Az oké, hogy a fegyver átvett ezt-azt, de maga a játékmenet köszönőviszonyban sincs a Painkellerrel.
CheAttilaTenebra írta:
Szóval szerintem a Doom 3 inkább kötődik a Painkillerhez, mint mondjuk egy Portalhoz (ami tényleg sokkal inkább nevezhető sokrétű játéknak).
Na jó tényleg rosszul fogalmaztam mondjuk hogy nem igazán sokrétű mint a portal mert az tényleg egy elgondolkodtató játék de a Doom 3 nekem az igazi kezdetét jelentette addigi pályafutásomnak sokszor játszottam végig sok játékot de leginkább a Call Of Duty-k meg a DOOM 3 fogott meg igazán.De azért van néhány klasszikus úgymond a tarsolyomban
Chocho írta: Szerintem ez nem így van. A Doom 3 nem "fejlődött" a korábbi részekhez képest, mert azok csak az állandó akcióra koncentráltak, és ezért nagyon magukon viselték Romero kézjegyét. A Doom 3 egyszerűen csak más lett. Egy lassú lefolyású horror, ahol az akció nem játszott olyan nagy szerepet, hisz ellenfélből sem volt olyan sok. Inkább az atmoszférára koncentráltak, erre kellett a különleges grafikus motor is.
Attól függ, mit értünk fejlődés alatt . Számomra az mindenképp az, hogy itt voltak átvezetők, s nemcsak egy epizódvégi értesítőt kaptunk arról, hogy most mit csináltunk épp. Illetve a pályák és a "cselekmény" között ezúttal már volt átfedés, referencia, míg a korábbi részekben magát a történetet sem nagyon értettük. (Engem mondjuk soha nem is érdekelt . Csak mentem és lőttem, ezt szerettem a játékban. ) Szerintem azért igen is fejlődött. Ha csak "más" lett volna, akkor szerintem a készítők megelégedtek volna annyival, hogy kiadnak a Doom II Total Conversion modhoz (a Doom 3-hoz volt ilyen ugye) hasonló valamit, ami szebb, jobb, de ugyanazt a minimális történetet felvonultató önfeledt lövöldözést nyújtja. Szóval szvsz. a Doom 3 igen is fejlődött, ha ezt a fejlődését nagyrészt úgy érte el, hogy a Half Life pozitívumait beépítette játékmenetébe (ami nem negatívum, hiszen 1998-tól azért ez a standard, hiába szeretjük a Serious Samet vagy a Painkillert is ).
Chocho írta: Ööö... nem ugyanazokkal játszottunk? A Doom 1-2 kötődik a Painkillerhez, hisz utóbbi nem titkolt módon a híres sorozatból merít. A játékmenet sokkal inkább emlékeztet a klasszikus Doomokra: bemegyünk egy szobába, aminek a közepén egy fegyver van, s mihelyt felkapjuk, minden irányból betörnek a szörnyek. Sok rém, sok vér, nagy zúzás és durva zene... ez klasszikus Doom, nem Doom 3.
Kb. a Pokolig valóban nem mondható el annyira, hogy Painkilleres a játék, de a Soul Cube megszerzése után igencsak hasonló lesz a szisztéma, igaz, zúzós zene nélkül (azért néha fel-felcsendült valami prüntyögés, nem tudom, másnak ez feltűnt-e - én röhögtem is, hogy "jééé, a Doom 3-nak van zenéje?"). Vagy itt nem így volt? Mikor pl. megszereztük a Chaingunt, jöttek a Pinky Demonok. Mikor a BFG végre a kezünkbe került, akkor törtek elő a Hellknightok. Vagy a Resurrection of Evil egyik jellegzetesen szivatós pályája, mikor egy platformara értünk a Pokolban, beértünk a közepére, és minden oldalról kaptunk szép Mancubusokat. Itt is meg van az a szakaszosság, mint a Painkillerben, vagy az elődökben. Ezt abszolút megtartották, habár az ellenfelek száma lecsökkent. (De ez érthető is, hiszen itt jóval erősebbek a démonok - főleg Veteranon. ) Lassabb a játékmenet, de attól még a zúzáson van a hangsúly. Pont annyiban fejlődött szerintem az 1-2-höz képest, hogy bár sokkal kidolgozottabb játékmenet terén (ezért is hasonlították a túlélőhorrorokhoz sokan), mégis megtartotta az 1-2 és a Final Doom klasszikus elemeit, így a sokak által gyűlölt szkripteltséget, vagyis a "felveszem-a-fegyvert-és-az-arcomba-robbannak-a-szörnyek"-stílust.
