A kontinens békéjét és egységét ünneplő Európa-napot 1964-ben ismerte el az Európa Tanács, a jeles alkalomról pedig azóta már az Európai Unió is megemlékezik, csak épp nem május 5-én, hanem május 9-én. Alapesetben mindkét napot az európai zászlóval szokás ünnepelni, de mivel az pont nem lapul a szekrény mélyén, ezért úgy döntöttünk, inkább videójátékokkal tisztelgünk – azért valljuk be, ez jobban illik az oldal tematikájához, mint egy textildarab lengetése. Annyival azért megbolondítottuk a koncepciót, hogy a méltán híres Assassin’s Creed-szériát ezúttal kihagytuk a szórásból, hiszen a történelmi korokat bemutató franchise egyes darabjaival lényegében az egész listát ki lehetne tölteni, elég csak a második részre, a Unityre, a Syndicate-re vagy épp az Odysseyre gondolni. Szerencsére így is bőven maradt még olyan induló a kosárban, amit – a minősége okán – gondolkodás nélkül felrakhattunk a listára, szóval a „nehezítés” ellenére is meglehetősen egyszerű dolgunk volt.
5. A Plague Tale: Innocence
A százéves háború egy meglehetősen sötét (hovatovább, egyenesen éjfekete!) folt az emberiség történelmében, az Angol és Francia Királyság közötti konfliktus pedig értelemszerűen a látképen is éreztette a hatását. Főleg az A Plague Tale: Innocence-ben, az Asobo Studio ugyanis kiszínezte kicsit Amicia és Hugo cseppet sem lélekmelengető történetét – bár az élénk színekért felelős ceruzákat nem meglepő módon elfelejtették kihegyezni. A Franciaország délnyugati részén fekvő Aquitánia éppen ezért minden, csak nem hívogató, a nemesi családból származó testvéreknek viszont ennek ellenére is át kell verekedniük magukat a véráztatta földeken, hiszen az inkvizíció a nyomukban lohol, nem mellesleg Hugo rejtélyes betegsége is egyre nagyobb problémát jelent. A halál nyomában megjelenő patkányhordákról már nem is beszélve, melyek nem csupán a prezentáció, de a játékmenet gerincét is képezik – olyannyira, hogy még a fejtörők zöme is a pestist terjesztő kártevőkre épül. A fejlesztők nagyon ügyesen ragadták meg a sötét középkor jellegzetességeit, hiszen a játék szinte minden elemén tetten érhető a kutatómunka és a részletgazdagság, így az alkotás nem csupán nagyszerűen sikeredett drámának, de egy rendkívül autentikus (már persze a fantasy elemeket leszámítva) lenyomatnak is tekinthető.
4. Forza Horizon 4
A meglehetősen borongós téma után következzék egy kis fesztiválhangulat. A Microsoft egyik legsikeresebb franchise-ának mondható Forza Horizon negyedik epizódjában Nagy-Britannia festői tájait szelve adhatjuk át magunkat a sebességmámornak (ugye most mindenkinek eszébe jutott Sub Bass Monster klasszikusa?), méghozzá a Playground Games-re jellemző minőség kíséretében. A versenyjáték térképének (ami természetesen nem méretarányos) centrumában Skócia, pontosabban Edinburgh és környéke áll, de száguldozhatunk emellett például a Skót-felföld történelmi régiójában, az Északnyugat-Angliában található Lake District tavakkal övezett (a 4,6 kilométer hosszú Derwentwater is helyet kapott a játékban!) vidékén, Costwolds-ban és Bamburgh-ban is. A csodálatosan megalkotott helyszínek mellett pedig még „néhány” látványosságra is futotta a csapat erejéből, többek között a Chesterton Windmill, a Scott Monument, a Snowshill Cottage és az Edinburgh-i vár (Edinburgh Castle) virtuális mását is megcsodálhatjuk – már amennyiben le tudjuk venni a lábunkat a gázpedálról. Az i-nek a pontja pedig, hogy a programban még az évszakok is váltakoznak, így nem csupán a sziget adottságai gondoskodnak a változatosságról, de a színek és a hangulat is – erre azért nem sok játékban van példa.
