A várható üzleti eredményekről való jósolgatás nem éppen egy formabontó, sosem látott, különleges műfaj, de akad olyan magazin, amely újra és újra mellétalál, és valamiért mindig akkor, ha az alany a Nintendo vagy egy ahhoz köthető játék. Ennek fényében nehéz komolyan venni azt, aki a Mario Kart 8 eredeti változatáról 2014-ben képes volt megírni, hogy a franchise történetének legrosszabbul fogyó epizódja lesz, mikor annak switches változatának első eladásai alapján nemhogy megközelítőleg sem fogyott rosszul, de konkrétan az amerikai Switch-tulajdonosok közel fele már a legelső nap a kosarába rakta. Persze nem teljesen fair az ostorozás, hiszen azóta eltelt 3 év, a Switch pedig nem az a platform, ahol bővelkedni lehet a választási lehetőségekben, de azért ez is jól példázza azt, hogy a Nintendo tényleg bármiből aranyat és rengeteg pénzt tud csinálni – még ha csak egy szimpla újrakiadásról is van szó.
KELETI KÉNYELEM
A teljes igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy már jó előre kimondjuk: a Mario Kart 8 Deluxe több egy szimpla újrakiadásnál, még ha nagyvonalakban azért erről van szó. A csomag ugyanis az eredetileg hároméves, Wii U-ra kiadott Mario Kart 8-at tartalmazza, mindennel, amit az csak valaha tudott. Vagyis megkapjuk minden idők egyik legjobb kartos játékát, Marióstul, Peachestül, online multiplayerestül, ami önmagában is brutális mennyiségű tartalmat jelent, hiszen az MK8 túlzás nélkül a legjobban felszerelt Mario Kart-epizód, amit valaha csináltak, és cserébe még nagyon jól is néz ki. Egyértelműen a franchise csúcsa, amit fájóan kevesen tudtak csak átélni, nemes egyszerűséggel azért, mert a Wii U az egész világon orbitálisan nagyot bukott, az MK8 így nem kapta meg az őt megérdemlő sikert.
Eddig: az eladások nemcsak azt tükrözik, hogy a Switch-tulajoknak nincs választásuk, és kénytelenek azt a kosarukba rakni, amit nem Zeldának hívnak, de azt is, hogy a Mario Kart 8 Deluxe bizony egy egyszerűen kihagyhatatlan játék, különösen azért, mert a Nintendo a felturbózott változatot tényleg alaposan kicsinosította – nem a tálalással, hanem a döbbenetes mennyiségű tartalommal.
DELUXE ÉLMÉNY
Az első és legfontosabb, és egyértelműen a legnagyobb változtatás a Battle módot érinti, ami lényegében egyfajta deathmatch. Az eredetiben ezt érthetetlen módon a normál pályákon kellett volna élvezni, ami azt jelentette, hogy csak ritkán lehetett ellenfélbe futni, így élménynek nehezen volt nevezhető. A Deluxe-ban ezzel szemben végre arénákat kapunk, méghozzá rögtön nyolcat. Mindegyik az eredeti térképek tematikáját viszi tovább, csak most már a játékmód és a játékosok szolgálatában. A teljes kép érdekében fontos azonban tudni, hogy a Battle mód igazából egy esernyő, amely három szabályrendszert foglal magában. A Ballon Battle-ben a riválisok ballonjait kell kipukkasztani; a Renegade Roundupban két csapat van: olyan rabló-pandúr játék ez, ahol az egyik csapatnak el kell fognia a másikat. A Bob-omb Blast lényegében a ballonos rész kópiája, csak itt minden fegyver bomba – ezeket hajigálva kell a többieket elpusztítani, és ezáltal rengeteg pontot bezsebelni. A Coin Runnersben érméket kell gyűjteni, míg a Shine Thiefben egy Shine nevű tárgyat kell védelmezni.
Mennyire jók ezek a játékmódok? Őszintén szólva annyira, hogy az ember utána nehezen vehető rá a hagyományos Mario Kart futamokra, egész egyszerűen azért, mert sokkal élvezetesebbek ezek a különleges multiplayer csaták, mint a sima versenyek. Ez leírva talán blaszfémiának hangozhat, de jobban belegondolva csak arról van szó, hogy a Nintendo mostanra rájött, miként lehet kiegészíteni a hagyományos Mario Kart élményt – a Deluxe-szal lényegében két teljesen különböző játékot kapunk egyetlen csomagban.
Ez már önmagában is elég indok a vásárláshoz, de ha még azt is hozzávesszük, hogy még új karakterek is vannak, az Amiibo támogatás révén további extrákat lehet szerezni, valamint az online futamok stabilitási problémáival pedig egyszer és mindenkorra sikerült leszámolni, akkor bátran kijelenthetjük, hogy a Mario Kart 8 Deluxe nem csupán a legjobb Mario Kart-játék, amit valaha csináltak, de egyúttal a Switch gyenge kínálatának második legjobb darabja is – és nem csak azért, mert a Breath of the Wildon kívül egyetlen kiugróan jó, emlékezetes szoftver sincs a kínálatban, hanem mert a Nintendónál jobb játékfejlesztő a világon nem létezik.
