A lap szerint ha egy gyerek több mint két órát tölt el azzal, hogy videojátékokat nyüstöl vagy tévézik, akkor nagy eséllyel teszi ki magát pszichológiai problémáknak. Ezt a meglepő kijelentést a Pediatrics nevezetű orvosi folyóiratban közölték le, amely azt vizsgálta, hogy a gyermekek aktivitása pontosan milyen területeken jellemző. A tanulmány készítői ezer, képernyő elé ültetett 10 és 11 év közöttit vizsgáltak meg, akiknek pszichológiai jólétét figyelték meg.
A vizsgálat alá vetett alanyok még egy kérdőívet is kitöltöttek, aminek segítségével elárulhatták, hogy mennyi időt töltenek el naponta a számítógép és/vagy a televízió előtt, továbbá a kérdésekkel a kutatók érzelmi, szociális és viselkedési problémákat is vizsgáltak -- mialatt egy műszer mérte az alanyok testi tevékenységeit.
A kutatók rájöttek arra, hogy amelyik gyermek több időt fordít a tanulásra, az magasabb pszichológiai pontszámokkal is rendelkezik. Ebből következtettek arra, hogy ha valaki több, mint két órát tölt a TV vagy a PC előtt, az aktivitástól függetlenül nagyobb pszichológiai nehézségekkel küzd, mint a tanulással inkább többet törődő embertársai.
További "felfedezéseket" is sikerült elérni, hiszen a kutatók szerint az ülve végzett szórakozás egyáltalán nincs jó hatással a szellemi tevékenységre. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy 10 és 11 éves gyermekek között végezték a vizsgálatot és ha minden igaz, akkor a kérdőív is (legalább valamilyen szinten) a kutatók malmára hajtotta a vizet.
A vizsgálat alá vetett alanyok még egy kérdőívet is kitöltöttek, aminek segítségével elárulhatták, hogy mennyi időt töltenek el naponta a számítógép és/vagy a televízió előtt, továbbá a kérdésekkel a kutatók érzelmi, szociális és viselkedési problémákat is vizsgáltak -- mialatt egy műszer mérte az alanyok testi tevékenységeit.
A kutatók rájöttek arra, hogy amelyik gyermek több időt fordít a tanulásra, az magasabb pszichológiai pontszámokkal is rendelkezik. Ebből következtettek arra, hogy ha valaki több, mint két órát tölt a TV vagy a PC előtt, az aktivitástól függetlenül nagyobb pszichológiai nehézségekkel küzd, mint a tanulással inkább többet törődő embertársai.
További "felfedezéseket" is sikerült elérni, hiszen a kutatók szerint az ülve végzett szórakozás egyáltalán nincs jó hatással a szellemi tevékenységre. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy 10 és 11 éves gyermekek között végezték a vizsgálatot és ha minden igaz, akkor a kérdőív is (legalább valamilyen szinten) a kutatók malmára hajtotta a vizet.
Oké.
"Ebből következtettek arra, hogy ha valaki több, mint két órát tölt a TV vagy a PC előtt, az aktivitástól függetlenül nagyobb pszichológiai nehézségekkel küzd, mint a tanulással inkább többet törődő embertársai."
Ezzel van a problémám. Az addig szép és jó, hogy aki többet tanul az magasabb pszichológia pontszámot érhet el. De miért következik ebből az, hogy aki játszik az kevesebbet? Ha valóban bebizonyítják, hogy a játékok káros hatással vannak ránk, akkor lenyelem és még talán igazat is adok nekik, de, de ez nem érvelés, mert két különálló állítást kapcsolnak össze logikailag, de nagyon hézagos ez a viszony a kettő között. Egyáltalán feltételezni kell azt, hogy az adott bármely játékidő a tanulás rovására megy, mert ha nem, akkor nincs értelme az állításnak, hiszen lehet, hogy mindannyian ugyanannyit tanulnak, csak az egyik 1, a másik 2, a harmadik 3, a negyedik 4 órát játszik naponta, ettől függően az egyes alanyok ugyanannyi időt fordítottak a tanulásra is, és a kutatás nem jelentette ki, hogy a videojátékoknak közvetlen negatív hatása lenne (természetesen lehet, hogy a hír szerzője volt pontatlan, de én most a kényelem kedvéért ezt kizárom). Szóval mielőtt fölöslegesen baljóslatú és vészmadárkodó kikiáltásokat tesznek, talán érdemes lenne konkretizálni és letisztázni a tényeket és következtetéseket, mert az én szememben ez a kutatás eddig kidobott pénz lehet.
itt mindenki a cikk ellen ágál, hogy ő nem ilyen, örüljetek neki! (Mellesleg a diliházban is azt bizonygatja minden őrült, hogy ő normális
EGyébként meg ez több dologtól is függ, lehet hogy nem tanulok itthon semmit, mégis a dolgozat eklőtt átnézem a szünetben és simán 5-öst írok...
Ma nem sok olyan ösztönző erő van, ami miatt azt mondaná egy 10-11 éves kissrác, v kiscsaj, h érdemes tanulni. Ami pedig van, az sem eléggé kihangsúlyozott a közéletben. Ezek már valós problémák. Megfelelő kontroll mellett a játékok és a tv véleményem szerint nem károsak. De ez igaz mindenre az életben, és fordítva is. Megfelelő kontroll nélkül szinte minden káros lehet.
Egyik ismerősöm pl végig tanult 1 napot, szinte szó szerint, és mégis 2-re írta a dogáját.
De nem értek hozzá xD szóval ne ezzel legyenek már elfoglava inkább azzal hogy a globális felmelegedést leállítsák..-.-"
Alighanem azért 10-11 éveseket vizsgáltak, mert ez az a kor, amikor már a suliban is jobban terhelik a srácokat (felső tagozat). Egy átlagos felsős még Magyarországon is délutéán 2-3 óránál hamarabb ritkán ér haza. Ott a tenger tanulnivaló és ha emellett még napi két órát, vagy annál többet gépeznek, óhatatlanul torzulhat a személyiségük. éspediglen azért is, mert ennyi minden elfoglaltság mellett nem marad idejük a valós emberi kapcsolatokra. Sem a barátokkal, a haverokkal, de a szülőkkel sem. A viselkedési minták, az élethelyzetek nem a való életből jönnek, hanem a gépből. Ez pedig hosszú távon torzítja a személyiséget. Nem mindenkiét természetesen.
A cikkekben sem azt írják, hogy aki gépezik, az világháborút fog kirobbantani 2042. szeprtember 14-én 22 óra 13 perckor, hanem a veszélyekre igyekszik felhívni a figyelmet. Egyetérteni nem kell vele, elgondolkodni rajta viszont nem árt. Amíg nem késő.
Ja és arról, hogy: amelyik gyermek több időt fordít a tanulásra, az magasabb pszichológiai pontszámokkal is rendelkezik mondatról annyit, hogy szerintem ezt kutatás nélkül is meg lehet állapítani. Az a gyerek amelyik nem tanul attól ne is várjuk, hogy magasabb legyen a pszihológiai pontszáma. Amúgy is azt a két óránál több időt eltöltheti az utcán a haverokkal vagy bármivel és nem lesz túl nagy különbség, mintha gépezett volna.