legtöbbet az eredeti változathoz képest. A 2.5 D-ről teljes 3D-re váltás mellett a karakterek is sokkal kidolgozottabbak, élesebbek a Nintendo kézikonzolján látottakhoz képest, bár a környezeti elemek, tereptárgyak még így is hagynak maguk után némi kívánnivalót. Maga a játékmenet továbbra sem kifejezetten bonyolult: két fajta támadást a földön és a levegőben kombinálva kell elpáholnunk a nindzsa hordákat, vagy az 1-1 ellen küzdelmek esetén a másik Hanzo/Hebijo diákot. Természetesen a sorozat védjegyének számító Shinobi Transformation sem maradt ki, amivel a leányzók minden ruhájukat ledobva – a stratégiai pontok kitakarásával – felöltik igazi harci öltözéküket, azonban mivel ez az átalakulás az életerejüket is teljesen feltölti, így a kellemes látvány ellenére érdemes az akciót a megfelelő pillanatra tartogatni. A küldetéseket persze kezdhetjük akár rögtön bikiniben is a Frantic állapotban, ami ugyan alaposan feltornássza támadó erőnket, de hasonló mértékben csökkenti védelmünket is, így ez a kétélű kard inkább a tapasztaltabb shinobiknak ajánlott. Amennyiben mindez nem lenne elég, akkor Burst módba is kapcsolhatunk, ami alatt még durvább kombókat vihetünk be, ráadásul lezárásként egy pusztító csapást is rászabadíthatunk ellenfelünkre. Persze a túléléshez a védekezést sem érdemes hanyagolni, és főleg jól időzíteni, mivel ezzel egyszerűen visszapattinthatjuk a támadót, hogy aztán egy válaszcsapással viszonozzuk kedvességét. A pályák relatíve rövidek: vagy egyetlen harcból, vagy kisebb küzdelmekből és egy azokat záró főellenfélből állnak. (Ó, és nem mellékesen a sorozathoz hűen harc közben ezúttal is szépen szakadoznak szét a hölgyeken amúgy is feszülő ruhák, amiket egy erőteljes csapással akár egy az egyben le is szakíthatunk ellenfelünkről.)
Régi játék új fehérneműben
A Senran Kagura Burst Re:Newal felújításként abszolút jól szerepel, viszont sajnos továbbra is megvannak benne a sorozat hiányosságai. Értjük, hogy a hangsúly a karaktereken van, de azért ideje volna a többi grafikai elemet is egy szintre hozni velük. A harcok szórakoztatóak, de játékostól függően egy idő után monotonná válhatnak, plusz időnként még mindig kicsit kiforratlannak érződnek. Nincs mindig megfelelő visszacsatolás a találatoknál, előfordul, hogy hiába püföljük az ellenfelet, az közben zavartalanul támad tovább – egy szóval nem katasztrofális, de van még mit csiszolni rajta. Ezektől eltekintve viszont a Senran Kagura Burst Re:Newal egy japán humorral teli, aranyos – és még bőven a jóízlés határain belül esően perverz – alkotás, ami egyúttal kiváló belépő epizód a Senran Kagura-univerzumba.
