Ahhoz, hogy a hírt megértsük, hadd idézzem be a Révai Nagylexikon idevágó szócikkét (eredeti írásmóddal). Aki nem akar történelmileg okulni, ugorjon!

Asszaszinok

Az iszmá'iliták neve alatt ismeretes túlzó siita felekezetből elágazott mohammedán szekta, melynek alapítója a XI. században a perzsa származású Haszán ibn Szabáh. Az iszmá'ilita mozgalom alapján keletkezett főtimidák dinasztiájában 1078-80. években kitört egyenetlenségek idejében Egyiptomban tartózkodván, az udvari párt ellenségei mellett kifejtett politikai tevékenysége miatt Egyiptomból száműzték. Hazájába, Perzsiába tért vissza, ahol sikerült neki hitvallása számára, melynek tanait írásban is összefoglalta, számos hívőt toborzani és az 1086-ban hatalmába kerített Alamut nevű várban Kazvin közelében propagandája számára központot alkotni. Dacolva az akkortájt hatalmas szeldzsukokkal, korának összes hatalmi tényezőit rettegésbe ejtette különféle avatási fokokra oszló híveinek orgyilkos tőre előtt. Hívői képzeletét csalárd módon és különösen kábító italokkal (hasis) felcsigázván, a hegy vénének, (sejkh al dzsebel) nevezett nagymesterüknek feltétlen engedelmességet esküdtek és parancsára a legnagyobb veszélyek közt a legvakmerőbb gyilkosságokat hajtották végre. Innen egyik elnevezésük fidávi a. m. az életét (mások javára) feláldozó. A hasis szótól ered az A. elnevezése és az assasin szónak e jelentése: orgyilkos. Lassan-lassan Alamuton túl terjesztve hatalmát, Perzsiában, Khorászánban és a Libanonban számos erős várat kerített birtokába, melyekből az A. névleg az egyiptomi fátimidák fennhatósága alatt mindinkább függetlenebb módon érvényesítették hatalmukat.

1124-ben Haszánra egyik helytartója, Buzurg Ummid következett az uralkodásban; utána 1138. fia, Mohammed. Ennek fia, II. Haszán (1162-1166), ki atyját megtagadva, magát a fátimida család egyik ágából származottnak mondta, az A. teológiai alapját tovább fejlesztve nyiltan ellentétbe helyezkedett az iszlám alaptörvényeivel, melyeket az iszmá'iliták magasabb fokain amúgy is alaposan megingattak. Utána mégcsak fia, II. Mohammed (1166-1210) tartotta fenn elődje vallásos álláspontját, míg ennek utódai ismét Haszán ibn Szabáh rendszeréhez tértek vissza. A mongolok betörésével az A. hatalma egyre gyengült. Alamut utolsó fejedelmét, Ruknaldint, a mongolok khánja 1256-ban kivégezteté; de Szíriában tovább is fenntartották hatalmukat, és a mongolok kiüzetése után Baibarsz egyiptomi szultánnak hódoltak meg, ki 1273-ban utolsó várukat, Kahfot is elragadta tőlük. Az egyiptomi szultánoknak még rendelkezésükre állottak orgyilkos mesterségükkel, de gazdáikkal együtt minden befolyásuk megszünt és azontúl minden politikai jelentőség nélkül csakis mint homályos vallásos szekta tengődtek. Maradékaik még most is találhatók az apró szektákban bővelkedő Libanonban; hitük, miként a siita felekezetből elágazó egyéb szektáké is, Ali istenítése, a lélekvándorlás stb. körül forog. Dogmáikat szigorúan titkolják az idegenek előtt.

A perzsa A. -tól származik a keleti Indiában, úgymint Zanzibárban és egyebütt is csekély számmal található Khodsák szektája, melynek Indiában élő főnöke (Agha Khán) származását Haszánra vezeti vissza. E méltóság jelen képviselője, egy gazdag, európai műveltséggel bíró főúr, az ind mohammedánok közt az angol uralom legelőkelőbb szószólója. Fénykorukban az A. nem csekély befolyást gyakoroltak koruk nagy eseményeire, a keresztes hadjáratokkal kapcsolatos harcokra és politikai változásokra. II. Mohammed alatt egyik hadvezérük, Rasid al-din Szinán alakja magaslik ki, ki az alamuti fejedelemtől csaknem teljesen független hatalomra vergődött a szíriai A. egy nagy része fölött. Ügyes körültekintésénél fogva hívei mindentudó prófétának tartották. I. Amalrik alkuzdozásokba bocsátkozott vele, Núr ed-din sikertelenül harcolt ellene, Szaladdin pedig kénytelen volt vele békeszerződést kötni. Vakon engedelmeskedő híveit Montferrati Konrád meggyilkolására használta fel.


Eddig tehát az idézet. S hogy mindezt miért citáltam ide? Nos, az író Steve Barnes (képünkön) saját blogján egy elsőre talán meglehetősen hajmeresztő, ám mégis - a történelem és korunk ismeretében - valahogy köznapi történetet tett közzé. Elmondása szerint a könyv már kiadásra kész állapotban volt, amikor az Ubisoftot valódi asszaszinok keresték fel, akik persze nem mások voltak, mint Aga Khanhoz tartozó mai izmaeliták. Bizony, ők ma is léteznek, vezetőjük még mindig Agha Khan, hogy pontosak legyünk: Agha Khan IV, aki egy, a Harvardon végzett úriember, népe 49. imámja, és állítólag Mohamed próféta unokatestvérének, Alinak leszármazottja. Rendkívül befolyásos üzletember, a világ legnagyobb privát (gazdasági, szociális és kulturális) fejlesztési hálózata, az Aga Khan Development Network (AKDN) alapítója, több fejlett országban is a legmagasabb kormánykitüntetésekkel halmozták el.

Nos tehát, az említett látogatók azt kérték az Ubisofttól, hogy mutasson több tiszteletet őseik iránt, és távolítson el minden vallási utalást a könyvből. Felajánlották, hogy a művet egy általuk megbízott külsős szakértő átdolgozza, hogy az mindenben megfeleljen az ő elvárásaiknak, és csak akkor jelenhet meg az írás, ha ők rábólintottak. Ebbe viszont a könyvet kiadó Simon & Schuster / Pocket Books felelős vezetője, Marco Palmieri már nem ment bele, így "lehúzta a vécén" a teljes projektet. Assassin's Creed könyv tehát nem lesz.

Ezek után már csak az a kérdés, hogy az izmaeliták vajon hasonló kéréseket tolmácsoltak-e a játék irányába, mert ha igen, az komolyan befolyásolhatja a további részeket, hiszen nem titok, hogy az Ubi sorozatban gondolkodott, sőt, akár a mostani játékra is visszahathat valamilyen formában, láttunk már ilyet sajnos. Lehet csodálkozni, lehet értetlenkedni, de a tény akkor is tény, és bizony napjainkban nagyon vigyázni kell azzal, ha valaki egy játékba létező népcsoportokat, illetve (különösen) vallási irányzatokat gyúr bele. A franciák úgy tűnik, beletenyereltek...

Természetesen, ha lesz folytatása a dolognak, visszatérünk rá.