Ennek okait többféle tényező együttes hatásaiban kereshetjük:
Nem kell lemondaniuk az újdonságokról a notebooktulajdonosoknak sem, mert a hardvergyártók az új technológiák piacra dobását ma már egyszerre időzítik asztali és mobil készülékekbe is. A játék szempontjából legfontosabb két komponens - a grafikuskártya és a processzor - fejlesztése nagyjából minkét szegmensben együtt halad. Sőt, vannak olyan új technikai megoldások - mint például a Solid State Disk* -, melyek előbb jelentek meg a laptopokban. Ez a tendencia a jövőben várhatóan fokozódik, hisz a mobil-asztali 80%-20% eladási arány** miatt a gyártók egyre inkább csak a nagyobb bevételt produkáló termékekbe fogják a pénzüket fektetni, ezért a fejlesztések prioritása is áttevődik a mobilfrontra.
Még ha nem is vesszük figyelembe a dollár hosszú ideje tartó gyengélkedését, - amely az egész technológiai iparra kihatással van, -, akkor is jelentősen csökkent az elmúlt pár évben a hasonló tudású hordozható és az asztali gépek közti árkülönbség. Kategóriától függően nagyjából 10-30% -kal nagyobb kiadásért kapunk egy sokkal kompaktabb és sokrétűbben használható masinát. Ez az ártöbblet a játékra szánt számítógépeknél azonban némileg nagyobb, akár 50% százalék is lehet. A gyártási, és ezzel a kereskedelmi árak további csökkenését jelentheti az is, hogy az úgynevezett "asztali számítógépet helyettesítő" azaz DTR kategóriának - melybe a játékos masinák legtöbbje is tartozik -, nem kell olyan komoly elvárásoknak megfelelnie, mint mondjuk egy mindennapi helyszíni munkára használt noteszgépnek. Ez a körülmény a kisebb gyártók számára is kaput nyit ebbe a szegmensbe, ami megint csak árcsökkentő hatású lehet.
A notebookok mellett szól még az is, hogy hazánkban a legtöbb asztali gép külön komponensekből házilag vagy üzletekben összeállított alkatrészek összessége, és nem tudatos tervezéssel megalkotott egész. A nevesebb gyártók laptopjai a körültekintő alkatrészválasztáson kívül hosszas tesztelésen is átesnek, mielőtt forgalomba kerülnek. Ezek a körülmények együtt mind azt eredményezik, hogy a meghibásodás valószínűsége kisebb, mint az asztali társaiknál. A kevesebb elromlott alkatrész pedig még közelebb hozza a két kategória árait az összkiadások tekintetében.
A LAN-partik elterjedésével kialakult az igény a könnyen hordozható "erőművek" iránt, és ezt az elvárást nyilvánvalóan csak a notebookok tudják igazán kielégíteni. Sok gyártó dobott piacra olyan számítógépházat, melynek tetején egy hordozó fogantyú található, de ezek inkább jelzés értékűek. A nagy súly és a sok szükséges külső periféria miatt csak imitálják a mobilitást, mintsem valódi hordozhatóságot eredményeznének.
A laptopok nagy hátránya, a nehézkes bővíthetőség, már nem is akkora hátrány, mert egy játékra használt asztali gép is elévül nagyjából 1-2 év alatt, és nem úszható meg egy egyszerű grafikuskártya- vagy processzorcserével a dolog, mert újabb platformok érkeznek rendre másfél évente, amelyek szintén más hardverösszetevőket igényelnek. Kevesen tudják, hogy a notebookok nagy részében szintén cserélhetők a legfontosabb komponensek: a processzor, a memória, a merevlemez, és általában rendelkezésre áll egy vagy kettő úgynevezett MiniCard*** csatlakozó a WLAN, bluetooth és egyéb más opcionális eszköz számára. Ami fontos különbség viszont, hogy a grafikus megjelenésért felelős lapka az alaplap szerves részét képezi, tehát cseréje nem lehetséges. Megjelentek a piacon azonban már külső VGA kártyák, melyek ExpressCard csatlakozóba illeszthetőek, és ezzel mégis megoldható a grafikus teljesítmény fokozása gépcsere nélkül.
A laptopoknak van egy olyan tulajdonsága is, amellyel egy asztali nem tudja felvenni a versenyt: személyes tárggyá tud válni. Ezt akkor érhetjük tetten, ha megpróbálunk megfosztani néhány napra olyan valakit a noteszgépétől, aki rendszeresen használja. Szervizes tapasztalataimból tudom, hogy sokan hajlandók felárat is fizetni azért, ha a készüléküket helyben és azonnal megjavítják. Hasonló ez a kötődés a mobiltelefonoknál tapasztalható függőséghez: részévé vált a mindennapjainknak, és saját testünk és lelkünk kiterjesztésekén tekintünk rá. Ezeket a tendenciákat alaposabban szemügyre véve világosan látszik, hogy a paradigmaváltás már lezajlott az informatikaiparban, és jelenleg az asztali gépek agóniájának vagyunk tanúi.
* Forgó alkatrész nélküli félvezetős adattároló, mely a mostani mágneses elvű merevlemezek leváltására került kifejlesztésre.
** A Lenovo 2007-es magyarországi eladási adatai alapján.
*** MiniCard: a noteszgépekbe kívülről illeszthető ExpressCard bővítőkártyákhoz hasonlóan PCI Express x1 és USB 2.0 felületen kommunikálhat a rendszerrel.
