Nagyon nincs könnyű dolga manapság egy multiplayer-only címnek, ami a semmiből érkezik, szinte nulla reklámkampánnyal. Ki tudja, hány szórakoztató és élvezetes cím kerül a süllyesztőbe pár hónap után, csak azért, mert senki nem tudott a létezéséről, vagy mondjuk, mert félrement a kommunikáció. Jelenleg a Century: Age of Ashes jövője sem néz ki túl fényesen, pedig hatalmas potenciál érződik az ingyenesen elérhető, sárkányokat meglovagló hősök csatájában.
Magyar Mennydörgő
Egy dark-fantasy világba kalauzol el bennünket ez a multi orientált cím, ahol mindenféle csatákat élhetünk át sárkányaink hátán. Habár itt a Dragon szó használata kérdéses, hiszen jelenleg csak és kizárólag a sárkányok Wyvern nevezetű alfaja van jelen a játékban. Ha bárkit érdekelne a különbség, a Dragon négylábú, szárnyas lény, míg a Wyvern (talán a Sárkánygyík a legjobb szó rá) kétlábú, és sokkal gyíkszerűbb. A koncepció botegyszerű: dogfight stílusban égetjük egymást szénné, epikus csaták közepette, várak, barlangok, vagy épp elsivatagosodott kanyonok falai között. A játékmenet gyors, sőt nemcsak simán gyors, hanem annyira, hogy a meccsek közepén néha meg kellett állnom, hogy kifújjam magam, majd elhagyja a számat egy számomra szörnyen ijesztő mondat: “Öreg vagyok én már ehhez!” Ezt félretéve a csaták élvezetesek és rendesen feltornázzák az emberben az adrenalint.
Jelenleg három hős közül választhatunk: Windguard, Phantom és Marauder. A Windguard a támogató karakter, képes gyógyítani, elvakítani az ellenfeleket egy mérgező gázfelhővel, amit maga után húz (na, erre még kitérek később!), vagy épp felpumpálja egyik kiválasztott társa sebzését, miközben Berserk módba juttatja. A Phantom a lopakodás nagymestere. Igen, egy lopakodó sárkány, én sem érten, lépjünk túl rajta. Képes láthatatlannál válni és elmenekülni a necces helyzetekből, vagy épp hirtelen lecsapni az áldozatra, aki mit sem sejt a jelenlétéről. A Marauder a helyi tank, a csúcsragadozó, akibe a legtöbbet kell lőni, és aki a legtöbbször fog a fenekedben loholni. A könnyebb vadászat érdekébeni ki tud jelölni ellenfeleket, és még az őt becélzott lövedékek egy részét is képes elhárítani egy széllökéssel.
Kínai gömblángsárkány
A tutorial teljesítése után az első játékmód, amibe belevethetjük magunkat, a Skirmish. Ez egy szimpla 3v3 csetepaté, de tökéletes ahhoz, hogy beletanuljunk a játékmenetbe, meg az irányításba, de legfőképp a sebességbe. Egy bizonyos szint elérése után megnyílik előttünk a lehetőség a 6v6 játékmódok kipróbálására is, és talán itt jön ki a játék igazi ereje… és gyengesége is. A Carnage egy szimpla PvP őrület, ahol az a csapat győzedelmeskedik, amelyik a legtöbbet öl. Egy kis extra adalék ehhez a Bounty (vérdíj) rendszer, ami szépen meg tudja bolondítani a pontrendszert, hiszen a magas vérdíjjal rendelkező játékosok megöléséért több pont jár. A vérdíj nyilván az egyhuzamban megölt ellenfelekért jár, és idővel megszűnik, szóval javasolt néha picit meghúzni magad, vagy óvatosabban repkedni, mert mérkőzéseket fordíthat meg, ha maximum vérdíjjal a fejeden az ellenfél letámad.
A Gates of Fire módban egy zászlót felkapva kell átrepülnünk néhány kapun, anélkül, hogy belehalnánk a minket üldöző ellenséges horda támadásába. Ez a mód már erőteljesen ígényli a csapatjátékot, egy-egy lófráló, vagy nem odafigyelő csapattárs romba döntheti az egészet. Nyilván az győz, aki sikeresen végigviszi a pályára lehelyezett kapukon keresztül a zászlót, vagy aki a legtovább jut ezen az ösvényen. Talán a legérdekesebb a három főbb játékmód közül a Spoils of War. Elsődleges feladatunk itt a pályaszerte aranyat szállító sárkányok levadászása, és a lehullott arany összegyűjtése vagy visszaszállítása a bázisunkra. Emellett persze folyamatosan mennek a harcok az ellenséges csapattal, és még egyéb extra tárgyak is hullhatnak a pályára. Ilyen például a bomba, amivel berobbanthatod az ellenfél bázisát, szétszórva az addig összegyűjtött javaikat a környéken, és a szabad rablás módszerével élve szépen elhordhatjátok ezeket, ha sikerül kicselezni a támadó ellent. Van még pár lehetséges random esemény, amik színesitik a játékmódot, de egyértelmű, hogy szükség lenne még ilyenekre. Kimondva-kimondatlanul, de ez a mód lenne a játék fő játékmódja, és erről a Ranked is árulkodik (merthogy a Spoils of War képezi a Ranked módot), szóval kifejezetten jó lenne, ha minél hamarabb bővítenék a palettát.
