Már nem is annyira távoli jövő, különböző kiegészítések az emberi test számára, titkos összeesküvések, FEMA, Illuminati… nem, nem a konteós oldalak tartalmát soroljuk fel, hanem a mellékletünket jelentő utolsó Deus Ex-epizód fontosabb összetevőit említettük meg.
A méltán sikeres Deus Ex-széria még 2000-ben vette kezdetét, ami az Ion Stormnak volt köszönhető, az Eidos kiadó szárnyai alatt. Azután a folytatás, a négy évvel későbbi Invisible War már nem szerepelt olyan rózsásan a játékosok és a szaksajtó által kihirdetett eredmények tükrében, éppen ezért aggódott mindenki a 2011-es visszatérés során. Ám az ekkor már a Square Enix számára bedolgozó Eidos Montréal láthatóan (szinte) mindent megtett azért, hogy a sorozat régi hírneve visszatérjen, a kudarc pedig ne ismétlődhessen meg. A hosszú munka igazi gyümölccsé érett, ennek a nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel létrehozott fejlesztésnek az eredménye a Deus Ex: Human Revolution, ami a sztori előzményeit mutatja be mindazoknak, akik igazán fifikás és izgalmas futurisztikus RPG-akcióra vágytak.
A biokibernetikus forradalom
2027-ben, avagy az első epizódhoz képest 25 évvel korábban csöppenünk bele egy olyan világba, amitől tulajdonképpen már mi is csak lépésekre vagyunk. A szegények és gazdagok között egyre nagyobb árok áll, a nagyvállalatok pedig olyan befolyással bírnak az életre és a politikára, ami egykoron még elképzelhetetlen volt. Mindeközben a technológia is komoly fejlődésen esett keresztül, aminek hála az embereket augmentációs kiegészítésekkel lehet még tökéletesebbé, még halálosabbá tenni.
A szintén ezzel a lehetőséggel dolgozó Sarif Industries új biztonsági főnökének bőrébe pottyanva indulunk el a megfelelő nehézségi szint kiválasztása után – ezzel pedig egyből a mélyvízben kötünk ki, hiszen megjelennek a rosszfiúk, jó kis vérengzést produkálnak, majd hősünket, Adam Jensent is úgy helybenhagyják, hogy csak az augmentáció segítségével sikerül megmenteni a volt SWAT-os életét. Hat hónappal később pedig immáron kiélesedett érzékekkel, erősebb fizikummal bírva vethetjük bele magunkat a kiélesedő konfliktusba, aminek hátterében olyan erők mozgatják a szálakat, amilyenekre még a legrosszabb rémálmaink során sem gondolnánk.
Döntéskényszer
Kicsivel fentebb nem véletlenül lett megemlítve az RPG műfaj is, elvégre bár a HR mellé alapvetően FPS nézet dukál, amit egy külsőkamerás fedezékharc támogat meg, mégis olyan szabadságot kapunk a játékmenetben és döntéseink során, ami még manapság is kifejezetten ritka. A főbb misszióink mellé mellékküldetések is járnak, mindehhez egy egészen nyitott világot kapunk (amellett, hogy bolygónkat is keresztül-kasul utazzuk, avagy különféle városokban járunk utána a nagy turpisságnak, aminek hátterében House doki szavaival élve mindenki hazudik), de még csak nem is ezek a legfontosabb elemek a végigjátszás során.
Az ugyanis teljesen rajtunk áll, milyen megoldást találunk az elénk helyezett kihívások terén. Lopakodva, csendben, minden életet megóvva végigjárhatjuk a rendelkezésre álló épületeket, lesből támadhatjuk le áldozatainkat, egyéb alternatív eszközökhöz is vetemedhetünk (pénz, rábeszélő képesség), de eljátszhatjuk a terminátort is, aki egy teljes rendőrőrs megtisztítását tűzte ki céljául. Minden csak rajtunk múlik, a fejlesztők meg ehhez olyan szinten asszisztálnak, hogy azt tanítani kéne. Elzárt és szűk járatok, kívülről megtalálható útvonalak rejtőznek mindenhol, fejlesztéseink pedig részben pont azért szerepelnek az egyedi mechanika listáján, hogy választott irányvonalunknak kellően meg tudjunk felelni.
Az augmentációnak hála rengeteg képességre tehetünk szert a szintlépésekkel, boltolással és itt-ott szabadon fellelhető pontok segítségével, amikkel nemcsak a jobb érzékekre, hanem a hatásosabb meggyőzésre, a halkabb mozgásra, vagy éppen a nagyobb ellenállóságra és fizikai erőre is rágyúrhatunk. Azt mondjuk érdemes jól átgondolni, milyen irányba óhajtjuk terelni hősünket, mivel a közel hatvan darabos képességfa túl terjedelmes ahhoz, hogy minden skillt megszerezzünk egyetlen végigjátszás alatt. Az első befejezésig eljutni pedig simán belekerül húsz-harminc óránkba, ami kellően szép eredmény, pláne úgy, hogy nem kifejezetten unható meg a móka, még ha a későbbiekben kicsit veszítünk is szabadságunkból.