Az való igaz, hogy a Painkiller egy érzelmi faktorra ment rá: a dühre és ebből kifolyólag az adrenalinpumpálásra. Az adrenalinsokk mellett a Doom 3 még szívrohamközeli állapotot is okozott néha az ijesztgetésekkel .
Szóval szerintem csak a "durva zene" és a nagy mennyiségű szörnyhorda hiányzott a Doom 3-ból az elődökhöz és a Painkillerhez képest.
Chocho írta: Épp ezért szerettük őket.
Nekem mondjuk a 3 is nagy kedvencem, kétszer játszottam végig - nemrég tavasszal.
Volt több pálya is a Doom 2 vége felé, amikor már nagyon elég volt ebből a kulcsgyűjtögetésből . De való igaz, hogy ezeknek a játékoknak az volt a varázsa. Kulcsok nélkül nem lett volna meg a katarzis, melyet a megtalálásukkor érzett a játékos. Pl. azon a pályán cheatek nélkül én is sokat szenvedtem, amin pár éve Royal akadt el. Ez volt az.
Mi, csak kétszer játszottad végig? Ejnye! Én, mikor kijött, nagyon bele voltam buzdulva. Egymás után többször is végigjátszottam (illetve elsőre -tuk - én sem, meg haver sem mert egyedül játszani ), annyira bejött. Lehet, elő kellene venni már, túlságosan "elszerepjátékosodtam" mostanában .
Az oké, hogy a fegyver átvett ezt-azt, de maga a játékmenet köszönőviszonyban sincs a Painkellerrel.
CheAttilaTenebra írta: A Doom 3 valóban továbbfejlődött elődeihez képest, hiszen jó horrordramaturgiával rendelkezett, illetve végre próbáltak Half Life-szerű történetmesélést összehozni (több-kevesebb sikerrel), de attól még színtiszta akciójáték maradt. Agyalni nem nagyon kellett sehol, mert olyan lineárisak voltak a pályák is, hogy rögtön megtalálta az ember az adott PDA-t, vagy kulcsot.
Szerintem ez nem így van. A Doom 3 nem "fejlődött" a korábbi részekhez képest, mert azok csak az állandó akcióra koncentráltak, és ezért nagyon magukon viselték Romero kézjegyét. A Doom 3 egyszerűen csak más lett. Egy lassú lefolyású horror, ahol az akció nem játszott olyan nagy szerepet, hisz ellenfélből sem volt olyan sok. Inkább az atmoszférára koncentráltak, erre kellett a különleges grafikus motor is.
CheAttilaTenebra írta: Szóval szerintem a Doom 3 inkább kötődik a Painkillerhez, mint mondjuk egy Portalhoz (ami tényleg sokkal inkább nevezhető sokrétű játéknak).
Ööö... nem ugyanazokkal játszottunk? A Doom 1-2 kötődik a Painkillerhez, hisz utóbbi nem titkolt módon a híres sorozatból merít. A játékmenet sokkal inkább emlékeztet a klasszikus Doomokra: bemegyünk egy szobába, aminek a közepén egy fegyver van, s mihelyt felkapjuk, minden irányból betörnek a szörnyek. Sok rém, sok vér, nagy zúzás és durva zene... ez klasszikus Doom, nem Doom 3.
