THE CRITTER CHRONICLES
E havi egyik teljes játékunk a 2009-es The Book of Unwritten Tales folytatása, pontosabban szólva előzménye. Nate kapitány és fura komája, Critter találkozása egy humorban, jetikben, pingvinekben és sarkvidéki állatvédőkben gazdag kalandot ígér.
A PC Guru olvasói januárban már belekóstolhattak Wilbur, az álmodozó gnóm, Ivo, a szexi tünde hercegnő, Nate, a Mary kalózléghajó kapitánya és hűséges cimborája, Critter, a rózsaszínű akármicsoda kalandjaiba. A német King Art click & point kalandjátéka, a The Book of Unwritten Tales felhőtlen szórakozást kínált kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A Critter Chronicles három évvel az alapjáték után jelent meg, ennek ellenére nem folytatása annak, hanem az előzményeket meséli el, bár még ez sem elég pontos, mert mindössze két szereplőre koncentrál: Nate-re és Critterre. A megismerkedésük, illetve a szőrös lény fajtársai körül forognak az események, de az Avantasia elpusztításán munkálkodó gonoszok sem maradnak azért otthon, viszont Wilbur és Ivo sajnos kimarad a mókából.
Minden a régi
A Critter Chronicles inkább tekinthető kiegészítőnek, semmint teljes értékű folytatásnak – és nemcsak azért, mert idén februárban jelent meg a valódi BoUT 2. Technikai szempontból a játék ugyanaz, mint elődje. A menü, a grafika, a fejtörők, a játékmenet, minezek semmit sem változtak, még a szóköz lenyomásával megjeleníthető interaktív pontok ikonjait sem cserélték ki a készítők, szóval ez a játék akár a BoUT egy új pályaszakasza is lehetne.
Vagyis három új pályaszakasza, ez a másik, ami a kiegészítő jellegét adja. A cselekmény mindössze három nagyobb területen zajlik, ebből kettő már ismert korábbról: Nate hajója, a Mary, amit ezúttal kicsit jobban bejárhatunk, valamint Seastone főtere és a főmágus háza (itt vannak új szobák), melléjük társul a sarkvidék. A kevesebb pálya természetesen kevesebb NPC-t jelent (vannak újak és visszatérő régi ismerősök), és jóval kevesebb játékidőt. Míg a BoUT laza 15-20 órányi kikapcsolódást kínál, a Critter Chronicles letudható 5-10 óra alatt, attól függően, milyen nehézségi fokozaton indítjuk el.
Átvezetőnek tökéletes
Minden hibája ellenére a Critter Chronicles kihagyhatatlan. Mert talán nem Nate és Critter voltak a legjobb szereplők, és tényleg hiányzik Ivo és Wilbur, no meg a King Art jobban is megerőltethette volna magát az újítások terén, ám a játék még így sem vall kudarcot. Kedélyes, kedves és a Call of Dutyk, Assassin’s Creedek és Battlefieldek között jól esik néha kicsit gondolkodva mókázni, felhőtlenül, öldöklés nélkül kalandozni. Ha szeretted a Book of Unwritten Talest, a Critter Chroniclest is imádni fogod. Ha pedig azt kihagytad, pláne érdemes kipróbálni ezt, mert remek ízelítőt ad, és mivel minden benne van, ami az alapjátékban is, hamar meghozhatja a kedved ahhoz, vagy éppenséggel a teljes értékű folytatáshoz.
QUANTUM CONUNDRUM
Hogy egy hónapban két teljes játék? Ráadásul mindkettő az agyunkat dolgoztatja meg? Bizony így van, az előző oldalon szereplő kalandjáték, az Unwritten Tales mellett ugyanis a Quantum Conundrum a másik ajándékunk, ami le sem tagadhatná a gyökereit.
A fura cím egy meglehetősen érdekes alapötletet takar, amelyben egy gyermeket alakítva látogatunk el nagybácsikánkhoz, aki elvarázsolt kastélyában különleges kísérleteket végez. Persze mint minden videojáték-szereplő, a doki sem nézett témába vágó filmeket, így nem tudhatta, mennyi hátulütője lehet, ha ily módon megbirizgálja a fizika törvényeit. E miatt aztán ő egy másik dimenzióban reked, nekünk pedig onnan kell kimentenünk, miközben bejárjuk a teljes hodályt, valamint megoldjuk a felmerülő, eleinte könnyebb, majd egyre nehezedő feladatokat.