A leírtakon kívül még egy igen fontos összetevő: egy-egy esetben életekről dönthetünk. Az nem meglepő, hogy társalgásaink alatt különböző (támadó, védekező vagy éppen ignoráló) válaszokat adhatunk meg, de az már érdekesebbé teszi a dolgokat, amikor emberek sorsa múlik rajtunk, választásunk következménye ráadásul ezek után egy darabig megbújva marad, majd mondjuk, órákkal később fejti ki hatását.
Ez a végjátékra nem annyira lesz mérvadó, tehát aki egyből egy The Witcher 3-ra gondolna, annak bizony csalódnia kell. Elméletben sok mindentől függhet a befejezés, de a gyakorlatban kizárólag az fontos, éppen miképpen lépünk – egy mentést mindenesetre érdemes tartalékolnunk az utolsó pillanatokra, így megnézhetjük mindegyik alternatívát. Ám a cselekmény során okozhatunk eltéréseket, például bizonyos személyek értelemszerűen nem bukkannak fel újra, ha egyszer már életüket vettük.
Extra juttatás
Ha mindez nem lenne elég, avagy az alapjáték mellett további izgalmakra vágynánk, örömhírként szolgál az, hogy a magazin mellé pakolt változat már természetesen a Director’s Cutot takarja, ami az eredetileg Wii U-ra kiadott bővített verzió. Vagyis a javított főellenfél-harcok és mesterséges intelligencia mellé dukál még a The Missing Link elnevezésű DLC, ami további 5-6 órában mutatja be Jensen szingapúri hajós utazását, ezzel fényt derítve a korábban kimaradt részletekre. Mindezt még egy olyan boss-fighttal is sikerült megfejelni, amilyet a fő kampány érdemelt volna meg, szóval fel lehet kötni a gatyát, mert igazán élvezetes küzdelem vár ránk.
Bemelegítés
Ahogyan az előző számos Hitman: Absolution, úgy a Deus Ex: Human Revolution is hamarosan folytatással bővül, elvégre következő év elején érkezik a Mankind Divided (erről pár számmal ezelőtt, augusztusban publikáltunk egy komolyabb előzetest, amennyiben valaki pótolná az akkor leírtakat), amihez kiváló bemelegítés lehet teljes, ajándék játékunk. Ráadásul, míg a HR igazán már a megjelenési idejében (avagy cirka négy évvel ezelőtt) sem számított technikai csúcsnak, a következő rész az eddig látottak alapján nemcsak a tartalom terén tartja majd a minőséget, hanem ehhez megfelelő külsőt is kölcsönöz. Magyarán szólva piszkosul látványosnak ígérkezik.
A belső számít
De azt mondják, hogy a külső nem minden, és ez különösen igaz mellékletünkre is. Noha a Human Revolution első blikkre kicsit csúnyácskának tűnhet, ráadásul a játékmenetben az akció is picit elmaradott, a hangulat, a történet és a tényleges élmény mindenért kárpótol minket. A szinkronhangok maximálisan teljesítenek, a sztori sokfajta meglepetéssel szolgál (ezért is próbáltunk spoilermentesen fogalmazni), a zene szó szerint fantasztikus (az XCOM-ért felelős Michael A. McCann elképesztően magasra tette a lécet), a személyre szabható játékmenet és karakterfejlesztés pedig mindenkinek megadja a lehetőséget arra, hogy a legnagyobb élvezeti értéket hozza ki a programból, amire méltán büszkék a fejlesztők.
Mi pedig ezek után nem is tehetünk mást, mint hogy jó játékot kívánunk hozzá!
Kódbeváltás
A tartalomjegyzéknél lévő matricán található matricára nyomtatott kódsort nem a Steamen kell felhasználni, hanem a PC Guru Online kódbeváltó oldalán. Ehhez mindössze egy ingyenes regisztrációra van szükség, majd a belépést követően el kell navigálni a kódbeváltás oldalra, ott be kell ütni matricán található kódot, az eredmény pedig egy Steam-kód lesz, amit már beválthattok a Valve áruházában.
A matricán található kódot csak egyszer lehet felhasználni, de összesen tízszer lehet megpróbálni a beváltást, így ha elgépelsz egy karaktert, akkor sem kell félned, nem fog eltűnni a teljes játékod. Ha mind a tíz alkalommal hibás kódot adsz meg, a rendszer 24 órára letiltja a kódbeváltás funkciót, úgyhogy csak óvatosan! Ha problémát okozna a kódbeváltás, olvasd el a Kódbeváltás tudástárunkat a PC Guru Online-on!
AZ NOVEMBERI PC GURU NOVEMBER 19-TŐL KAPHATÓ AZ ÚJSÁGOSOKNÁL ÉS A HIPERMARKETEKBEN!
Habár nálam az első 2 a favorit, de a 3.rész is méltó elődjeihez! :)