Azt hiszem, hogy az egész szerkesztőség nevében mondhatom, hogy a PC Guru az a hely, ahol jó értelemben találkozik a munka és a szórakozás, valamint a hobbi és a hivatás. Az ember általában a hétvégékbe igyekszik belesűríteni mindazt, amire hétköznap nem jut ideje, köztük egy kis kikapcsolódást is, és mivel utóbbi sok esetben egyenlő a videójátékokkal, gyakran ezeken a napokon kerül elő egy régi kedvenc, egy kihagyott újdonság, vagy akár egy várva várt új megjelenés. Hétvégame rovatunkban, hétről hétre, néhány szerzőnk ad egy kis betekintést abba, hogy náluk éppen melyik cím és milyen okból került terítékre, de lássuk is, hogy mi jutott erre a hétre.
Böjti
Mostanában sajnos mindig azokat a játékokat tudom megemlíteni, amiket éppen a Chipbe tesztelek, mert másra ritkán van időm. De ezek legalább most kifejezetten jók, sőt esélyesen az év végi listákon is szerepelni fognak. Az utóbbi egy-két hetet ugyanis Aloy és a Horizon Forbidden West, valamint az Elden Ring mellett töltöttem, és abszolút nem bántam meg. Bár a Guerrilla Games munkásságáért nem vagyok oda, emellett az első Horizon sem fogott meg annyira, az új epizód egészen elvarázsolt. És azt most hagyjuk is, mennyire káprázatosan néz ki a játék, PS5-ön elképesztő látványvilágot, fényeket és színeket produkálva, az fontosabb, hogy micsoda világot fedezhetünk fel, akár gyalog, akár egy hátas segítségével. A sztori szépen alakul, nekem a főszereplő hölgy megjelenésével és stílusával sem volt bajom, a gépek pedig önálló életet élnek, néha kifejezetten sok borsot törnek az ember orra alá, miközben a harcok változatosak és izgalmasak. Jó, a hatalmas (és nagyon izgalmas) nyitott világ néhol kicsit monoton játékélményt hoz, de ez a zsáner velejárója. Viszont a hegymászást, felfedezést és gyűjtögetést nagyon élveztem, ahogy a játék mellett töltött szinte összes percet és órát is.
Az Elden Ring kapcsán meg esélyesen nem sok meglepetést okozok. A FromSoftware játékait nagyon nagyra tartom, hiszen türelmet, kitartást, figyelmet igényelnek, illetve azt, hogy a játékos maga is fejlődjön (sorry, ha nem megy a párhuzamos parkolás, arról nem az autó és nem a szabály tehet, meg kell tanulni, a sikerélmény pedig soha nem jár ingyen), és most sincs ez másként. A fejlesztők ráadásul trollkodnak is rendesen, hiszen bár ívét tekintve tényleg a megszokottnál könnyebb játékot tettek le az asztalra, de azért csak oda-odaszúrnak az embernek, mikor a kezdőhelyszínekre és környékükre olyan ellenfeleket tesznek, amik ellen az első tíz órában szinte esélyünk sincs. Emellett viszont nagyszabású, grandiózus események és harcok várnak, egy-két kisebb hibával és rossz döntéssel, kevés önismétléssel, számos újítással… és bár a látványvilág (főleg a Horizon után/mellett) elsőre kicsit gyengécske, a teljes világot megismerve számtalan alkalommal csodálkozhatunk el részletességén és az elmúlást dicsőítő stílusán, amiben valahol, a felszín alatt megbújva azért mindig ott a remény. Kiváló évkezdés, ennél rosszabb ne is legyen idén!
wilson
Ember tervez...a múltheti terv kútba esett, így sajnos az Elden Ring a háttérbe szorult, az idő nagyrészét pedig a Valorant kapta, és ez a séma várhatóan ezen a hétvégén is folytatódik. Elindult az új szezon, a Valorant pedig szerencsére az a típusú játék, ami nem követel meg belemélyedést, melyre most továbbra is nagyon nehezen tudom rávenni magam a világ történései miatt.
De azért próbálkozom: megkapta a harmadik esélyt is a Horizon: Zero Dawn, és ezúttal – egy régebbi mentésnek hála rekordidő alatt – sikerült is a végére érnem a hét elején, így ez a hétvége már a folytatásával, a Horizon Forbidden Westtel fog telni. Már amennyire az idő és a hangulat engedi.
Britpopper
Noha az utóbbi időben rengeteg időt fektettem az Elden Ring dark fantasy világába is, a szívem már egy ideje visszahúzott Eivor sagájához, amit valahol az utolsó fejezet (azaz az utolsó elfoglalandó terület) környékén hagytam abba, mert egyszerűen megfeküdte a gyomromat. Egyébként az Origins óta az összes Assassin’s Creed epizódnál megfigyelhető nálam, hogy 50-60 óra után egyszerűen túl sok, túl tömény az élmény, és otthagyom a fenébe az egészet, aztán évek múltán befejezem csak be. Hiába kapott el a vikinges setting szinte azonnal, 80 óránál még ebbe is beleuntam.
Bő fél év kihagyással tértem vissza, és bár a Ubi accountom először a frászt hozta rám, hogy elveszett a mentésem, szerencsére ez csak az első nagyobb patch telepítéséig tartott félelemben – utána ugyanott folytathattam, ahol anno abbahagytam. Ez egyébként a végjáték, és a Hamtunscire fejezet volt. Hihetetlen, hogy a Ubisoft mennyi kontenttel töltötte fel a játékot. Csak fél évet hagytam ki, és belépésnél 5 percig sorolta a játék, hogy milyen új questek meg tárgyak érhetőek el. A mentésem alapján 110 óránál járok most, és kb. a tevékenységek felével végeztem. Az összes kilátópont szinkronizálva lett, de 400-as szintű karakteremmel még csak most kezdem bátrabban felfedezni a vidéket, megkeresni az Excaliburt, vagy Thor páncélját – és akkor ott vannak még a DLC-k. Nemhogy Franciába, de Írországba sem utaztam még át, és már a nyakamon a Dawn of Ragnarök megjelenése. Szóval lesz itt még tennivaló bőven, de legalább már a sztorit letudtam!
Ez lett volna Hétvégame rovatunk e heti beszámolója. Ti melyik játékba ugrotok bele a hétvégén?