CheAttilaTenebra írta: Igaz, te nem konkrétan a 3-at említetted, de én erre asszociáltam, minthogy az elődökben még ennyi "logikai feladvány" sem volt . Azok tényleg a színtiszta hentelésről szóltak, maximum kulcsokat kellett keresgélni, amiben viszont logika nem nagyon volt, inkább csak idegesített, hogy mászkálni kellett ide-oda.
Épp ezért szerettük őket.
Nekem mondjuk a 3 is nagy kedvencem, kétszer játszottam végig - nemrég tavasszal.
Chocho írta:
Szerintem ez nem így van. A Doom 3 nem "fejlődött" a korábbi részekhez képest, mert azok csak az állandó akcióra koncentráltak, és ezért nagyon magukon viselték Romero kézjegyét. A Doom 3 egyszerűen csak más lett. Egy lassú lefolyású horror, ahol az akció nem játszott olyan nagy szerepet, hisz ellenfélből sem volt olyan sok. Inkább az atmoszférára koncentráltak, erre kellett a különleges grafikus motor is.
Attól függ, mit értünk fejlődés alatt . Számomra az mindenképp az, hogy itt voltak átvezetők, s nemcsak egy epizódvégi értesítőt kaptunk arról, hogy most mit csináltunk épp. Illetve a pályák és a "cselekmény" között ezúttal már volt átfedés, referencia, míg a korábbi részekben magát a történetet sem nagyon értettük. (Engem mondjuk soha nem is érdekelt . Csak mentem és lőttem, ezt szerettem a játékban. ) Szerintem azért igen is fejlődött. Ha csak "más" lett volna, akkor szerintem a készítők megelégedtek volna annyival, hogy kiadnak a Doom II Total Conversion modhoz (a Doom 3-hoz volt ilyen ugye) hasonló valamit, ami szebb, jobb, de ugyanazt a minimális történetet felvonultató önfeledt lövöldözést nyújtja. Szóval szvsz. a Doom 3 igen is fejlődött, ha ezt a fejlődését nagyrészt úgy érte el, hogy a Half Life pozitívumait beépítette játékmenetébe (ami nem negatívum, hiszen 1998-tól azért ez a standard, hiába szeretjük a Serious Samet vagy a Painkillert is ).
Chocho írta:
Ööö... nem ugyanazokkal játszottunk? A Doom 1-2 kötődik a Painkillerhez, hisz utóbbi nem titkolt módon a híres sorozatból merít. A játékmenet sokkal inkább emlékeztet a klasszikus Doomokra: bemegyünk egy szobába, aminek a közepén egy fegyver van, s mihelyt felkapjuk, minden irányból betörnek a szörnyek. Sok rém, sok vér, nagy zúzás és durva zene... ez klasszikus Doom, nem Doom 3.
Kb. a Pokolig valóban nem mondható el annyira, hogy Painkilleres a játék, de a Soul Cube megszerzése után igencsak hasonló lesz a szisztéma, igaz, zúzós zene nélkül (azért néha fel-felcsendült valami prüntyögés, nem tudom, másnak ez feltűnt-e - én röhögtem is, hogy "jééé, a Doom 3-nak van zenéje?"). Vagy itt nem így volt? Mikor pl. megszereztük a Chaingunt, jöttek a Pinky Demonok. Mikor a BFG végre a kezünkbe került, akkor törtek elő a Hellknightok. Vagy a Resurrection of Evil egyik jellegzetesen szivatós pályája, mikor egy platformara értünk a Pokolban, beértünk a közepére, és minden oldalról kaptunk szép Mancubusokat. Itt is meg van az a szakaszosság, mint a Painkillerben, vagy az elődökben. Ezt abszolút megtartották, habár az ellenfelek száma lecsökkent. (De ez érthető is, hiszen itt jóval erősebbek a démonok - főleg Veteranon. ) Lassabb a játékmenet, de attól még a zúzáson van a hangsúly. Pont annyiban fejlődött szerintem az 1-2-höz képest, hogy bár sokkal kidolgozottabb játékmenet terén (ezért is hasonlították a túlélőhorrorokhoz sokan), mégis megtartotta az 1-2 és a Final Doom klasszikus elemeit, így a sokak által gyűlölt szkripteltséget, vagyis a "felveszem-a-fegyvert-és-az-arcomba-robbannak-a-szörnyek"-stílust.
