Tavalyi megjelenése óta a NetherRealm Studios szépen pofozgatta a játékot, így belekerült többek között Spawn és a Terminator is, ami azért elég menő. Ennél azonban több is kell egy lényegi bővítéshez, ha a csapat nem akar egyből nekiállni a folytatásnak, amit éreztek a fejlesztők, így egy évvel 2019-es debütálása után el is készült az Aftermath, ami közel egy teljes játék áráért kínál új sztorit, valamint új karaktereket, kivégzéseket. Mindez nagyon jó, de a kérdés csak ott volt az emberben, hogy 14 ezer forintért érdemes-e megvenni, van-e olyan erős a tartalom.
Folytatódik az idő-buli
Az Aftermath talán legfontosabb és legnagyobb összetevője a sztori, ami pontosan ott veszi fel a fonalat, ahol az alapjátéknak vége lett. Liu Kang átveszi Raiden helyét, majd éppen készülne a halhatatlanok mindennapos unalmára, amikor megjelenik Shang Tsung, Fujin és Nightwolf, hogy már megint egy krízishelyzetre hívják fel a figyelmet, amire a viperaszemélyiségű varázsló természetesen jól ismeri a megoldást. A feladat egyszerű: vissza kéne ugrani kicsit az időben, hogy megszerezzék Kronika koronáját, amivel aztán helyre lehet rakni a dolgokat. Ahogyan az lenni szokott, némi gigkszer üt be, ennek hála az időzítés nem ideális, a szedett-vedett csipet csapatnak pedig az egyetlen esélye az, ha Sindelbe némi életet vernek, majd Kitana eképpen feltámasztott édesanyjával indulnak tovább, hogy teljesítsék missziójukat.
Van itt minden, kérem szépen, méghozzá elég hangulatosan és látványosan előadva, miközben zúznak a gitárok, szólnak a fanfárok, az egyszeri MK-rajongó pedig boldogan sikongat. Igen, élmény terén egy rossz szavunk nem lehet az Aftermath című kiegészítőre, ami hozza a megszokott stílust, amit a stúdió az elmúlt részekben már alaposon bebetonozott a franchise terén, így az alap most is remekül működik. A kivégzések jók, a harcstílus is rendben, Sheeva és Fujin pedig remekül illeszkedik a csapathoz, visszatérésük kifejezetten örömteli. A kampány fordulatai izgalmasak, jól kapcsolódnak a korábbi eseményekhez, sőt van néhány kifejezetten hátborzongató pillanat. Emellé pedig vegyük még hozzá a kétfajta verzióban (klasszikus és modern filmes) elérhető Robotzsarut, aki simán ott van a legjobb kult karakterek között (mármint hatalmas öröm a bekerülése, kábé mint anno Jasoné), plusz a Friendshipeket, amik vicces módon váltják ki az esetleg megunt kivégzéseket. Mármint… ha bárki képes megunni egy Mortal Kombatben minden egyes véres és belezős fatalityt.
Megéri vagy nem?
Nos, bár összességében nagyon pozitív élmény volt az Aftermath, azért az ára egy kissé túlzás. A kampány 5 fejezetet takar, ami kevesebb mint a fele az alapjátéknak, 3 óra alatt teljesíthető, miközben a 3 karakter semmi az eredeti felhozatalhoz képest. Mégis, az ár a kétharmada az alapjátéknak, így a vásárlás tényleg azoknak éri meg inkább, akik a 11. epizódra még nem váltottak jegyet, így most csomagban mindent megkapnak egy teljes program áráért. Amúgy viszont önmagában a DLC drága mulatság, kizárólag a legnagyobb fanoknak éri meg, akik nem tudnak várni egy leárazásra.
A másik apropó, ami kicsit zavar: a Mortal Kombat az utolsó részekkel nagyon ügyesen szabta meg a verekedős játékok irányvonalát, megmutatva, hogyan kell kinéznie és lezajlania a sztorinak. Azonban úgy érzem, lassan ideje lesz ismét egy nagyot lépni előre. Ez számomra akkor vált leginkább nyilvánvalóvá, mikor például olyan karakter bőrébe kellett bújnom, akivel nem akartam elverni az ellenfelet. Ilyenkor esett volna jól egy választás, ami aztán alakít a cselekményen és elágazást jelent a sztorivonalban. Később ugyan van másik választási lehetőségünk, de az semmit nem befolyásol. Tudom, hogy ahhoz többet kellene dolgozni, de nagyon tudnék értékelni, egy “szerepjátékosabb” Mortal Kombatet, aminél több elágazás szabná meg a történet végkimenetelét, ezzel akár több végigjátszást is biztosítva. Leginkább ebben látom most a sorozat jövőjét, nem a túlárazott DLC-kben, mert azokat idővel azért meg lehet unni.