Norvég tarajossárkány
Talán pont ez a játék legnagyobb gyengesége: a tartalom hiánya. Hiába van szó ingyenes játékról (valódi pénzért csak és kizárólag kozmetikai kiegészítőket lehet vásárolni), ha nincs benne semmi, ami miatt megérné hosszabb távon is kitartani mellette. Én a 20 órámmal, amit beleöltem, már érzem a monotonitást, amit a “jutalom” sem tud megtörtni egy-egy szintlépés után. Persze nagyon szépek a sárkányok, és nagyon jó játékmechanika, hogy neked kell őket bizonyos küldetések teljesítésével kikeltetni a tojásból, majd felnevelni, de ez nem több, mint egy jó gimmick. Tudod pakolni a menőbbnél-menőbb cuccokat a karaktereidre, lehet náluk szép nagy aranyozott pajzs, vagy még egy annál is szebb szablya, de ezeket az esetek nagy részében nem fogja a kutya sem látni – nemhogy az ellenfél, de még te sem.
Egy bizonyos szint elérése után az ellenfelek indokolatlanul ügyessé válnak (vagy én vagyok béna), és szinte lehetetlen egymagadban játszani, szükséges a csapattal való kommunikáció – ami a játékba NINCS beépítve. Próbáltam a Ranked módban is játszani picit, de annyira belterjes, hogy szinte lehetetlen győzelemre vezetni a csapatod. A korábbi béták során összeverődött bandák uralják le a játék teljes ezen részét, ellehetetlenítve mindenki mást. Én például rendszeresen kerültem szembe a top játékosokkal, ami felért egy nyilvános megalázással. Lehet ez később majd javulni fog, de ahhoz több játékosra lenne szükség. Márpedig a Century: Age of Ashes-nek jelenleg nincs elég játékosa.
Ez lehet, köszönhető annak is, hogy az első két-három napban folyamatos szerverproblémákkal küszködtek, és még az érdeklődők egy része is kihullott akkor (steames ismerőseim fele rápróbált a második napon, és a negyedik szerverösszeomlás után többet nem indították le). Na, és akkor a bugok… nem feltétlenül a játékon belül, sokkal inkább mindenhol máshol. A beragadó napi küldetések, a kikelni képtelen sárkányok, a teljesen értelmetlen szintlépések utáni “javak” mind-mind elrettentő hatást kelthetnek.
Ennyi óra után szembeötlő problémák vannak a játékmenet terén is. A Windguard füstfüggönye képessége például a gyengébb gépeken olyan fps-zuhanást eredményez (pedig a játék amúgy jól fut), hogy játszhatatlanná teszi az egészet. Márpedig mindenki azt a nyamvadt füstfüggönyt fogja spamelni, amikor csak lehet! Amellett, hogy sebzi is az ellenséget, még meg is vakít, emiatt rendszeresen repülsz fejjel a falnak, amikor valaki elkezdi eregetni a zöld gázfelhőt. Szóval amellett, hogy idegesítő, még balanszolási problémákat is okoz, mert messze ez a legnépszerűbb karakter, és hidd el, hogy senkit nem érdekel a kigyensúlyozott csapatleosztás.
Közönséges walesi zöldsárkány
Nagy hiányosság még a régiózár, amit megértek, miért nem implementáltak, hiszen így is roppant kis játékosbázissal rendelkezik a Century, de elég zavaró, amikor az ellenséges csapat valahonnan Koreából aláz éppen szénné, és laggolnak keresztül árkon-bokron, te meg becélozni sem tudod őket, nemhogy bárkit lekapni az égről. Gyakori, hogy 3v2-be keveredsz, de még olyan is előfordult másokkal a Skirmish játékmódban, hogy 4v2-be osztotta be őket a rendszer – márpedig az alapból egy 3v3 játékmód, ami már egy teljes mértékben értelmezhetetlen HIBA.
Szóval igen, rengeteg hibája van a Century: Age of Ashes-nek (hogy mondjak még egy példát: jelenleg nem hozzáférhetők a részletes grafikai beállítások), és ez talán már idejekorán meg is pecsételte a sorsát. Pedig egyébként, ha minden ideális, akkor egy élvezetes játékról beszélünk, ahogy korábban is említettem, rengeteg potenciál lenne benne. Meglátjuk még, hogy hosszabb távon képes lesz-e a Playwing LTD valami sokkal többet és jobbat kihozni belőle. Én reménykedem benne, mert szívesen belemerülnék újra és újra. Hiszen tudjátok… sárkányok. A sárkányok menők.