3. Resident Evil 4
És akkor most vissza a baljóslatú atmoszférához. Leon S. Kennedy második bevetése az élőholtak által uralt Raccoon City helyett Európába repíti a túlélőhorrorok szerelmeseit, bár tény, hogy a Resident Evil 4-ben ábrázolt Spanyolország (pontosabban annak vidéki része) nem olyan vendégszerető, mint ahogy azt a brossúrák lapjairól visszaköszönő fotók sejtetik. Az elnök lányát ugyanakkor muszáj megmenteni, így a sokat látott ügynök ismét fegyvert ragad, hogy golyót repítsen a Las Plagas által megfertőzött falusiak fejébe – vagy, ha ez nem sikerül, akkor a buksi szerepét átvevő csápokba. A felsorolásunkba azért a március végén debütált felújítást választottuk az eredeti (vagy épp az Ultimate Edition) helyett, mert a Capcom fiai és lányai rendkívül nagy műgonddal alkották újra az ikonikus helyszíneket, így a kezdő falu rusztikus házikói, Salazar ódon kastélya (na meg persze a várbörtön) és a környező területet még komorabb hangulatot teremt, melynek köszönhetően sokkal inkább érződik valódi horrornak a játék, mint a 2005-ös klasszikus. Ebben az esetben ugyan nem kapunk turistalátványosságokat és azonnal felismerhető műemlékeket, de mivel mind az európai helyszínt, mind pedig a kimagasló minőséget kipipálhatjuk a listán, így mindenképp úgy éreztük, hogy itt a helye.
2. Kingdom Come: Deliverance
Rendkívül kacifántos (és bukkanókkal teli) fejlesztési folyamaton esett át a sárkányok nélküli Skyrimként jellemzett Kingdom Come: Deliverance, a 2011-ben alapított Warhorse Studios végletekig korhű játéka azonban végül csak megjelent, hogy néhány javítást követően az legyen, ami: az elmúlt évek egyik leghangulatosabb RPG-je, amely olyan szintre emelte az immerzió fogalmát, hogy azelőtt még a Rockstar Games is nyugodtan fejet hajthat. Kezdve magával a helyszínnel. A 14. századi Cseh Királyságot (akkori nevén Bohémia) ugyanis sikerült olyan alapossággal felépíteniük a készítőknek, hogy az ember kérdés nélkül elhiszi a látottakat – rengeteg összehasonlító videó kering egyébként a neten, melyek remekül mutatják, milyen alapos kutatómunka és terepszemle előzte meg a fejlesztést. Kis túlzással érezni a középkor szagát (elnézést, nincs erre jobb szó), amikor az olyan történelmi települések lócitrommal szegélyezett utcáin barangolunk, mint például Merhojed, Talmberk, Ledetcho és Neuhof, a beleélésre pedig a teljességgel autentikus öltözékek, fegyverek és páncélok teszik fel a koronát. De a nagybetűs Hangulat érezhető akkor is, ha a vadont vesszük a nyakunkba, a játékban látható erdőknek például azóta sincs párja az iparban – főleg, hogy a Kingdom Come világában nem jelölők és kérdőjelek mutatják az utat, így a felfedezés öröme is garantált. Már tűkön ülve várjuk a folytatást, amelyben elvileg Prágát is bejárhatjuk – remélhetőleg még a mi életünkben megjelenik.
