Bejárta a játéksajtót a héten, hogy Mijazaki Hidetaka, a Dark Souls atyja könnyű játékmóddal tenné élvezetesebbé a nehézségéről elhíresült akció-szerepjátékot. A program PC-s változata a hetekben jelent meg, és kismillió programhibája ellenére Mijazaki szerint a túlzásba vitt kihívás miatt nem veszik az emberek, holott elvileg az lenne a cél, hogy minél szélesebb körben elterjedhessen.
Nos, a Namco Bandai friss közleményében cáfolta a Metrót, mondván, hogy Mijazakinak esze ágában sincs könnyű módot készíteni a játékhoz, mindössze az újság riportere értette félre a japánul beszélő tervezőt. A Namco szerint Mijazaki úgy szeretné élvezetesebbé tenni a programot, hogy megtartja annak kihívásfaktorát, csak még nem jött rá, ezt hogy lehet elérni. Mi most fellélegeztünk kicsit.
Nos, a Namco Bandai friss közleményében cáfolta a Metrót, mondván, hogy Mijazakinak esze ágában sincs könnyű módot készíteni a játékhoz, mindössze az újság riportere értette félre a japánul beszélő tervezőt. A Namco szerint Mijazaki úgy szeretné élvezetesebbé tenni a programot, hogy megtartja annak kihívásfaktorát, csak még nem jött rá, ezt hogy lehet elérni. Mi most fellélegeztünk kicsit.
Ennek a játéknak a nehézségből adódik a játékmenete -- ha csalsz, vagy könnyítve játszod, nem sok értelme van. A sztori elég lagymatag, szóval...
Amúgy ha nem szereted a kihívást, van egy csomó agykikapcs shooter a piacon, lehet válogatni.
Ettől függetlenül nem arra verjük a nyálunkat, hogy végig tudunk vinni egy ilyen játékot. Arra verjük a nyálunkat, hogy egyáltalán létezik ilyen játék. Nem kötelező ezzel játszani, akinek nehéz, nincs hozzá ideje vagy idege annak ott a skyrim és még vagy egy tucat másik CRPG, amin vég lehet gyaloggaloppolni.
Mit is mondjak? Érdekes ez a hozzáállás, és fura módon az internet többi részén is erőszakosan dúl, persze leginkább a 14 éven aluliak körében. Kíváncsi lennék, hogy kedves Chocho és az általa reprezentáltak életében milyen szörnyű katasztrófát okozna egy opcionális könnyített mód megjelenése. Huh, ezt megúsztátok.
Sokan azt hiszik, hogy attól lesznek hú de nagy valakik és vágány csávók, ha a fél életüket a gép előtt töltve megcsinálnak egy nagyon nehéz játékot. Ez még a fent említett gyerekek körében el is megy. Viszont a mai világban rengeteg felnőtt is játszik. Van családjuk, munkájuk, egyéb teendőik, játékra kevés idő jut. Ilyenkor vajon célszerű-e egy játék ugyanazon részeit ismételgetni végtelenszer, vagy esetleg praktikusabb egy könnyebb módot választani, amikor az ember a játékmenetet és a történetet élvezheti?