Az való igaz, hogy a Painkiller egy érzelmi faktorra ment rá: a dühre és ebből kifolyólag az adrenalinpumpálásra. Az adrenalinsokk mellett a Doom 3 még szívrohamközeli állapotot is okozott néha az ijesztgetésekkel .
Szóval szerintem csak a "durva zene" és a nagy mennyiségű szörnyhorda hiányzott a Doom 3-ból az elődökhöz és a Painkillerhez képest.
Chocho írta:
Épp ezért szerettük őket.
Nekem mondjuk a 3 is nagy kedvencem, kétszer játszottam végig - nemrég tavasszal.
Volt több pálya is a Doom 2 vége felé, amikor már nagyon elég volt ebből a kulcsgyűjtögetésből . De való igaz, hogy ezeknek a játékoknak az volt a varázsa. Kulcsok nélkül nem lett volna meg a katarzis, melyet a megtalálásukkor érzett a játékos. Pl. azon a pályán cheatek nélkül én is sokat szenvedtem, amin pár éve Royal akadt el. Ez volt az.
Mi, csak kétszer játszottad végig? Ejnye! Én, mikor kijött, nagyon bele voltam buzdulva. Egymás után többször is végigjátszottam (illetve elsőre -tuk - én sem, meg haver sem mert egyedül játszani ), annyira bejött. Lehet, elő kellene venni már, túlságosan "elszerepjátékosodtam" mostanában .
Harrington írta: Nekem leginmkább a DOOM-ban a sokféle fegyver az elgondolkodtató pályák és feladatok szeretem ha egy játék nem csak a kaszabolásról szól hanem ˇˇnagyon sokrétűˇˇtehát amit már írtam
Ja, arra gondolsz, mikor a 3-ban zárak kódjait kellett keresni? Hát, ha a nyelvtudás a "sokrétűséghez" tartozik ezesetben, akkor ok, legyen. Mert ugyebár kb. az kellett hozzá csak, s akkor gondolkodni nem igazán kellett. Visszahallgattad a PDA-n az üzenetet, melyeknek általában a végén mondta el az ipse, mi a kód, és kész. Ebben nem kellett sokat gondolkodni.
A Doom 3 valóban továbbfejlődött elődeihez képest, hiszen jó horrordramaturgiával rendelkezett, illetve végre próbáltak Half Life-szerű történetmesélést összehozni (több-kevesebb sikerrel), de attól még színtiszta akciójáték maradt. Agyalni nem nagyon kellett sehol, mert olyan lineárisak voltak a pályák is, hogy rögtön megtalálta az ember az adott PDA-t, vagy kulcsot.
Szóval szerintem a Doom 3 inkább kötődik a Painkillerhez, mint mondjuk egy Portalhoz (ami tényleg sokkal inkább nevezhető sokrétű játéknak).
Igaz, te nem konkrétan a 3-at említetted, de én erre asszociáltam, minthogy az elődökben még ennyi "logikai feladvány" sem volt . Azok tényleg a színtiszta hentelésről szóltak, maximum kulcsokat kellett keresgélni, amiben viszont logika nem nagyon volt, inkább csak idegesített, hogy mászkálni kellett ide-oda.