Nem kell lemondaniuk az újdonságokról a notebooktulajdonosoknak sem, mert a hardvergyártók az új technológiák piacra dobását ma már egyszerre időzítik asztali és mobil készülékekbe is. A játék szempontjából legfontosabb két komponens - a grafikuskártya és a processzor - fejlesztése nagyjából minkét szegmensben együtt halad. Sőt, vannak olyan új technikai megoldások - mint például a Solid State Disk* -, melyek előbb jelentek meg a laptopokban. Ez a tendencia a jövőben várhatóan fokozódik, hisz a mobil-asztali 80%-20% eladási arány** miatt a gyártók egyre inkább csak a nagyobb bevételt produkáló termékekbe fogják a pénzüket fektetni, ezért a fejlesztések prioritása is áttevődik a mobilfrontra.
Még ha nem is vesszük figyelembe a dollár hosszú ideje tartó gyengélkedését, - amely az egész technológiai iparra kihatással van, -, akkor is jelentősen csökkent az elmúlt pár évben a hasonló tudású hordozható és az asztali gépek közti árkülönbség. Kategóriától függően nagyjából 10-30% -kal nagyobb kiadásért kapunk egy sokkal kompaktabb és sokrétűbben használható masinát. Ez az ártöbblet a játékra szánt számítógépeknél azonban némileg nagyobb, akár 50% százalék is lehet. A gyártási, és ezzel a kereskedelmi árak további csökkenését jelentheti az is, hogy az úgynevezett "asztali számítógépet helyettesítő" azaz DTR kategóriának - melybe a játékos masinák legtöbbje is tartozik -, nem kell olyan komoly elvárásoknak megfelelnie, mint mondjuk egy mindennapi helyszíni munkára használt noteszgépnek. Ez a körülmény a kisebb gyártók számára is kaput nyit ebbe a szegmensbe, ami megint csak árcsökkentő hatású lehet.
A notebookok mellett szól még az is, hogy hazánkban a legtöbb asztali gép külön komponensekből házilag vagy üzletekben összeállított alkatrészek összessége, és nem tudatos tervezéssel megalkotott egész. A nevesebb gyártók laptopjai a körültekintő alkatrészválasztáson kívül hosszas tesztelésen is átesnek, mielőtt forgalomba kerülnek. Ezek a körülmények együtt mind azt eredményezik, hogy a meghibásodás valószínűsége kisebb, mint az asztali társaiknál. A kevesebb elromlott alkatrész pedig még közelebb hozza a két kategória árait az összkiadások tekintetében.
A LAN-partik elterjedésével kialakult az igény a könnyen hordozható "erőművek" iránt, és ezt az elvárást nyilvánvalóan csak a notebookok tudják igazán kielégíteni. Sok gyártó dobott piacra olyan számítógépházat, melynek tetején egy hordozó fogantyú található, de ezek inkább jelzés értékűek. A nagy súly és a sok szükséges külső periféria miatt csak imitálják a mobilitást, mintsem valódi hordozhatóságot eredményeznének.
A laptopok nagy hátránya, a nehézkes bővíthetőség, már nem is akkora hátrány, mert egy játékra használt asztali gép is elévül nagyjából 1-2 év alatt, és nem úszható meg egy egyszerű grafikuskártya- vagy processzorcserével a dolog, mert újabb platformok érkeznek rendre másfél évente, amelyek szintén más hardverösszetevőket igényelnek. Kevesen tudják, hogy a notebookok nagy részében szintén cserélhetők a legfontosabb komponensek: a processzor, a memória, a merevlemez, és általában rendelkezésre áll egy vagy kettő úgynevezett MiniCard*** csatlakozó a WLAN, bluetooth és egyéb más opcionális eszköz számára. Ami fontos különbség viszont, hogy a grafikus megjelenésért felelős lapka az alaplap szerves részét képezi, tehát cseréje nem lehetséges. Megjelentek a piacon azonban már külső VGA kártyák, melyek ExpressCard csatlakozóba illeszthetőek, és ezzel mégis megoldható a grafikus teljesítmény fokozása gépcsere nélkül.
A laptopoknak van egy olyan tulajdonsága is, amellyel egy asztali nem tudja felvenni a versenyt: személyes tárggyá tud válni. Ezt akkor érhetjük tetten, ha megpróbálunk megfosztani néhány napra olyan valakit a noteszgépétől, aki rendszeresen használja. Szervizes tapasztalataimból tudom, hogy sokan hajlandók felárat is fizetni azért, ha a készüléküket helyben és azonnal megjavítják. Hasonló ez a kötődés a mobiltelefonoknál tapasztalható függőséghez: részévé vált a mindennapjainknak, és saját testünk és lelkünk kiterjesztésekén tekintünk rá. Ezeket a tendenciákat alaposabban szemügyre véve világosan látszik, hogy a paradigmaváltás már lezajlott az informatikaiparban, és jelenleg az asztali gépek agóniájának vagyunk tanúi.
Folkmann Ferenc - Laptopkalauz.hu
* Forgó alkatrész nélküli félvezetős adattároló, mely a mostani mágneses elvű merevlemezek leváltására került kifejlesztésre.
** A Lenovo 2007-es magyarországi eladási adatai alapján.
*** MiniCard: a noteszgépekbe kívülről illeszthető ExpressCard bővítőkártyákhoz hasonlóan PCI Express x1 és USB 2.0 felületen kommunikálhat a rendszerrel.
Ezzel vitatkoznék, mert úgy tekintek az asztali PC-mre, ami inkább a padlón áll
Ezzel vitatkoznék, mert úgy tekintek az asztali PC-mre, ami inkább a padlón áll