Van egy csalóka kép az idősebb generáció fejében, miszerint ez az egész számítógépben zajló megfélemlítés nem is olyan nagy dolog. Ez nagyon is hamis beállítás, hiszen egyfelől az NSA megfigyelést végző alkalmazottai után ;-) a fiatalok töltik el a legtöbb időt online. Másrészt a rosszindulatú, lejárató tartalmak vírusszerű gyorsasággal terjednek, ami rengeteg emberhez eljut, és ez nagyon lehangoló lehet az áldozatok számára, nem is beszélve arról, hogy ami egyszer felkerül a netre, az gyakorlatilag később már eltávolíthatatlan. Magán a Facebookon már léteznek ugyan olyan zaklatás ellenes lehetőségek, amiknek a segítségével például letilhatunk valakit, vagy jelenthetjük ha tolakodónak, vagy megfélemlítőnek érezzük a hozzászólását, de pusztán ezek miatt még nem szűnik meg ez a jelenség. Ehhez talán az is hozzájárul, hogy a rendszer tesztelésekor a szakemberek úgy találták, hogy mindössze a gyermekek 2%-a élt ezzel a riportolási lehetőséggel. Bár a valódi mérték ennél vélhetően nagyobb, a fiatalkorúak számára sok esetben még az is gondot okoz, hogy az ilyesfajta viselkedést tudatosan felismerjék, vagy hogy őszintén tudjanak a problémáikról beszélni.
Egyes felmérések szerint a gyerekek negyede már 2 és 5 éves kora közt okostelefonnal, és asztali gépen Flash játékokkal játszik. Hogy hogyan tarthatjuk biztonságban őket netezés, vagy online játék közben, már az sem egyszerű feladat, ám később, mikor aztán közösségi oldalakhoz csatlakoznak, aztán pedig középiskolás korukban a helyzet még bonyolultabb lesz. Egy korábbi posztban megpróbáltuk egy szemléletes infografikával bemutatni, mi is ez az egész kiberzaklatás, de ami talán még fontosabb, hogy nem csak egyedül a bántalmazott, hanem a történet minden egyes szereplője is tehet ellene. A szülők, a tanárok, az osztálytársak mind-mind viselnek valamekkora felelősséget, és az elhallgatás a lehető legrosszabb, leghibásabb stratégia ebben a kérdésben. Mindig legyen időnk válaszolni a kérdéseire, tanácsot adni, vagy néha együtt lenni vele a gépnél, és megmagyarázhatatlan rossz kedvét, levertségét szülőként időben észrevenni.
Bár ez a mostani felmérés főként a Facebookra volt kihegyezbe, amihez 10 ezer 13 és 22 éves közötti megkérdezett válaszait összesítették, a fiatalok 37%-a szerint az internetes zaklatás nagyon is gyakori. 20%-uk napi szinten tapasztal valamilyen durva hangvételű fenyegetést, és ebben nem mutatkozott eltérés a nemeket illetően sem, ez egyaránt fenyegeti a lányokat és a fiúkat is. A beszélgetésekből továbbá az is kiderült, hogy a megfélemlítések gyakran katasztrofális hatást gyakorolnak az önbecsülésükre, vagy borítják fel fenekestül korábbi megszokott társadalmi életüket.
Azt azért tegyük gyorsan hozzá, hogy jócskán vannak más közösségi oldalak is, ahol szintén előfordulhatnak hasonló incidensek. Emlékezetes lehet az a korábbi cikk is, amely azzal foglalkozott, hogy az ask.fm oldalán névvel vagy névtelenül beszélgető, kérdező oldalon milyen stílusú bejegyzések, cikizések, durva hozzászólások születnek. Lehetnek időnként olyan durva megszégyenítések is, amelyek szinte teljesen ellehetetlenítenek valakit, és ha ritkán is, de sajnos előfordulnak emiatt elkövetett öngyilkosságok is.
Jelentés a kiberzaklatásról
Egy brit egyesület jelentette meg friss felmérésének eredményét, eszerint az összes számítógépes zaklatás 54 százaléka a Facebookon történik. Napjainkban a megfélemlítés, gúnyolás, kicsúfolás, kiközösítés egyre nagyobb mértékben keseríti meg az életünket, elsősorban is a gyerekekét. A fiatalok szerint az internetes zaklatás nagyon gyakori, 20%-uk napi szinten tapasztal valamilyen durva hangvételű fenyegetést.
Hozzászólások
A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges.
#1
Tintazsak
2013. október. 12. 10:00
Ami itt le van írva sajnos igaz. Egy barátommal fordult elő, hogy a facebook-ra olyan képet töltött föl magáról ami sokak számára érdekes lehet. Egy férfi elég keményen elkezdte zaklatni, szerencsére nem lett belőle baj. Szerintem a legjobban úgy lehet elkerülni az ilyen eseteket, hogy ne töltsünk föl magunkról "izgató" képeket, ne adjunk meg telefonszámot, házszámot stb.