5. THE ELDER SCROLLS IV: SHIVERING ISLES
Az Oblivion letölthető tartalmaival kapcsolatban talán legtöbbünknek a nevetséges, túlárazott lópáncélok maradtak meg, pedig a Bethesda készített egy nagyon jó expanziót is az egyébként is jó játékához.A lemez legfontosabb újítása a címében is szereplő, más néven Realm of Madnessként ismert Shivering Isles. Ez egy teljesen új, varázslatos helyszín, mely két, egymás kontrasztját alkotó kerületre oszlik: Mania egy színes, barátságos körlet, ahol óriási gombák tarkítják a tájat, míg Dementia egy búskomor világ, ahol sötétség fogad mindenkit.
Az új helyszínre való belépésünkkor egy meglehetősen nagydarab, szívós védelmező fogad minket, jelezve, hogy itt újoncokat nem látnak szívesen, majd megismerkedünk a helyiekkel, s a kis birodalom uralkodójával, akiről később kiderül, hogy egy kitaszított herceg. Az ő és mások megbízásából számos küldetésben vehetünk részt, melyek során régi és tejesen új ellenfelekkel hadakozhatunk, a jutalmunkat pedig nem csak új fegyverek és páncélok jelentik, hanem új képességek is, amelyeket bár kizárólag az Őrület Szigetén belül használhatunk, mégis érdekes újdonságok.
Az alapjátékban felkereshető Vindasel valószínűleg egy utalás a színész Vin Dieselre, aki a Gorilla bácsi című filmjét abban a városban forgatta, ami a játékot készítő Bethesdának ad otthont.
4. RED DEAD REDEMPTION: UNDEAD NIGHTMARE
A Red Dead Redemption története és karakterei akár filmes vagy tévésorozatos környezetben is megállták volna a helyüket. A Rockstar ugyanis kiváló munkát végzett abban, hogy egy hihető, élő-lélegző vadnyugati világot teremtsenek meg; szinte érezni, ahogy a nap sugara alatt perzselődik az ember tarkója, miközben banditák után, vagy éppen előlük menekülve vágtatunk a végtelennek tűnő prérin. Úton-útfélen izgalmas tűzharcok lehetősége kecsegtet, s számos színes karakterrel találkozhatunk a tragikus véget érő küldetésünk teljesítése során. Mi tehát a logikus lépés egy kiegészítő elkészítése során, amivel ezt érdemben ki lehetne bővíteni? Zombik, természetesen.Nem hibáztatok senkit, aki szerint ez óriási marhaságnak tűnik, hiszen első blikkre itt tényleg semmi keresnivalójuk nincs a zombiknak, ám a fejlesztők mégis egy olyan csomagot alkottak, amit érdemes megvenni. Az alapjáték komolysága itt nyomokban sem található meg, helyette az egész kalandot amolyan B-filmes hangulat hatja át, ezzel egészen új színt hozva a játékba -- megmagyarázhatatlan módon tökéletesen működik a zombik aprítása, mintha eredetileg is ez lett volna az ötlet.
Igazság szerint lehetett volna ezt a játékot más módszerrel is kibővíteni, hiszen bőven lenne még mit mesélni a szereplőkről; egy olyan DLC-t például senki sem utasított volna el, ami Marston banditaéletét mutatja be, de panaszra így sem lehet okunk. Érdekes, új küldetésekben vehetünk részt, amiben új színben láthatjuk a már ismert szereplőket és helyszíneket, miközben pedig nem kell aggódni amiatt, hogy mindez hogyan illik bele az eddigi történésekbe.
A zombik és western ötlete nem új keletű: a Capcom azt szerette volna, hogy a Red Dead Revolverben a főszereplő zombikat gyilkolásszon. Az Undead Nightmare ötlete valószínűleg innen jött.
3. WARCRAFT III: THE FROZEN THRONE/ DIABLO II: LORD OF DESTRUCTION
A rovat elindulása óta először került egy tételbe két játék is, ennek ugyanis az az oka, hogy minkét program megkerülhetetlen ebben a témában, másrészt pedig a formátum miatt nem szeretném, ha egy cég játékai túlsúlyba kerülnének az adott témában. Ezúttal tehát rendhagyó módon holtverseny alakult ki.A 2003 közepén megjelent Warcraft III: The Frozen Throne a rajongók szemében a Blizzard egyik legjobban sikerült kiegészítő lemeze -- teljesen jogosan. A négy kampány által biztosított több órányi játékidő alatt az érdeklődők még jobban megismerkedhettek a cég által megálmodott birodalommal, mindeközben pedig a játékmenet is szépen kibővült új egységekkel, hősökkel és játékmenet-elemekkel. Az alkotása megjelenését követően több díjat is bezsebelt, illetve mind a mai napig egy impresszív, 90 százalékos átlagértékeléssel büszkélkedhet, amit sok mai kiegészítő megirigyelne.
A Blizzardhoz képest meglepően gyorsan készült el a játék: a hivatalos bejelentés 2003. január 22-én történt meg, a program pedig 2003. július elsején már a boltokban volt.
A másik hasonlóan kimagasló minőségű kiegészítő, mely szintén a 2000-es évek elején jelent meg, nem más, mint a Diablo II-höz készült Lord of Destruction. Azon túl, hogy a lemez egy ötödik fejezettel és egy új főellenséggel bővítette ki a játékot, számos ponton fel is kavarta azt, ahogyan játszunk. A játékosok két új kaszt közül választhattak, amik új képességeket és játékstílust hoztak magukkal; megjelentek a rúnák, a kasztspecifikus képességek és rengeteg új fegyver, mindezen felül pedig még a multiplayer mód is felfrissült. Nem is csoda hát, hogy a premiert követően számtalan remek értékelést zsebelt be a játék, s máig a Blizzard legjobb termékei közt tartják számon.
