Az interaktív filmek műfaja nem újdonság, hiszen már a ’90-es években is szép számmal találhattunk belőlük. Az FMV előretörésével egyre több fejlesztőstúdió nyúlt az élőszereplős átvezetőkhöz, ami néha jól sült el, néha pedig kegyetlen rosszul. A leghíresebb talán a Phantasmagoria, ami viszont annyira élőszereplős volt, hogy nemcsak az átvezetőkben, de magában a játékban is megpróbáltak a lehető legreálisabb megközelítést alkalmazni, ami a rajzolt hátterekből erősen kilógó szereplőkkel inkább tűnt komikusnak, mintsem véresen komolynak. A Quantic Dream aztán a 2000-es években egy egészen új szinte emelte a műfajt, megjelentek az átvezetők közben felugró QTE (Quick Time Event) szekvenciák, és szépen lassan az FMV a feledés homályába merült. Aztán jött a Wales Interactive, és kvázi feltámasztotta az egész műfajt (The Bunker, Late Shift, The Complex stb.) A stúdió rengeteg interaktív filmet adott ki, amelyeknek témája ugyan eltért egymástól, de a koncepció szinte végig megmaradt: pereg a szemed előtt a film, és bizonyos pontoknál megjelenik egy választási lehetőség. A sztori attól függően alakul tovább, ahogy döntesz. Ez az egész annyira kapós lett, hogy ma már olyan hatalmas szolgáltatók is élnek vele, mint például a Netflix (ahol erre felhúzva még a Black Mirror is egy külön kisfilmet kapott), a Wales pedig lényegében szinte havonta ad ki egy-egy új alkotást a témában. Mai alanyunk azonban nem tőlük, hanem egy magyar fejlesztőcsapattól érkezett.
Egy cserbenhagyásos gázolással indítunk, ahol rögtön meg is ismerhetjük főszereplőnket, aki remek nyomozó, azonban felesége halála óta hajlamos random módon elájulni. Kolléganője most is épp az út széléről kaparja össze, hogy aztán ketten folytathassák tovább az ügy felgöngyölítését. Mert ami elsőre szimpla gázolásnak tűnik, arról hamar kiderül, hogy a szálak sokkal mélyebben húzódnak, egészen a piszkos kis üzelmeket folytató polgármesterig, és csak úgy mellékesen a helyi maffia is beköszön. A Deluded története nem fog Oscar-díjat nyerni, de rövidke – alig fél óra alatt kipörgethető az egész – időtartamához mérten egész korrektre sikeredett. Főhősünkkel a rendőrségen és terepen is nyomoznunk kell, és minden megoldott rejtély, vagy megtalált nyom egy-egy bizonyítékpontot ad számunkra. Ha eleget összegyűjtünk, megoldottuk az ügyet.
A játékmenet a klasszikus interaktív filmes vonalon halad, azaz van egy kurzor, ami megváltozik, ha épp valami érdekesebb dolog van a képernyőn. QTE-részek is bekerültek, de ezek egyáltalán nem nehezek, többnyire csak a megfelelő időben kell kattintanunk az egérrel a képernyő valamely pontjára. Sajnáltam viszont, hogy maga a laptopon való nyomozás nem kapott nagyobb szerepet, ugyanis a sztori elején a rendőrségen lehetőségünk van a nyomozó gépén is tevékenykedni, hiszen ki kell derítenünk, hogy ki lehet az áldozat. Eltűnt személyekre kereshetünk rá, különféle segélyhívásokat hallgathatunk meg, és ezt simán ki lehetett volna húzni még tovább is, akár a Her Story szintjére – ezzel szemben sajnos csak egy nyúlfarknyi szeletet kapunk a tényleges detektívmunkából.
A színészi játékot korrektnek mondanám, a fényképezés és a zene is hozzák a kötelezőt, csak sajnos a végső nagy csavar nagyon hamar eljön, és onnantól már csak egy nagyobb összecsapás (értsd: bunyó) van hátra a stáblistáig. Ennek elsődleges oka, hogy – ahogy az utolsó feliratból is kiderül – érkezik a második rész, ami viszi tovább a történetet. Természetesen, mivel magyar fejlesztőcsapatról van szó, a játék bár angol szinkronnal lett felvértezve, kapott magyar feliratozást is, aminek kifejezetten örültem. Úgy vélem, hogy aki kedveli az interaktív filmes műfajt – főleg a már említett Wales Interactive játékait –, az próbáljon rá a Deludedre. Egy könnyebb, alig fél óra alatt lenyomható filmről van szó, amibe még achievement-rendszer is került, szóval lehet maxolni. A folytatást pedig érdeklődve várjuk!
