Februári teljes játék: Batman: Arkham City - Game of the Year Edition

Bár már Tim Burton két mozifilmje (az 1989-es Batman – A denevérember és az 1992-es Batman visszatér) is kimondottan korrekt kísérleteket tett a gyerekesnek tartott műfajtól való elszakadásra, ezen klasszikusok követői egyből elfojtották a felcsapó lángokat. Az igazi nagy durranás csak Christopher Nolan trilógiájával következett be, hiszen Bryan Singer X-Menje után a 2005-ös Batman: Kezdődik!, majd még inkább a 2008-as A sötét lovag megmutatta: kedvenceink nem az alsóneműt véletlenül kívülre húzott bugrisok, hanem (többnyire) emberi lények, akiknek van mondanivalójuk és történetük. Nos, a megváltozott helyzetet a videojátékos ipar is egyből a helyén kezelte, aminek köszönhetően rengeteg közepes vagy éppen nagyon rossz adaptáció után a Warner Bros. Interactive egy a korábbiaknál grandiózusabb feldolgozást tett lehetővé. A Rocksteady Studios pedig élt is a lehetőséggel, a 2009-es Batman: Arkham Asylum lenyűgöző, hiánypótló akciójátékká vált, ezt pedig csak a 2011-es Batman: Arkham City, az egyenes ági folytatás tudta felülmúlni. Igen, ennek a Game of the Year kiadását csatoltuk most magazinunk mellé.

Arkham City is falling down…

A maszkos igazságtevő otthona a megszokottaknál is sötétebb napokat él meg az Arkham Asylum eseményei óta, a piti rabokkal és szupergonoszokkal teli, elkerített városrészben pedig Hugo Strange, a zseniális bűnöző ámokfutását kell kiélveznünk. Merthogy Batman valós identitását ismerve Bruce Wayne a pokoli lángelme kezei közé kerül, a játékosoknak pedig az ezt bemutató felvezetést követően kell rendet teremteniük a káosz és zűrzavar közepette, amihez persze jó néhány csattanós pofon és lórúgás is kijár. A tisztogatás egyébként meg azért is nagyon fontos, mert szóba kerül a „10-es protokoll”, ami a képregényes világban egy nagyon veszélyesnek tűnő tervet sejtet.

A végkifejletig komoly meglepetéseket okozó sztori talán a stílus egyik legjobbjának mondható, amihez nem utolsó sorban a rengeteg ismert szereplő is nagyon sokat hozzátesz (kiemelve a Joker hangját produkáló Mark Hamillt, akivel ezúttal is ott az Erő), már persze a játékmeneten túl. Utóbbi mind az akciójelenetek finomításában, mind a bevethető eszközök felhozatalában tetten érhető, de nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy míg az Asylum egy viszonylag zárt helyszínre nyújtott betekintést, addig az Arkham City egy egész várost biztosít kedvenc hősünk számára.

Szabadon száll…

Bizony. A két esztendővel korábbi felvezetés után, az immáron lassan ötesztendős folytatás sandbox elemeket csempészett a Batman-sorozatba (ez a jellemző azóta is megmaradt), amivel a fejlesztők alaposan feldobták az egyébként sem monoton vagy unalmas játékmechanikát. Gotham, vagyis inkább annak egy szelete pedig soha nem nyújtott annyi élvezetet, mint mellékletünknél. Persze ehhez kellett egy Denevéremberhez illő közlekedési mód (nem, nem az erőltetett Batmobil használatra gondolok), aminek hála a köpönyegünket kitárva berepülhetjük a teljes rendelkezésre álló teret, körbevitorlázhatunk a hatalmas épületek felett, időközönként felhúzva magunkat a helyszín némely látványos magaslati pontjára.

Akkor az igazi, ha fáj…

Ez nem csak a szerelemben „igaz”, de egy komolyabb akciójáték esetében is. A Rocksteady alkotása pedig minden téren rátesz egy lapáttal az előzményre, ami a játékmenet, azon belül pedig a harcrendszer terén is megfigyelhető. Alapesetben rendkívül élvezetes a rosszarcú ellenfelek elnáspángolása, ami a párgombos, kitérő-támadó reflexjátékra épül, ezt a szisztematikát egyébiránt azóta is sokan próbálták átvenni több-kevesebb sikerrel. Sőt ha nehezebb fokozaton állunk neki a végigjátszásnak (illetve az első kampányteljesítést követően megnyíló New Game + kipörgetésének fogunk hozzá), még a színkódok is egyre inkább eltűnnek a segítségek közül. Ennek köszönhetően rendkívüli módon kell figyelnünk arra, hogy kinél milyen fegyver van, melyik opponensünk merre mozog.