1. S.T.A.L.K.E.R.: Shadow of Chernobyl
Amikor elvállaltam ezt a listát, kétség sem férhetett hozzá, hogy a GSC Game World számtalanszor halasztott FPS-e az élvonalban fogja végezni, de aztán hamar rájöttem, hogy lényegében a S.T.A.L.K.E.R.: Shadow of Chernobyl kell, hogy kapja az aranyérmet, hiszen máig ezt tartom a leghangulatosabb játéknak, amihez valaha szerencsém volt. Az Arkagyij és Borisz Sztrugackij klasszikus regényéből (Piknik az árokparton), valamint Tarkovszkij mára alapvetésnek minősülő adaptációjából, a Stalkerből merítő alkotásban Csernobil cseppet sem barátságos vidéke kapja a főszerepet, ami egy második, 2006-ban bekövetkezett katasztrófa miatt gyilkos mutánsok, egymással küzdő frakciók és még ezeknél is veszélyesebb anomáliák otthona lett. A Zónában éppen ezért a csavar és a Geiger-Müller-számláló a legjobb barátunk a folyton beragadó fegyverek mellett, hiszen a radioaktív sztyeppéket és a horrorba hajló laboratóriumokat járva nincs olyan dolog, ami ne akarna végezni velünk (jó, a madarak azért nem támadnak ránk). A játékban egyébként mind az FPS, mind pedig az RPG elemek remekül működnek (bár egy-két megoldás ma már talán kissé hardcore-nak minősül), de mégis a fent említett hangulat az, ami pillanatok alatt halhatatlanná tette a játékot. Mindegy, hogy épp a Zóna melyik részén járunk (olyan jól ismert helyszínek is akadnak, mint a Vörös-erdő, Pripjaty városa, na és persze maga az erőmű), egy pillanatig sem ereszt az a már-már fojtogató érzés, hogy bármikor a kordonnal körülvett vidék martalékává válhatunk. Csak remélni tudjuk, hogy a körülmények ellenére a második rész is hasonló élményt nyújt majd, mert ezt a miliőt még a hasonló alapokon nyugvó Metro-sorozatnak is csak részben sikerült megismételnie.
Ritkán fordul elő, hogy a „futottak még” alkotásoknak nem egy, de akár két bekezdést is szentelhetnénk, de most ez a helyzet, mivel számos olyan játék maradt, ami könnyedén felkerülhetett volna a listára. Kezdve a Watch Dogs: Legionnel (mert hát mégsem akarjuk teljesen kihagyni a Ubisoftot), amelyben London futurisztikus utcáin szórakozhatunk a technológia segítségével, de említhetnénk a Sniper Elite 5-öt is, amelynél a croissant hazájában mutathatjuk meg lékelő képességeinket. Ha pedig már Franciaország: kevés jobb hattyúdal született a The Saboteurnél, a Pandemic Studios Párizsba kalauzoló záróakkordja ugyanis egy egészen egyedi látványvilággal megáldott, második világháborús sandbox, amely ügyesen ötvözi a Grand Theft Auto-széria és az Assassin’s Creed-játékok legjobb elemeit. Egy kicsit keletebbre haladva akár Prágában is randalírozhatunk, méghozzá a Deus Ex: Mankind Divided keretében, ami úgy fest, megérheti a várva-várt folytatást. Ha valaki esetleg nem nagyon kedveli a cyberpunk stílust, akár az ókori Görögországba is elutazhat, hogy rendet vágjon a mitológiai lények és az istenek között, a 2005-ös God of War ugyanis pontosan erre kínál lehetőséget, méghozzá egy vérgőzös hack and slash képében. Mindenképp említést kell tennünk a Call of Duty 4: Modern Warfare (és lényegében az egész franchise) leghíresebb missziójáról, a Pripjatyban játszódó „All Chillied Up” nevet viselő küldetésről is, amelynél jobb mesterlövészes pálya azóta sem nagyon született – pedig már sokan megpróbálták. A stratégiák kedvelőinek pedig szintén van miből válogatniuk, hiszen a Paradox Interactive által jegyzett Europa Universalis-széria már jó ideje köztünk van, de emellett a Crusader Kings-sorozat is a taktika megszállottjainak készült. Száz szónak is egy a vége, számos lehetőségünk van tehát arra, hogy méltó módon emlékezzünk meg erről a jeles napról, szóval, ha bármelyik felsorolt (vagy épp kimaradt) programhoz kedvet kaptatok, akkor ez a tökéletes alkalom arra, hogy ismét előkerüljön.
És neked melyik a kedvenc, Európába kalauzoló játékod?
