5. BATTLEFIELD

Ha nagyon őszinték akarunk lenni, nem volt egy óriási durranás a Battlefield 3. Az elvitathatatlan tény, hogy a program egy izgalmas, additív multiplayer móddal köti le a játékosok ezreit, s egy gyönyörű, piacvezető grafikusmotorra kápráztat el, ám hiányosságoktól és hibáktól hemzseg a játék. Azon túl, hogy hiányzik a Spectator és a Battlerecorder, számtalan buggal is számolni kell, amelyek egy részét csak a megjelenés után sikerült kijavítani.

A játékhoz eddig négy, kifejezetten nagy, több gigabyte-ot nyomó frissítés jelent meg, s ha megnézzük az ehhez kapcsolódó részleteket, a több oldalt felölelő leírás jelentős részét csak a hibák kijavítása foglalja el, míg a többi rész a korábban meghozott változtatások finomítása, illetve egyéb kalibrálások. Látható és érezhető volt: nem elég teszteléssel került a boltok polcaira a játék, aminek az lett az eredménye, hogy a játékosoknak szívni kellett a fogukat, ameddig egy javítás meg nem érkezett.

A fent leírtak fényében és lista többi tagjával ellentétben azonban a Battlefieldnek még nem jött el az ideje, hogy pihenjen egy kicsit, de már kezd nagyon felgyorsulni a fejlesztési ciklus, s mint tudjuk, ennek ritkán van jó végeredménye. 2009 és 2011 között összesen hat Battlefield jelent meg, amelyek közül kettő nagy kaliberű folytatás volt, négy pedig letölthető, csak online játékmódot tartalmazó program. Jövőre érkezik a Battlefield 4, ami azt jelenti, hogy öt év alatt összesen hét játék készült el, ez a tempó pedig gyorsulhat, ha jobban kiéleződik a Call of Dutyval vívott harc. A kérdés csak az, hogy ez a sietség nekünk, felhasználóknak jó-e. Szerintem nem.

4. COMMAND & CONQUER

Egy hosszú ideje futó sorozatnak akkor illendő szünetre vonulnia, ha már nem tudja hozni azokat a minőségi és pénzügyi elvárásokat, amit az elődei, vagy ha már félresiklott a koncepció -- a Command & Conquer-szériára mindkét állítás igaz. A 2010-ben megjelent Tiberian Twilight és az abban meghozott változtatások sok kívánnivalót hagytak maguk után, s noha ezután két évre félrevonult a sorozat, a böngészőből futtatható Tiberium Alliances még inkább nem nyerte el a játékosok tetszését.

A tervek szerint a sorozat marad az ingyenesen játszható, mikrotranzakcióval kiegészített modell mellett, aminek az ára az lett, hogy a nagy visszatérésként várt Command & Conquer: Generals 2 megszűnt létezni, s egy új, online játékvilág része lesz. A játékosok egy része ezután már temeti is a szériát, hiszen nem bíznak ebben az új irányvonalban, és hát lássuk be: tényleg nem valami biztató a dolog, még annak ellenére sem, hogy a BioWare azt ígéri, visszatérnek a klasszikus játékmenethez. A vásárlók egy igazi folytatást szeretnének, de ezt az EA nem látja…

Érzésem szerint a sorozat ennél többet érdemelne, de ahhoz, hogy megvalósulhasson egy teljes értékű folytatás, időre és friss ötletekre van szükség. Egyelőre csak annyit remélhetünk, hogy a Command & Conquer mellett elkészülhet egy hagyományos, lemezes játék is.

3. SONIC

Mario mellett Sonic a játékvilág másik nagy ikonja, akit szinte mindenki ismer -- az utóbbi időben azonban nem volt túl jó rajongónak lenni. Noha a 90-es években mindent vitt a kék sündisznó, a 2000-es évek elején kifogyott a szufla: rossz játékok egész sora jelent meg, s ami még jónak volt nevezhető, az is vagy nagyon kis adagokban érkezett meg, vagy a már ismert pályákat csomagolta újra.

A karakter 1991-ben mutatkozott be a saját játékában, s azóta minden évben legalább egy új epizódot kapunk, a vendégszereplésekről nem is beszélve. Ez a Sega legnépszerűbb figurája, a cég ikonja, de nagyon ráférne egy hosszabb pihenő, különösen most, hogy a fejlesztők látszólag kezdik kapiskálni, merre kellene továbbmenni. A 2011-ben megjelent Sonic Generations még ha nem is tarolt a pénztáraknál és hozta el a tökéletes értékeléseket, látszott a javulás, illetve ne feledkezzünk meg a sajnos csak két epizódot megélt, a 2D-s gyökerekhez visszatért Sonic 4-ről sem. Van tehát még remény, csak idő kellene az ötletek kidolgozásához.

2. NEED FOR SPEED

A Need for Speed-széria a Most Wanted sikerei után valahogy nem találja a helyét. A törvényen kívüli utcai versenyzés és a tuningolás világa a Halálos iramban-filmek feltűnésekor nagyon jól passzolt, de miután a Black Box csapata elfelejtett izgalmas és jó játékokat készíteni, szétesett a sorozat.