Több karakter is a csapat fejlesztőjéről kapta a nevét. Colenzo the Annihilator például Karin Colenzo úgymond alteregója.
2. HALF-LIFE: OPPOSING FORCE
A Gearbox pályafutásának első szakaszában javarészt azzal foglalkozott, hogy más cégek népszerű játékait írták át egyéb platformokra. Nekik köszönhetjük például azt, hogy az eredeti Halo megjelent PC-re, illetve a Half-Life PlayStation 2-es portját -- a csapat azonban nem csak ezzel foglalkozott, voltak ugyanis egyedi ötleteik is, a korai évekből pedig talán az Opposing Force volt a legérdekesebb.A csapat tagjai imádták a Hal-Life univerzumot, s mindenképpen szerettek volna ezzel egy kicsit többet foglalkozni, így felkeresték a Valve-ot, azzal az ötlettel, hogy készítenének egy kiegészítőt, azzal a csavarral, hogy ezúttal nem Gordon Freemant irányítanánk, hanem egy teljesen új karaktert, akivel ugyanott és ugyanakkor kalandoznánk, mint a jó öreg tudós, csak éppen más szemszögből élnénk át a történetet.
A Valve-nak és az akkori kiadónak, a Sierrának is tetszett az ötlet, így zöld lámpát kapott az Opposing Force, melyben egy bizonyos Adrian Shephard tizedest irányíthatunk. A játék elején még az a feladatunk, hogy rendet tegyünk a Black Mesa kutatóintézetben történt incidens után, ám mire odaérünk, egyértelművé válik, hogy sok mindent nem tudunk tenni, csak menekülni. Shepharddal az intézet új és ismerős helyszínit bejárva próbálunk kiutat találni, miközben idegen lényekkel, a kormány ügynökeivel, sőt egy rejtélyes, új idegen fajjal is meg kell küzdenünk.
A Gearbox ezután készített még egy, ám kevésbé sikeres kiegészítőt. Ennek a Blue Shift címet adták, s egy harmadik karakter, a biztonsági őr Barney Calhoun és az ő monumentálisan rossz napja került bemutatásra.
A kiképzőtiszt, Dwight T. Barnes elkészítése során a csapat az Acéllövedék című filmben látott Hartman őrmestert vette mintának, a nevét pedig A szakasz című film Barnes őrmesterétől vették kölcsön.
1. CALL OF DUTY: UNITED OFFENSIVE
Erre lehet, hogy már nem sokan emlékeznek, de volt egy idő, amikor a Call of Dutyhoz nem csak pályacsomagok jelentek meg, hanem olyan pakkok is, amik a multiplayer mód felpiszkálása mellett a szólista kampány terén is frissítették a játékot. Konzolos fronton ilyen volt a CoD 2 mellékágaként funkcionáló, tényleges kiegészítőnek csak nagy jóindulattal nevezhető Big Red One, míg PC-n a mára már bezárt Gray Matter Interactive által jegyzett, az első részhez készült United Offensive maradt emlékezetes.A 2004-ben megjelent, csak az eredeti játék jelenléte mellett futtatható kiegészítő annyi újdonságot tartalmazott, hogy könnyűszerrel megállta volna a helyét egy különálló programként is: egyrészt teljesen új küldetésekkel és főszereplőkkel jelentkező szólistamódot kaptunk, másrészt pedig a multiplayer mód is alapos ráncfelvarráson esett túl.
A történet során a második világháború legemlékezetesebb csatáit élhetjük át, mégpedig három katona nézőpontjában. Az irányításunk alá egy angol, egy amerikai és egy orosz bakát vehetünk, s velük tankcsatát, repülős on-rails küldetést és számos egyéb, nagyon izgalmas missziót élhetünk át változatos hadszíntereken, új fegyverekkel a kezünkben, ráadásul az emberünk már sprintelhetett is -- de ez mind semmi a multiplayer módot ért változásokhoz képest.
Az egyik küldetés során az ötfős csapatunkból ketten meghalhatnak a bevetés során: az egyik Gordon közlegény, a másik pedig Freeman közlegény.
Akik telepítették a játékot és a többjátékos menüpontra böktek, azok az eddigieknél jóval nagyobb pályákkal találták szembe magukat, illetve három új, a csapatmunkát kihangsúlyozó játékmód mutatkozott be. Továbbá egy fejlődési rendszert is kaptunk, aminek keretében az ellenfelek megölésével, vagy a csapatunk győzelmét segítő feladatok teljesítésével a játékosok szintet léphettek, s minden egyes rang után valami új képességre tehettek szert. Az alapjátékban megtalálható 16 pályával együtt összesen 27 aréna áll a rendelkezésünkre, hogy kiélhessük a gyilkolhatnékunkat. Ennél többet pedig azt hiszem, egy Call of Duty rajongó sem kérhetett volna.
A cikk végén természetesen most sem marad el a nagy kérdés, hiszen mindig kíváncsiak vagyunk/vagyok arra, hogy a kedves olvasóink mit gondolnak az adott témáról. Szóval, neked mi volt a kedvenc kiegészítőd?