CheAttilaTenebra írta:
A Doom 3 valóban továbbfejlődött elődeihez képest, hiszen jó horrordramaturgiával rendelkezett, illetve végre próbáltak Half Life-szerű történetmesélést összehozni (több-kevesebb sikerrel), de attól még színtiszta akciójáték maradt. Agyalni nem nagyon kellett sehol, mert olyan lineárisak voltak a pályák is, hogy rögtön megtalálta az ember az adott PDA-t, vagy kulcsot.
Szerintem ez nem így van. A Doom 3 nem "fejlődött" a korábbi részekhez képest, mert azok csak az állandó akcióra koncentráltak, és ezért nagyon magukon viselték Romero kézjegyét. A Doom 3 egyszerűen csak más lett. Egy lassú lefolyású horror, ahol az akció nem játszott olyan nagy szerepet, hisz ellenfélből sem volt olyan sok. Inkább az atmoszférára koncentráltak, erre kellett a különleges grafikus motor is.
CheAttilaTenebra írta:
Szóval szerintem a Doom 3 inkább kötődik a Painkillerhez, mint mondjuk egy Portalhoz (ami tényleg sokkal inkább nevezhető sokrétű játéknak).
Ööö... nem ugyanazokkal játszottunk? A Doom 1-2 kötődik a Painkillerhez, hisz utóbbi nem titkolt módon a híres sorozatból merít. A játékmenet sokkal inkább emlékeztet a klasszikus Doomokra: bemegyünk egy szobába, aminek a közepén egy fegyver van, s mihelyt felkapjuk, minden irányból betörnek a szörnyek. Sok rém, sok vér, nagy zúzás és durva zene... ez klasszikus Doom, nem Doom 3.
CheAttilaTenebra írta:
Igaz, te nem konkrétan a 3-at említetted, de én erre asszociáltam, minthogy az elődökben még ennyi "logikai feladvány" sem volt . Azok tényleg a színtiszta hentelésről szóltak, maximum kulcsokat kellett keresgélni, amiben viszont logika nem nagyon volt, inkább csak idegesített, hogy mászkálni kellett ide-oda.
Épp ezért szerettük őket.
Nekem mondjuk a 3 is nagy kedvencem, kétszer játszottam végig - nemrég tavasszal.
Nekem leginmkább a DOOM-ban a sokféle fegyver az elgondolkodtató pályák és feladatok szeretem ha egy játék nem csak a kaszabolásról szól hanem ˇˇnagyon sokrétűˇˇtehát amit már írtam
Harrington írta:
Nekem leginmkább a DOOM-ban a sokféle fegyver az elgondolkodtató pályák és feladatok szeretem ha egy játék nem csak a kaszabolásról szól hanem ˇˇnagyon sokrétűˇˇtehát amit már írtam
Ja, arra gondolsz, mikor a 3-ban zárak kódjait kellett keresni? Hát, ha a nyelvtudás a "sokrétűséghez" tartozik ezesetben, akkor ok, legyen. Mert ugyebár kb. az kellett hozzá csak, s akkor gondolkodni nem igazán kellett. Visszahallgattad a PDA-n az üzenetet, melyeknek általában a végén mondta el az ipse, mi a kód, és kész. Ebben nem kellett sokat gondolkodni.
A Doom 3 valóban továbbfejlődött elődeihez képest, hiszen jó horrordramaturgiával rendelkezett, illetve végre próbáltak Half Life-szerű történetmesélést összehozni (több-kevesebb sikerrel), de attól még színtiszta akciójáték maradt. Agyalni nem nagyon kellett sehol, mert olyan lineárisak voltak a pályák is, hogy rögtön megtalálta az ember az adott PDA-t, vagy kulcsot.
Szóval szerintem a Doom 3 inkább kötődik a Painkillerhez, mint mondjuk egy Portalhoz (ami tényleg sokkal inkább nevezhető sokrétű játéknak).
