A dán székhelyű IO Interactive neve valószínűleg már ismerősen cseng számotokra. Tudjátok, ez az a cég, amelynek olyan remekbe szabott játékokat köszönhetünk, mint a Hitman-széria, a Mini Ninjas, valamint épp e havi teljes játékunk, a 2007-ben megjelent Kane & Lynch, amire mind a mai napig remek kis élményként emlékszünk vissza, elsősorban azért, mert nagyszerűen visszaadta az akciófilmek hangulatát – a Szemtől szemben című remekműből lehet pofátlanul, és lehet így, profi módon is lopni. Forradalminak ugyan nem nevezhetjük, hiszen egy szimpla TPS-ről van szó, de elemei a mai napig működnek és szórakoztatnak, ráadásul hiába több mint öt éves, az idő vasfoga épphogy csak nyomot hagyott rajta.
Ezért aztán minden túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a Kane & Lynch egy olyan teljes játékunk, amit akkor is érdemes lesz feltelepítenetek és végignyomnotok, ha egyszer már kiirtottátok a The 7 nevű bűnszervezet minden tagját, a fél amerikai rendőrséget, és a Tokió összes biztonsági emberét.
MÉG DRÁGÁBB AZ ÉLET
Bár a Kane & Lynch mechanikája nem annyira eget rengető, mint várnánk, azért mégis sikerült belopnia magát a kritikusok szívébe. Ennek legfőbb oka az volt, hogy zseniális forgatókönyvet kapott maga alá, története és annak tálalása egészen fantasztikusra sikeredett. A játék főhőse Adam „Kane” Marcus, aki az első jelenetben egy levelet ismételget a fejében, amit a lányának írt. Adam nem igazán volt jófiú az elmúlt pár évben, most is épp egy börtönjárat platóján zötykölődik, úton oda, ahol majd a kivégzését tartják. Együtt utazik vele James Seth Lynch is, akinek elég csupán egy pillantást vetni a buksijára, máris tudjuk, hogy valami nincs rendben vele.
De nincs időnk a merengésre, pár pillanattal később már borul is a rabomobil, mi pedig egy hatalmas, a szökésünket segítő tűzharc közepén találjuk magunkat. Itt aztán már minden mindegy alapon halomra lövünk pár rendőrt – végül sikerül eliszkolnunk, hogy aztán kiderüljön, ki és miért hozott ki minket a halálsorról. Természetesen egy ilyen kaliberű bűntényt nem könnyű összehozni, ezért sejthetjük, hogy nem amatőrök állnak a háttérben, hanem a The 7 nevű bűnszervezet általunk halottnak hitt tagjai, akik számára nem létezik akadály akkor, ha valamit meg szeretnének kaparintani. És most az a valami Kane birtokában van, nekünk pedig három hetünk van arra, hogy visszaadjuk azt, különben kivégzik a családunkat.
Lynch, aki a szökés közben végig segített nekünk, hozzánk verődik, feladata pedig az lesz, hogy rendszeresen jelentsen a The 7-nek. A kétségbeesett Kane és az időközben egyre furcsábban viselkedő Lynch mind mélyebbre és mélyebbre süllyednek a saját maguk által kreált mocsárban, és amikor már azt hihetnénk, ennél már nem lehet rosszabb a helyzetük, mindig beüt valami újabb gubanc. A történet tehát jól indul, s egy percre sem enged a szorításából. A párbeszédek hihetetlen jók, a karakterek egytől egyig kidolgozott személyiséggel lettek felruházva, hasonlóan a most megjelent IO Interactive játékhoz, a Hitman Absolutionhöz. Nem csoda hát, hogy egy ilyen sztorira a filmipar is felfigyelt, pár éve be is jelentették, hogy filmet forgatnak a játék alapján.
CÉLOZZ ÉS LŐJ!
A játékmenet sajnos már nem olyan színes és egyedi, mint a fent vázolt történet, de izgalomban azért nem lesz hiány. A Kane and Lynch ízig-vérig TPS, egy őrült akció-hullámvasút, ami épp megfelelő mennyiségű kihívást nyújt ahhoz, hogy frusztrációnkban ne vágjuk a falhoz az egeret, így képesek leszünk akár egy ültő helyünkben is végigjátszani. Az egérrel célzunk, a WASD gombokkal megyünk előre, közben akadályokat ugrunk át, és megpróbáljuk kikerülni a ránk záporozó lövedékek nagy részét. Ha netán földre kerülünk, akkor társaink egy adrenalinlökettel talpra állítanak minket, de ha ilyenkor rövid időn belül újra elbénázunk valamit, akkor már csak a visszatöltés marad az egyedüli lehetőségünk arra, hogy a legutolsó checkpointtól folytassuk a játékot.