A csodakesztyű legendája
Bár gyerekként aprók és gyengék vagyunk, ami miatt a belső nézetes játékban eléggé hátrányba szorulunk a kísérleti szobák kialakításának okán, szerencsére a professzor ránk hagyott egy szuper szerkezetet, az interdimenzionális ISD kesztyűt, aminek egyre több funkcióját ismerhetjük meg a végigjátszás során. Az egyikkel könnyebbé tehetjük a tárgyakat (az így pehelysúlyúvá vált páncélszekrényeket elmozdíthatjuk a helyükről), a másikkal pedig elpusztíthatatlan, nehézsúlyú változatban lehetnek hasznunkra a berendezési tárgyak. A harmadikkal lelassítjuk az idő múlását, az utolsó pedig egyszerűen a gravitációt változtatja meg. Mivel mi mindvégig állandónak bizonyulunk a megváltozott törvényekkel szemben, így a kihívás abban van, hogyan használjuk lehetőségeinket, mikor egy újabb ajtót kell megnyitni, vagy éppen egy elérhetetlennek tűnő platformra szeretnénk feljutni. Nehezítve a helyzetet lézerekbe futhatunk bele (ezek egyből elpusztítanak minket) vagy szakadékokban köthetünk ki, amik humoros forrássá válnak nagybácsink monológjainak és a rövid megjegyzéseinek, melyek azt dörgölik orrunk alá, hogy milyen eseményekre nem lesz már lehetőségünk korai halálunk miatt. Szerencsére tehát a feladványokkal ellentétben meglehetősen könnyed szórakozásban lesz részünk, amiből másik segítőnk, IKE is kiveszi a részét. A kis manószerű lény ugyanis előszeretettel jelenik meg vicces helyzetekben, állandóan grimaszol, meg úgy egyébként is olyan típusú NPC, akit nem lehet nem szeretni.
Logikai és ügyességi játék
Ugye szó volt olyasmiről is, hogy platformokat kell elérni, illetve hogy a QC egy ügyességi program is. Legalábbis részben. Miközben pedig az Airtight Games alkotása kifejezetten szerethető, sokszor ötletes és szórakoztató, egyik hibáját talán pont ezek a részek okozzák. A háttérben szorgosan munkálkodó Unreal Engine 3 ugyanis nem kifejezetten a precíz ugrándozásra van kitalálva, ez pedig kalandunk során is egyértelművé válik. Más kérdés, hogy a Quantum Conundrum még ezzel a „hiányossággal” együtt is élvezetes. A másik probléma, ami a játékosok egy hányadánál visszás érzéseket kelthet, szintén a motorhoz kötődik: bár a megjelenítés első ránézésre kellemes és ha nem is látványos, ám stílusos, mégis az órák múlásával azon vesszük észre magunkat, hogy teljesen egyformának tűnő szobák rengetegét fedezzük fel, a használatra kapott tárgyak pedig a kezdetek óta nem változtak: dobozok, páncélszekrények, asztalok és fotelek – no meg mozdíthatatlan könyvhalmok és festmények. Még jó, hogy utóbbiak a dimenziókat megváltoztatva átalakulnak, így új szemszögből megmutatva az alkotás középpontjában lévő tárgyat, személyt, élőlényt.
Ötletből így sincs hiány
Noha a Quantum Conundrum egyértelműen nem tökéletes és megvannak a maga hibái, mindenképpen szerethető darab, ami nagyszerű pillanatokat is kínál. Egyébiránt pedig le sem tagadhatná gyökereit, vagyis azt, hogy anyai ágon Kim Swifthez köthető a megszületése. Igen, ahhoz a meglehetősen fiatal hölgyhöz, akinek a Portalt is köszönhetjük. Az egyezés pedig látványos, könnyűszerrel észrevehető, bár vannak különbségek a játékmenet és a megvalósítás terén. Kim egyébként láthatóan azon volt, hogy jól megdolgoztassa agyunkat, amiért nem lehetünk eléggé hálásak: a játék egy-egy pontján alaposan körbe kell néznünk, ki kell próbálnunk a lehetőségeket, majd a kesztyűnk nyújtotta extrákkal úrrá kell lennünk a látszólagos káoszon. Emiatt a Quantum nyújtotta hat-nyolc óra mindenképpen élvezetes és ötletes kalandnak bizonyul.
KÓDBEVÁLTÁS
A DVD-tasakon található matricára nyomtatott kódsort nem a Steamen kell felhasználni, hanem a PC Guru Online kódbeváltó oldalán. Ehhez mindössze egy ingyenes regisztrációra van szükség, majd a belépést követően el kell navigálni a kódbeváltás oldalra, ott be kell ütni matricán található kódot, az eredmény pedig egy Steam-kód lesz, amit már beválthattok a Valve áruházában. Kódból kettő is lesz a hónapban a matricán, hiszen két teljes játékunk is van.
A matricán található kódot csak egyszer lehet felhasználni, de összesen tízszer lehet megpróbálni a beváltást, így ha elgépelsz egy karaktert, akkor sem kell félned, nem fog eltűnni a teljes játékod. Ha mind a tíz alkalommal hibás kódot adsz meg, a rendszer 24 órára letiltja a kódbeváltás funkciót, úgyhogy csak óvatosan! Ha problémát okozna a kódbeváltás, olvasd el a Kódbeváltás tudástárunkat a PC Guru Online-on!
A szeptemberi PC Guru 2 külön elülső borítóval, és egy közös hátsó borítóval jelenik meg. Ezek sorrendben:
FRONT:
Mind a két játék nagyon is kedvemre való, és persze majd az újságot is átolvasom természetesen!
Szerencsére :D
Nagyon örülök ezeknek a teljes játékoknak, meg a borítók is nagyon királyak lettek! Szép munka!
The Critter Chronicles
Quantum Conundrum