Egy keresés könnyen megmondhatná, hány alkalommal emlegettem már egy-egy Társalgó bemutató során a PSC Games jegyezte Rome & Rollt, de a körülmények áldozata vagyok. A római birodalom idején játszódó társasok automatikusan előnyt élveznek (az érdeklődést tekintve) nálam, a roll-and-write remek filler szokott lenni, a műfajban hozzá hasonló nehézsúlyú pedig nemigen akadt. A Hadrianus Fala éppen ezért már a bejelentése pillanatától a kívánságlistámon volt, a két hatalmas, vagy száznál is több rublikát tartalmazó játéktáblát látva pedig felcsillant a szerelem lehetősége, ami az első játék után lángba borult, és azóta sem csillapodott.
HADRIANUS FALA
- Hazai kiadó/partner: Reflexshop
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 1-6
- Játékidő: 30-60 perc
- Korcsoport: 12+
- Nehézség: 3,09/5
- Ajánlott fogyasztói ár: 15 990 forint
A bevezetőből így tehát már könnyen kisakkozható, hogy a Hadrianus Fala egy flip-and-write játék, melyben a római birodalom egy kis szelete elevenedik fel. Bár ez a jelző meglehetősen relatív: 122-ben járunk, amikor Hadrianus római császár a birodalom határainak megerősítése céljából ukázba adta, hogy a barbárnak vélt pikt törzsek feltartóztatása okán egy 120 kilométer hosszú, az egyik tengerparttól a másikig húzódó fal épüljön Britanniában. A falat római mérföldenként erődöknek kell kiegészítenie, az ezzel párhuzamosan futó út mentén pedig ellátó központok létesítésével gyarapodhat a birodalom.
Neked (és az esetlegesen csatlakozó többi játékosnak szintén) ezen hatalmas feladat részeseként, egy római hadvezért alakítva kell, hogy hat éven át felügyeld a fal építését és gyarapítását, miközben nem árt, ha közben hírnevet, áhítatosságot, hősiességet és fegyelmet is fel tudsz mutatni, bizonyítva a császárnak, hogy igazi mintapolgár vagy.
Ezen nemes cél eléréshez minden játékos egy hosszú játékostáblát, két hatalmas játékoslapot (a tényleges játékteret), és egy kisebb paklinyi kártyát kap. Az elsődleges cél a két játékoslapon található mezők kitöltése: ennek révén gyarapodik a fal, erősödik a védelem, gyorsul be a nyersanyagtermelés, és idővel ömlik a hírnév, az áhítatosság és a többi, amely mind győzelmi ponttá forgatódik át a játék végén, hozzávetőlegesen másfél-két óra elteltével.
EGY ÚJABB ESZTENDŐ
Minden év alapvetően ugyanúgy zajlik: a központi, úgynevezett sorspakli felső lapját felcsapva kapja meg mindenki ugyanazon nyersanyagokat, majd a saját játékospakliból kerül elő két lap – erről hamarosan –, végül pedig a játékoslapokon kitöltött mezők függvényében mindenki megkapja a maga egyedi bevételeit.
Alapvetően két erőforrást különböztethetünk meg: egyfajta nyersanyagot, ami lényegében a fának, kőnek felel meg, valamint munkásokat, akik az akcióhelyeken dolgoznak – ők lehetnek katonák, építészek, civilek és rabszolgák. Minden kör – azaz minden év – egészen addig tart, míg mindenki végez az akciói végrehajtásával, azaz elfogynak a munkások és a nyersanyagok. Ezt követően támadnak a piktek, és kiderül, mennyire hatékonyan sikerül visszaverni az ostromot.
A rendelkezésre álló akciók mennyisége pedig tetemes, a játékoskártyák első látásra nyomasztóan sok lehetőséget rejtenek, és bár ezt már az első játék után sikerül átlátni, a lehetőségek száma okozta lelkesedés/félelem ezt követően sem csillapodik. A Hadrianus fala alapvetően nem nehéz vagy szuperkomplex, csak annyira sok pontszerzési lehetőséggel kecsegtet, hogy sokat mélázhatunk azon, miként lehet a legjobban felhasználni a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat.
HŐSÖK
Alapvetően minden akció végrehajtásához meghatározott mennyiségű munkásra és nyersanyagra van szükség: ha ez rendelkezésre áll, az adott terület egy mezeje besatírozható, és az adott sáv közelebb kerül a teljes kitöltéshez. Kohorszok telepítésével a piktek támadási esélyeit lehet csökkenteni a fal bal- jobb- és középső szakaszának megvédésével, bányászattal és fakitermeléssel pedig az éves nyersanyagtermelés növelhető. A palánk, a fal és az erőd lényegében a fő védelmi vonalat jelképezi, és ezek szorosan összefüggenek: először az utolsó sort, az erődsávot kell erősíteni, mielőtt a fal és a palánk bizonyos szakaszai fejleszthetővé válnak.
A másik játékoslap ezzel szemben Róma 5 különböző fontos intézményére/társadalmi rétegére összpontosít. A kereskedők, az előadók, a papok, az apparátus és a patríciusok fejlesztésével a főbb győzelmi pontok zsebelhetők be az említett erényekhez (hírnév, áhítatosság stb.) tartozó sávon történő haladással. Ezek adják a győzelmi pontok oroszlánrészét, ugyanakkor további pontok is szerezhetők az úgynevezett ösvénykártyákkal. Ezek bizonyos szempontok szerint – például megépített tereptárgyak, befejezett falszakaszok, vagy mondjuk, különböző, megszerzett kereskedelmi áruk – adnak extra győzelmi pontot, és mi magunk döntünk arról az egyes évek kezdetén, hogy melyik ilyen pontszerző kártyát rakjuk be a repertoárunkba. Így pedig egy célra fókuszálva építhetjük a falat és az azt övező területeket.
Ez az építkezés egész egyszerűen fenomenális. Számomra a római birodalom – természetesen idealizált változatban – ilyen jól még egy társasban sem elevenedett meg, a Hadrianus Fala pedig egyértelműen a jelenlegi legtartalmasabb, legösszetettebb, leggazdagabb flip-and-write játék. A komplexitásával kapcsolatos kezdeti sokkot szerencsére már az első játék is lenyomja, és utána nyomasztó érzést inkább csak a lehetőségek potenciális száma ad, semmint bármi más. Az élmény azonban nem tökéletes: az egyes játékosok között kis túlzással összesen annyi az interakció, hogy megkérdezzük, jöhet-e a következő év; a kereskedést leszámítva mindenki a maga birodalmát építi, fejleszti, szépen, csendben használva fel a megszerzett erőforrásokat. De talán jól is van ez így, az üvöltözést, a direkt konfrontációt hagyjuk meg a hanyatló északi barbárok ópiumának!
(A játékot partnerünk, a Reflexshop biztosította – köszönjük!)