Bár fedezékharc van, sajnos elég kezdetleges formában találkozhatunk vele, így kizárólag álló testtartásban, csak bizonyos tereptárgyak mögül lesz lehetőségünk fedezékből tüzelni. A történet során általában többedmagunkkal lövetjük szitává magunkat, hű társaink életüket nem kímélve igyekeznek majd minket életben tartani. Ezt mi is meghálálhatjuk úgy, hogy a földről felszedett fegyvereket odaadjuk nekik, ráadásul a velünk akciózó fickók olyan egyszerű utasítások követésére is hajlandók lesznek, mint például „kövess!”, „lődd azt!”, vagy „menj oda!”. Halo-szintű mesterséges intelligenciára ne számítsatok, de szerencsére a játékmenet e nélkül is jól pörög, észre se vesszük, hogy az ellenlábasaink nem igazán akarnak körbekeríteni vagy kigránátozni minket a fedezékeink mögül. A mi dolgunk csupán a célzás, a lövés, na és persze a következő checkpoint megtalálása lesz. Eltévedni nem igazán fogtok, bár egy-két szituáció kicsit összetettebb, mint az átlag, ez esetben pár segítőkész YouTube-videó megtekintésével biztosan megtaláljátok a gyors végigjátszáshoz vezető helyes utat.
A Kane & Lynch különlegessége, hogy kooperatív játékmódot is tartalmaz, de csupán osztott képernyős módon. Ez annyit tesz, hogy a játékot végigjátszhatjátok úgy is, hogy egy gép előtt ülve igyekeztek nem leordibálni egymás fejét – de mielőtt belevágtok a nagy kalandba, azt tudnotok kell, hogy ilyenkor egyikőtöknek szüksége lesz egy xboxos kontrollerre az irányításhoz.
MEGFELEL A MAI SZTENDERDEKNEK
Öt év rengeteg idő a videojáték-iparban. Ennyi idő alatt a számítógépek teljesítménye megsokszorozódik, a monitorok megnőnek, új technikai vívmányok jelennek meg a piacon. Jól tudjuk, milyen villámsebességgel húz el az idő a legtöbb játék felett, ezért is külön öröm számunkra, hogy a fentiek tükrében a Kane & Lynch még mai szemmel nézve sem tűnik túlságosan ódivatúnak. Az átvezető videók nagyon jók, az akciójelenetek közben látott táj kidolgozott, a textúrák élesek és viszonylag részletgazdagok. A megjelenítés csupán a karaktermodellek és a mozgás terén tűnik kopottasnak, de pár percet követően ezeket is megszokja a szemünk. Ami pedig a fülünk kényeztetését illeti, azzal pláne nem lesz baj, hiszen a zenéért az a méltán híres Jasper Kyd a felelős, aki a ’90-es évek óta olyan alkotásokat tett le az asztalra, mint az Assassin’s Creed dallamai, vagy a Darksiders 2 muzsikája.
Az elmúlt évek során nem igazán volt arra példa, hogy három egymást követő hónapban ilyen remekbe szabott teljes játékokat sikerüljön DVD-mellékletünkre feltennünk, mint a karácsonyi számunkhoz adott két Riddick, a legutóbbi Hitman: Blood Money, és most Kane and Lynch. A végigjátszáshoz nincs szükség kézikönyvre, nincs szükség gaming guide-ok böngészésére vagy bonyolult feladatok megoldására: csak megyünk, lövünk, élvezzük a remek sztorit és a legmagasabb fokozatra csavart erőszakot. Kétségtelen, hogy a Kane & Lynch lehetne szebb, lehetne jobb és összetettebb, de ahhoz képest, hogy lassan hat éves múltra tekint vissza, mind a mai napig élvezetes és izgalmas – vétek lenne kihagynia bárkinek is.