A gyenge Need for Speed: Undercover után a Slightly Mad Studios csapata próbálhatta ki magát a volán mögött, s noha egy egészen jó játékot készítettek, a Shiftnek nem teljesen volt köze a sorozat eddigi részeihez, sőt talán nem is teljességgel megalapozatlan az a feltevés, hogy egy meglévő játékot címkéztek át sietve. Egy felvizezett szimulátorról van szó, ami inkább állt közelebb a GTR-sorozathoz, mint az NFS-hez.

Ezt követően a Criterion volt soron, akik bölcsen nem egy teljesen új irányt vettek, hanem a sorozat meglévő darabját újították fel, nagyon jól. Egy frissnek ható, izgalmas, adrenalinpumpáló versenyjátékot kaptunk a 2010-es Hot Pursuit képében. Ez visszahozta a sorozatba öntött reményeinket, de aztán 2011-ben ismét a Black Box jelentkezett, akik a The Runnal okoztak újabb csalódást.

A váltakozó teljesítmény után az EA osztott-szorzott, majd úgy határozott, hogy a Criterion kezébe adja a sorozatot. Az angol csapat most névben egy újragondolt Most Wantedet készít, ám az újdonságok dacára a koncepció érezhetően sokkal közelebb áll a cég korábbi játékához, a Burnout Paradise-hoz. Ezzel persze nincs különösebben nagy probléma, hiszen az egy remek, nyílt világú versenyjáték, de talán jobb volna, ha a Need for Speed megtalálná a saját személyiségét.

1. CALL OF DUTY

Azt talán még a legnagyobb Call of Duty-rajongók is elismerik, hogy a sorozat évenként jelentkező részei nem tartalmaznak óriási frissítéseket. Na nem arról van szó, hogy a lista többi tagjához képest lényegesen kevesebb lenne az innováció, inkább csak arról, hogy ez jobban előtérbe kerül; a játékkal kapcsolatos beszélgetések során nagyon hamar megjelenik az a téma, hogy az adott fejlesztőcsapat megint nem újított eleget.

A játékosoktól érkező legnagyobb panasz már évek óta az, hogy a sorozat ugyanazt az elavult, toldozgatott-foltozgatott grafikusmotort használja, amit 1999-ben készített az id csapata, illetve ezen felül gyakorta előkerül még az is, hogy a játékmenet nem fejlődik eleget, vagy éppen az, hogy a meghozott változtatások nem olyan irányba mennek, amilyenbe a rajongók szeretnék.

Ezek az érvek természetesen teljesen helytállóak: még a vak is látja, hogy a Call of Duty a grafika terén rég nem tartozik már az élmezőnybe, s az is teljes mértékben igaz, hogy az egyes részek között óriási fejlődést nem nagyon lehet felfedezni, inkább csak kisebb variációkat, nehogy túlságosan felkavarják azt a nyerő formulát, ami tavaly 16 nap alatt egymilliárd dollárt hozott a konyhára -- pedig pont ennek a szériának lenne szüksége egy kisebb, de talán inkább nagyobb pihenőre. A csapatnak időt kellene adni arra, hogy a kissé megfáradt modern hadviselés témáját felrázzák, érdekes, tényleg újító elemekkel bővítsék a játékmenetet, s noha nem minden a grafika, egy új motor is el kellene már. Ez időt és pénzt vesz igénybe, ám a kiadónál pénzből semmiképpen sincs hiány, az előző rész kiegészítők útján frissen tartott multiplayer módjával pedig az idő kérdése sem lenne túl nagy probléma.


Mindez persze csak eszmefuttatásnak volt jó, hiszen mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy a felsoroltak közül egyik franchise sem fog kisebb, sem pedig nagyobb szünetre vonulni, egyszerűen azért, mert az adott cég üzleti tervének fontos szereplői. Az éves költségvetésben számítanak ezekre, nem lehet leállni a termeléssel, így a fejlesztők csak kis lépésekben tudják megvalósítani az ötleteiket, vagyis nagy változásokat nehéz felfedezni egy-egy epizód között, s csak akkor találkozunk számottevő innovációval, ha több évnyi különbséget nézünk. Lényegében tehát fejlődnek ezek a programok is, de nagyon csalóka az egész, hiszen a jó ötleteket csak apránként kapjuk meg, holott sokkal jobban örülnénk, ha egy nagy folytatását kapnánk, mintsem egy 1.5-ös verziót.

A legvégén még hozzáteszem: a sportjátékokat direkt nem említettem meg a felsorolásban, mivel úgy gondolom, hogy ha valaminél, akkor ezeknél nagyon is jól működik az éves menetrend, hiszen egy drasztikus váltás (mondjuk a kezelés terén), vagy egy hosszabb kihagyás szerintem többet ártana, mint használna. De nyilván ez csak az én véleményem, a komment-szekció pedig arra való, hogy megoszd velem/velünk a te álláspontodat. Most is várjuk a hozzászólásokat a témában: szerinted is pihennie kellene már a CoD-nak, vagy mást tettél volna meg első helyezettnek? Mondd el nekünk!