Akkor kezdem a végén. Rögtön világossá vált, hogy miért készítik már egy jó ideje csak konzolra a James Bond-játékokat: az ilyenekből mindig jobb kimaradni. Különben is a „filmből játékot” csak a legritkább esetben szokott jól elsülni -- esetünkben is jobb lett volna meg nem történtté nyilvánítani. Most, hogy egy Columbo-filmhez hasonlóan lelőttem a poént és elmondtam, hogy mire lehet számítani, vagyis megvan a gyilkos, lássuk, hogy hol hibázott az elkövető, göngyölítsük fel ezt a szép esetet!

Mint a filmekben

Pedig minden úgy kezdődik, ahogy azt a moziba beülvén megszokhattuk: kapunk egy remek Bond főcímet szép nőkkel. Itt még él a remény, sőt a fanatikusok már be is öltöztek szép szmokingba és bekészítették a vodka martinit. Nekem mondjuk már a menü se nyerte el a tetszésemet, de ez ízlések és pofonok dolga. A lényeg, hogy nagyjából beállíthatunk mindent, ami fontos. Jöhet az „új játék” opció, és vele együtt egy újabb videó. Aki már látott James Bond-filmet, az tudja: a történet sokszor kimerül annyiban, hogy van egy nagyon gonosz ember, aki a világ ura akar lenni, vagy csak egyszerűen el akarja pusztítani ezt a szép bolygót. Ha már egyszer Bond, akkor legyen bondos a sztori is.

A történetben lesz egy gonosz, Raphael Drake. Ő egy milliárdos üzletember, aki nemcsak eljátszik a teljes világuralom gondolatával, hanem komoly lépéseket tesz álmai elérése felé. Ahogy az lenni szokott, a britek úgy döntenek, hogy ez nem következhet be, ezért bevetik a legmenőbb titkos ügynököt, a 007-est, aki megoldást jelenthet majd erre a problémára. Innentől már csak a játékos ügyességén és tűrőképességén múlik, hogy miként ér véget a kaland: hepiend lesz, vagy mindenki elpusztul? Mentségére szóljon a játéknak, más FPS-ek se a sztorival aratnak. Sokkal fontosabb, hogy James Bond-címről lévén szó, legyen benne maga a szuperügynök (Pierce Brosnanről mintázva), nők, csúcstechnológiás kémkütyük és Aston Martin. Elméletileg nem lenne teljesíthetetlen feladat ezeket az elemeket jól beépíteni a játékba és szépen összegyúrni őket teljes egésszé – vagy mégis?

A külső nem minden

Lássuk akkor, hogy James Bond miként teljesít! Az első, ami említést érdemel, az a grafika. Fentebb említettem már, hogy a fejlesztők miket alkottak eddig, így nem okoz akkora meglepetést az a tény, hogy a játék alatt a Half-Life motorja dolgozik, a kor követelményeihez igazítva. Ha nem is esik le az álla mindenkinek, de a látvány néhol igen mutatós. A helyszínek (sajnos igen kevés van belőlük) változatosak, de nagy szívfájdalmam, hogy nem igazán lehetünk hatással a körülöttünk lévő környezetre. Lesz ugyan pár robbanó hordó, törékeny ablaküveg, de az ember többet várna, legalább egy kicsivel. Az addig rendben van, hogy nem kell feltétlenül városokat lerombolni, de a filmekben azért néha volt pusztítás, ami itt nem köszön vissza. A karakterekből viszont nem sajnálták a pixeleket a srácok, főleg a szebbik nemből nem; legalább egy kis plusz motiváció, mert ilyen szép nőket nem lehet nem megmenteni. Mint tudjuk, a bátor hős mindig elnyeri méltó jutalmát...

Bond-hangulat

Hogyha már kitértem pár szó erejéig a nőkre, akkor talán itt az alkalom megemlíteni a bondos kellékeket, hiszen ez az, ami igazán megadhatja a játék sava-borsát. A gyengébbik nem terén mondjuk el vagyunk látva, és egy-két átvezetőben elhangzanak majd a kis bondos humorbonbonok is. Kétszer lehetőségünk lesz női társunkkal is együtt küzdeni, de ez kimerül annyiban, hogy fedezzük a formás hátsóját. Fontos megjegyeznem, hogy bukjuk a küldetést, ha a hölgy meghal, szóval csak okosan. Néha elég frusztráló, hogy alkalmi társaink bénáznak, de a nők már csak ilyenek. A másik védjegy a kémfelszerelés. Lesz itt kérem szépen kábító nyilat eregető toll, sokkoló, PDA hackeléshez, szóval minden, ami ismerős lehet a kémfilmekből.

Na de egy valamirevaló spionnál mindig van igazi fegyver is, ha be kell keményíteni. Mindegyik kategóriában -- vagyis pisztoly, gépfegyver, gránát, rakétavetők és a többi -- legalább két típust találhatunk, tehát lesz lehetőség válogatni a gyilkolóeszközök között. Itt jegyzem meg, hogy nem cipelhetünk majd magunkkal minden fegyvert: egyszerre csupán négy lehet nálunk, ami véleményem szerint jó, hiszen a filmekben is hülyén nézett volna ki Bond, ha három pisztolyt, két gépfegyvert és egy rakétavetőt hurcolászott volna magával minden küldetésre. Ha tele a zsebünk, simán eldobhatjuk a nemkívánatos dolgokat és felvehetjük az újakat; egy pici finomság, ami mindenképp előnyére válik a játéknak.