FONTOS TUDNIVALÓK A TELEPÍTÉS ELŐTT
A Kane & Lynch: Dead Men Games for Windows Live támogatással került a DVD-mellékletre, ami azt jelenti, hogy a játék aktiválásához internetkapcsolat és GfWL-fiók szükséges. Ez utóbbit (ha még nincs) pillanatok alatt létre lehet hozni az xbox.com oldalon, így a játék telepítése után ezzel már nem kell külön foglalkozni, csak be kell lépni a GfWL keretprogramba és be kell pötyögni a DVD tokján található kódot.
A Games for Windows Live egyik nagy előnye, hogy a PC-s verzióban is helyet kaptak a Kane & Lynch achievementjei, így ti is összegyűjthetitek a kitüntetéseket, amihez hamarosan egy útmutatót is közlünk majd itt a PC Guru Online-on.
-
A friss PC Gurut keressétek 14-től az újságárusoknál!
Amúgy örülők neki hogy ez a teljes játék, nagy favorit számomra, habár anno nekem is kicsit csalódás volt, fűt fát ígértek aztán az Eidos szépen elcseszett mindent amit csak lehet. Viszont ennek ellenére is tetszett, elég sok akció játékot lepipál, a két karakter meg zseniális lett. Úgy hogy én még mindig várom a filmet mint a messiást.
Mármint úgy értem egy sima Kontroller nem jó hozzá?
Mindig vannak kötözködők, ellendrukkerek, és olyanok, akik nem értik meg, hogy nincs olyan, hogy "jó" meg "rossz" játék, mivel ami nekem tetszik, másnak nem biztos, és fordítva. Ráadásul, ahogy írtam, más egy játékot megjelenésekor értékelni, amikor mondjuk az ígéretekkel szemben csalódást okoz, és más sok évvel a megjelenése után. A világ nem fekete-fehér...
The_Man: "Elolvasva leszűrtem, hogy ez egy közepes, bugokkal teli játék, ami a sztori és a hangulat miatt élvezhető. És nem egy nagyon jó játék, ami kihagyhatatlan."
Éljen. Így van, a játék élvezhető, és akit nem érdekelnek az apró tüskék, csak lövöldözni akar egy jót úgy, hogy annak a lövöldözésnek értelme is van, az élvezni is fogja. (Az, hogy közepes, az én véleményem, az olvasói index 83%-on áll, ezek szerint másnak nem az, és egy játékot mindig a vásárlók/játékosok minősítenek, és nem a kritikusok, de ezt csak zárójelben). Egy játék minősége és a "kihagyhatatlan" jelző viszont nem jár párban. Aki szereti az akciójátékokat, annak a Kane and Lynch kihagyhatatlan, mert olyan kultikus hősökről van szó, mint Max Payne, akikre hivatkozni lehet, ha jó karakteralkotásról, jellemrajzról beszélünk, és akiket nem lehet nem ismerni ahhoz, hogy erről a műfajról beszélni akarunk. Megkerülhetetlenek. Az, hogy egy rossz kiadói döntés miatt a játék minősége elmaradt az ígéretektől, elvárásoktól, mindezt nem befolyásolja. Ha ezt megérted, jó, ha nem (ahogy látom a korábbi, 13-as számú kommentemet is negligáltad, mert nyilván nem fért bele a jól felépített érvrendszeredbe), hát nem, de akkor nincs is miről beszélgetnünk a továbbiakban.
Mellesleg rég volt már, hogy ennyi rosszindulatú komment kapott helyett egy hír alatt. Elszomorító.
Igazi kikapcsolódás a stresszes munka után.
Másrészről olvasd el ]{redenc tesztjét elejétől a végéig, az alapján nem tűnik olyan rossznak. (Legalábbis ha átment, amit közölni akartam annak idején ebben az írásban...)
Jézusom, te tényleg egy orwelli társadalomban élsz...
Azonban van egy érdekes hírem, a magazinba készített videoteszteket mindig a magazin megjelenése után tettük közzé az interneten (azok ugyanis bevallottan azoknak készülnek első sorban, akik megveszik a magazint).
Továbbá azt is elárulom neked, hogy van jó pár olyan videónk, amit eleve az internetre készítünk, és volt olyan is, ami előbb került fel a netre, mint a magazin melletti DVD-re.
Szóval nincs semmi baj azzal, ha leírod a véleményed, az inkább problémás, ha valami olyasmi miatt reklamálsz, aminek csak részben van kapcsolata a valósággal.