Azonban ez még mindig a jéghegy csúcsa. A korábbi kütyük mellé továbbiak is érkeztek, ezzel Denevéremberesebbé téve a teljes élményt. Kirobbanthatunk egyes falakat, füstgránátot alkalmazva tűnhetünk el mások kereső szemei elől, használhatjuk a batarangot, elektromos töltettel indíthatunk be gépezeteket, illetve… Mindenki fedezze fel maga az elérhető opciókat, mert a rendelkezésre álló, egészen széles tárház tulajdonképpen lefedi a kampány egy-egy nagyobb titkát is.

És még mindig nem beszéltünk a szuper lopakodásról, vagy a szerteágazó, rendkívül tartalmas fejlődési ágakról, amik a kütyüktől kezdve a ruházaton át mozgásainkat is erősítik, méghozzá annyi lehetséges, megnyitható extrával, amennyit egy végigjátszás során jó eséllyel el sem érhetünk. Ehhez még vegyük hozzá a legtöbbször logikát vagy éppen igazi ügyességet megkívánó Rébusz-feladványokat: a négyszáz darab elérhető kihívás bőven elszórakoztatja azokat, akik szeretnek mindent letudni, ha már nekiesnek egy videojátéknak.

Mindenből a legjobb

Valóban, mindenből a legjobbat hozza a Batman: Arkham City, ami igazából a lehető legélvezetesebb módon fejlesztette tovább az Arkham Asylumot, így a sorozat kiemelkedő epizódját biztosítva ezzel – a középső részt sem a mellékágon futó Origins, sem a befejező Arkham Knight nem múlta felül. Játékmenetét rengetegen másolták azóta is, tartalma pedig minimum 10-12, de akár 50 óra elfoglaltságot biztosíthat, pláne úgy, hogy az újság vásárlói a rengeteg extrával megtömött Game of the Year elnevezésű változatot tölthetik le.

Mesélhetnénk még arról, mennyire élvezetes a kampányba épített macskanős jeleneteket letudni (miközben Selina formás hátsóját nézzük), hány remek főellenfél-harccal találkozhatunk (ezek egy érthetetlen oknál fogva szinte teljesen kiestek a lezáró epizódnál), milyen fantasztikus élmény bejárni az elkerített városrészt. Mert az Arkham City valóban egy különleges kaland, amit legalább egyszer át kell élni, így felesleges is tovább szaporítani a szót, egyszerűen használjátok fel a kódot, és merüljetek el Batman sötét és elmondhatatlanul hangulatos világában.

KÓDBEVÁLTÁS

A tartalomjegyzéknél lévő matricán található matricára nyomtatott kódsort nem a Steamen kell felhasználni, hanem a PC Guru Online kódbeváltó oldalán. Ehhez mindössze egy ingyenes regisztrációra van szükség, majd a belépést követően el kell navigálni a kódbeváltás oldalra, ott be kell ütni matricán található kódot, az eredmény pedig egy Steam-kód lesz, amit már beválthattok a Valve áruházában.

A matricán található kódot csak egyszer lehet felhasználni, de összesen tízszer lehet megpróbálni a beváltást, így ha elgépelsz egy karaktert, akkor sem kell félned, nem fog eltűnni a teljes játékod. Ha mind a tíz alkalommal hibás kódot adsz meg, a rendszer 24 órára letiltja a kódbeváltás funkciót, úgyhogy csak óvatosan! Ha problémát okozna a kódbeváltás, olvasd el a Kódbeváltás tudástárunkat a PC Guru Online-on!

A FEBRUÁRI PC GURU 2016. 02. 11-TŐL KAPHATÓ AZ ÚJSÁGOSOKNÁL

ÉS A HIPERMARKETEKBEN.