Mission: Impossible

Azonban hiába vannak meg a szokásos kellékek, ha a készítők az egészet nem tudták normálisan összerakni. Hogy mire gondolok pontosan? A játék hemzseg a hibáktól! Néhol simán beleakadunk a tereptárgyakba, ami egy szuperkémtől elég ciki; az addig rendben van, hogy időközben kiadtak hozzá javításokat, de kevés játék mondhatja el magáról azt, hogy a tapaszok nélkül nem érdemes nekiállni. Főleg az állásvisszatöltéseknél vannak gondok, és ugye mondanom sem kell, hogy micsoda boldogság, amikor kárba megy a sok játékóra. Lehet, hogy a készítők úgy gondolták, ily módon kell fejleszteni vulgáris szókincsünket...

További szívfájdalmam volt, hogy hiába vannak néhol igen jópofa és változatos feladatok, ha az MI butasága tönkre vágja a játékélményt. Pár lopakodós küldetés lutri, hiszen ellenségeink egyszer kilométerekről kiszúrnak és már kezdhetjük is előröl az egészet, máskor pedig akkor sem vesznek észre, ha elsétálunk mellettük. Az olyan apróságokon már fel se húzza magát az ember, hogy a rosszfiúknak néha meg se kottyan egy egész tár ólom. Hiba van a mátrixban? Nem, csak itt hatványozottan igaz: a fejlövés legtöbbször halálos. Ez a főellenfeleknél mondjuk kimondottan jól jön majd, bár így odalesz a kihívás; talán jobb is így, hiszen inkább gyorsan végzünk, és nem idegesítjük magunkat azon, hogy egy kisebb város arzenálja is kevés egy mezei nindzsához. A sok ostobaságot sajnos még az egyébként ötletes kémfelszerelés sem tudja feledtetni. Hab a tortán, hogy a konzolos verzióhoz képest sokkal kevesebb küldetést kapunk. Kilenc misszió nagyon kevés, és nem vezethetjük az Aston Martint sem, márpedig Bond kocsi nélkül olyan, mint a Dallas Bobby nélkül. Nem kommentálnám ezt a tényt, inkább döntse el mindenki saját maga, hogy jó ez vagy sem.

Hogy pozitívumot is írjak: a hangok úgy ahogy rendben vannak. A fegyverekhez nem értek, tehát fogalmam sincs, hogy a valóságban milyen egy rakétavető, így elhiszem azt, amit a készítők állítanak. A színészek is elfogadhatóan szerepeltek, bár egy-két karakter akcentusa zavaró, de legalább nem erőltették túl a fejlesztők. Ami viszont övön aluli ütésként ért: ha már lemodellezték Pierce Brosnant, miért kellett egy másik színész a hangjához? Direkt megnéztem a többi konzolos Bond-részt, és ott nem volt ilyen probléma. A zenékkel viszont minden rendben van, a már oly sokat hallott témák csendülnek majd fel, sőt akció közben még rá is tesznek az egészre egy lapáttal, épp mint a filmekben.

Kém vs. kém

Ezek után mégis mi lehet a visszatartó erő, ami meggátol abban, hogy az ablakon vágjuk ki egyből a játékot? Van multi! Egy FPS esetében ez ugyan nem jelenti a spanyolviaszt, de legalább lehetőséget ad embertársaink ellen játszani, így a zavaró tényezőkből már ki is zártunk egyet, a buta gépet. A szokásosnak mondható DM, TDM és CTF mókákkal találkozhatunk, a pályákra sem lehet panasz, hiszen az egyjátékos kampány összes pályája használható, valamint akad pár ínyencség is, amiről bővebben a mellékelt szövegdobozban. Karakterekből pedig annyi lesz, mint égen a csillag (sok közülük csak az egyszemélyes küldetéssor végigjátszásával nyitható meg). A Nightfire tehát multis téren hozza az alapot, legalább itt nem szerepel le és nem ront tovább a saját helyzetén. A fanatikusok jó darabig ellehetnek egymás öldöklésével.

Vége főcím

Összegzés gyanánt annyit tudok elmondani, hogy ez ilyen formában semmi. Játékmenetbeli hibák sora idegesíti a titkosügynök-palántákat, buta MI és érthetetlen módon a konzolos verzió jó pár pályájának kihagyása, valamint az autós részek kivágása mind-mind ront az egyébként sem rózsás összképen. Hiába vannak jelen a bondos kellékek, ha nem áll össze az egész. Csak a multi miatt érdemes játszani vele, azt is csak a pályák és a karakterek miatt, elvégre mégiscsak egy Bond-játékról beszélünk. A vodka martini tehát nem sikerült, bár nem mondanám azt, hogy kár érte. Eddig is elvoltunk PC-n, a hőskort leszámítva, James Bond nélkül, ezután is elleszünk...