Igaz, te nem konkrétan a 3-at említetted, de én erre asszociáltam, minthogy az elődökben még ennyi "logikai feladvány" sem volt . Azok tényleg a színtiszta hentelésről szóltak, maximum kulcsokat kellett keresgélni, amiben viszont logika nem nagyon volt, inkább csak idegesített, hogy mászkálni kellett ide-oda.
Nekem leginmkább a DOOM-ban a sokféle fegyver az elgondolkodtató pályák és feladatok szeretem ha egy játék nem csak a kaszabolásról szól hanem ˇˇnagyon sokrétűˇˇtehát amit már írtam
Hát a Doom3 nekem nem volt vmi sokrétű csak néha megkeverték a dolgokat...
De én sem vok oda a menj és ölj fps-ekért MÁR(tiszt. kiv.:l4d leginkább)
Biztos lesz benne vmi új vmi egyedi ami olyannyira jell. a doom-ra csak hát ez nem garancia egy jó játékra(a doom 3 is nagyot alkotott de nem volt kiemelkedő gém..)
Nekem leginmkább a DOOM-ban a sokféle fegyver az elgondolkodtató pályák és feladatok szeretem ha egy játék nem csak a kaszabolásról szól hanem ˇˇnagyon sokrétűˇˇtehát amit már írtam
Biztos lesz benne vmi új vmi egyedi ami olyannyira jell. a doom-ra csak hát ez nem garancia egy jó játékra(a doom 3 is nagyot alkotott de nem volt kiemelkedő gém..)
Pedig szerintem a DOOM se volt olyan beszaratós volt néha(sokszor)ilyesztő rész de alapjában véve nem ilyedtem meg úgy hogy nem tudtam sötétbe lenni.Mégis ez volt az eddigi legfélelmetes játék amin játszottam
Hát azért elemlámpa nélkül elég érdekes,am a doom és a fear az ami télleg ott van...ezen a dologban
pedig a Ressurrection se volt rossz...igaz nem volt olyan mint az alapgame de azért jó volt a mai napig nem szartam be úgy játékon
Pedig szerintem a DOOM se volt olyan beszaratós volt néha(sokszor)ilyesztő rész de alapjában véve nem ilyedtem meg úgy hogy nem tudtam sötétbe lenni.Mégis ez volt az eddigi legfélelmetes játék amin játszottam
Abban ugyanis az a feladat, hogy leöljük Betruegert egy másik csapat parancsnokaként. Elég kemény csata, s a végén elég egyértelműen meghal a főgonosz. Szóval szerintem a Doom 4-ben biztos, hogy más lesz a főellenség.
Hát igyekszem egyre több klasszison játszani de több hátráltató oka is van:-Nem tudom vagy nehezen bezserezni
-Nem jó a DOOM-om
Nekem a kettes CD tört elPedig én is szerettem játszani rajta! De a Dead Space-nek is van néhány íjesztő pillanata még a grafika is tűrhető.De a DOOM 3-nál nincs jobb igaz,hogy régen vittem de attólmég emlékszem majdnem minden pillanatáraSzerinten a DOOM 4-nek a története a harmadik történeti szálját folytatja.
Tehát volt egy kopasz tudós aki hol ellenség hol barát a fő katonának segített de többnyire ártott katonákat változtatott szörnyé.Amikor a végén megöltük az alvilágba a végső szörnyet aztán mutatják hogyan találtak meg meg minden s,aztán mutatják hogy egy hatalmas démonsárkány szerű lény nyelvének a csúcsán van az ellenséges tudós feje nagyjából ennyi
.Szerintem valami ilyesmi lehet
Nem játszottál tán a RoE-vel? (Kiegészítő. )
Abban ugyanis az a feladat, hogy leöljük Betruegert egy másik csapat parancsnokaként. Elég kemény csata, s a végén elég egyértelműen meghal a főgonosz. Szóval szerintem a Doom 4-ben biztos, hogy más lesz a főellenség.
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET programcsomagokkal végezzük, amelyet a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.