Mennyire végtelen űr?

Nem kertelek: sztori nincs. Telepítés után kampány játékmódot ne is keressen senki. A lehetőségek annyiban merülnek ki, hogy egy általunk vagy véletlenszerűen kreált galaxisban gépi vagy emberi ellenfelekkel összemérve tudásunkat megpróbáljuk uralmunk alá hajtani a játékteret. Ami érdekes az a csillaghalmaz mérete, ugyanis galaktikus homokozónk kiterjedése egyenesen arányos a processzorunk teljesítményével, tehát az oldalon feltüntetett minimum konfiguráción felül csak annyit érünk el, hogy 50 helyett 500 naprendszerben randalírozhatunk. Aki utoljára öt éve frissítette a számítógépét, még vígan játszhat, nem a gépigénnyel lesznek gondok. A grafikai megvalósítás terén a Star Ruler nem egy gyöngyszem, de ezt nem negatívumként említem -- fekete háttér előtt történő űrharcoknál nehéz nagyot durrantani. A készítők inkább az aprólékos, minden részletre kiterjedő menedzselésre fektették a hangsúlyt.

A világ rendje

Elkészül tehát a galaxis, benne naprendszerek, körülöttük bolygók. Ezeket kolonizáljuk, beépítjük városokkal, gyárakkal, hajókat készítünk, kutatunk, kereskedünk, szövetségeket kötünk és így tovább. A játék során hat különböző erőforrásra kell figyelnünk, ezek a fém (metal), amit bányászunk, alapvető tartozékok (advanced parts), késztermék (goods) és elektronika (electronics) amiket gyárakban állítunk elő és a hajók építésére használunk, élelem (food) a farmokról, és luxuscikkek (luxuries), melyeket szintén gyártunk és a lakosság boldogságát szabályozzuk velük.

A kutatás-fejlesztés során egy hálós rendszerben fejleszthetjük magasabb szintre a különböző tudományágakat. Ezek félig-meddig egymásra épülnek, és az első alkalommal elég alaposan át kell böngészni, hogy tulajdonképpen mit is csinálunk, de már a meccsek kezdeti szakaszában is elég tág mozgásteret engednek ahhoz, hogy egyedi módon kezdjünk fejlődni.

Tervezd magad!

Mint láthatjuk, a klasszikus RTS játékmenethez nem nyúltak a készítők, inkább egyedi, a játékosok kreativitására építő elemekkel egészítették ki. Ide sorolható az előnyökre és hátrányokra épülő rendszer, amivel a saját népünket kreálhatjuk meg, a fejlesztők ugyanis nem az általános „ha az emberekkel vagyok, akkor több a kaja, ha meg a robotokkal, akkor a erősebbek a pajzsok” szisztémát adaptálták játékukba. Saját civilizációnkat a játékstílusunkhoz alakíthatjuk: kiválasztjuk, miből akarunk jobbak lenni, de ezért valamilyen hendikepet is be kell vállalnunk.

A legérdekesebb játékelem viszont mindenképpen a hajótervezés. Saját tervrajzokat készíthetünk, amibe igényeink szerint pakolhatjuk bele az egyes elemeket. Minél előrébb járunk a kutatásban, annál újabb és újabb beépítésre váró részegység közül válogathatunk. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy kiválasztunk egy hajótestet (amiből természetesen jó pár áll rendelkezésünkre), majd köré elhelyezzük a hajóba szánt alkotórészeket, páncélzatot, létfenntartórendszereket, üzemanyagcellákat, hajtóműveket, ilyen-olyan generátorokat, és persze a csatározásokhoz elengedhetetlen fegyvereket. Ha kiválasztottuk és bepakoltuk a számunkra megfelelő alkatrészeket, akkor azok méretével variálhatunk a hajó maximális méretén belül, ezzel befolyásoljuk az űrjármű tulajdonságait. Az alkotórészek hatással vannak egymásra, ezért a beállításkor úgy kell egyensúlyra törekednünk, hogy a hajó méreteit se lépjük túl. Például ha beszerelünk egy hatalmas ágyút, akkor nagyobb szállás kell a kezelőszemélyzetnek, emiatt nagyobb létfenntartórendszer --és máris kicsúsztunk a keretből. Természetesen ilyen esetekben az adott hajó nem építhető meg, de egy működőképes tervrajznál is érdemes odafigyelni minden részletre; kellemetlen, ha az új cirkálónk nem ér át az egyik naprendszerből a másikba, mert félúton már porzik a tank...

Aki belemerül a tervrajzok készítésébe sok időt el tud tölteni tervezőképernyőn, figyelembe véve, hogy a játék előrehaladtával a fejlesztéseknek köszönhetően a beépíthető alkotóelemek száma egyre nő. Természetesen az elkészített tervek menthetőek, és egy későbbi játékba gond nélkül importálhatóak vagy megoszthatóak. Fontos megemlíteni, hogy ha valaki nem akar belekeveredni ebbe a nagy űrhajófejlesztésbe, vagy építene, de nem tudja melyik oldalán fogja meg dolgot, akkor érdemes ellátogatnia a fejlesztők által üzemeltetett fórumba a játék honlapján. Itt egy nem túl nagy, de aktív közösség gyűlt össze, akik felkarolták a játékot, és sok más mellett több száz tervrajzot tettek megtekinthetővé és letölthetővé.

Ez a gomb miért itt van?

A kezelőfelület a szó szoros értelmében puritán -- értem ez alatt, hogy olyan luxusmegoldásokra ne számítsunk, mint ikonok. Ha építeni akarunk egy gyárat, akkor nem egy füstölgő kéményre kattintunk, hanem a feliratra. Ez nagyon nosztalgikus és rendben is van így -- annak, aki még a huszadik században kezdte játékos-pályafutását, külön tetszeni is fog a „régi sulis” megoldás, de mihelyst belemélyed a különböző menükbe, észreveszi, hogy mintha nem minden lenne a helyén; a számtalan beállítási lehetőség miatt csak sokadjára fog minden olajozottan működni. Mindezt megkönnyítendő a hajók tervrajzához hasonlóan a bolygók építési folyamatait és a kutatás sorrendiségét is külön elmenthetjük, vagy használhatjuk az automata módot (auto governor), amivel a mesterséges intelligenciájára háríthatjuk a felelősséget. Ezekkel a lehetőségekkel muszáj megbarátkozni, ugyanis egy nagyobb játéktérnél, ahol akár száz planéta is az uralmunk alatt áll, nehéz minden apróságra odafigyelni, mindent egyesével bekattintani.

Biztató jövőkép

Ha a fentiekben az olvasó túl sok negatív felhangot vél felfedezni, akkor gyorsan ki kell jelentenem, hogy a Star Ruler nem rossz játék, főleg ha figyelembe vesszük, hogy egy kis létszámú, független stúdió keze munkája. Egy sztorival, némi tereprendezéssel a kezelőfelületen, az erőforrások számának megnyirbálásával, és az amúgy élvezetes játékelemekkel egy Star Ruler 2 már komoly kis program lehet.