David Jaffe, a God of War kiagyalója szerint a művészetnek nem kell, hogy köze legyen a játékokhoz. A szabad szájáról ismert fejlesztő blogjában írta le gondolatait.
"Sokan kritizálnak játékokat azért, mert nincs bennük elég művészi mélység, élethű ábrázolásmód, világnézetről fogalmazott gondolat, vagy nőkről alkotott tökéletes kép. Előfordulhat azonban, hogy vannak, akik SZERETIK azokat a játékokat, amik nem akarnak művészetté válni. Talán vagyunk páran, akik inkább a játékvilág Jerry Bruckheimerei szeretnénk lenni az Orson Wellsek helyett. Talán néhányan szeretjük képregényesebben ábrázolni a nőket (persze ez értendő a férfiakra is). Talán páran nem azért töltjük be a játékainkat, hogy politikai és filozófiai gondolatokba merüljünk." -- írta Jaffe.
Érthető a dolog, hisz sok játék épp a kissé sematikus ábrázolásmódja miatt lett népszerű vagy jó, gondolhatunk itt a Gears of War vagy God of War sorozatokra. Érdekes egyébként, hogy a játékoknak művészetté kell-e fejlődniük vagy sem, de akárhogy is, mindkét irányzat jó eredményeket szülhet. Ti mit gondoltok? Művészet vagy tiszta szórakozás kell legyen egy játék célja?
(A képek a God of War III-ból származnak.)
"Sokan kritizálnak játékokat azért, mert nincs bennük elég művészi mélység, élethű ábrázolásmód, világnézetről fogalmazott gondolat, vagy nőkről alkotott tökéletes kép. Előfordulhat azonban, hogy vannak, akik SZERETIK azokat a játékokat, amik nem akarnak művészetté válni. Talán vagyunk páran, akik inkább a játékvilág Jerry Bruckheimerei szeretnénk lenni az Orson Wellsek helyett. Talán néhányan szeretjük képregényesebben ábrázolni a nőket (persze ez értendő a férfiakra is). Talán páran nem azért töltjük be a játékainkat, hogy politikai és filozófiai gondolatokba merüljünk." -- írta Jaffe.
Érthető a dolog, hisz sok játék épp a kissé sematikus ábrázolásmódja miatt lett népszerű vagy jó, gondolhatunk itt a Gears of War vagy God of War sorozatokra. Érdekes egyébként, hogy a játékoknak művészetté kell-e fejlődniük vagy sem, de akárhogy is, mindkét irányzat jó eredményeket szülhet. Ti mit gondoltok? Művészet vagy tiszta szórakozás kell legyen egy játék célja?
(A képek a God of War III-ból származnak.)
+1
CoD4-ben az robbanás valóban óriási élmény volt.
És ha már itt tartunk,akkor pont azokat a játékokat szeretem inkább,amelyeknek van mélysége,nem csak arról szólnak,h lőj le mindenkit...
Végül egy kis megjegyzés: David Jaffe adatlapja a mobygames-en: http://www.mobygames.com/developer/sheet/view/developerId,97748/
Számomra egyértelmű, hogy azért kelt ki a "művészi" játékok ellen, mert az ő alkotásaiban nyoma sincs mögöttes üzenetnek. Nem is tervez ilyen játékokat készíteni, ezért igyekszik lejáratni azokat. Minden istennek maga felé hajlik a keze.
De jó, hogy egyesek még itt tartanak, hogy "galéria = művészet".
Szerintem meg pont fordítva kellene, hogy legyen. Aki nem akar elmerülni valamiben, aminek mélysége van, az nyugodtan játszon csak ilyen casual cuccokkal, de a komplexebb történetmesélő programokat ne butítsák már le a sárga földig. Annyira sajnálok 1-2 játékot, amiben ott lett volna a potenciál, de elcseszték, mert csak és kizárólag a szórakoztatásra koncentráltak. Pl. Call of Duty 5... A naturális jelenetei miatt lett volna benne drámai potenciál, de a sekélyes játékmenet és a síkunalmas pályatervezés miatt egy tucatjáték maradt.
A játékban meg igen is ott a potenciál. Miért? Csak azon egyszerű oknál fogva, hogy itt a befogadó rendkívül közel kerül az adott alkotáshoz. Nincs meg az a távolság, ami egy festménynél vagy egy filmnél. Itt mi magunk vagyunk a játék főszereplői, legyen szó akár RTS-ről vagy FPS-ről. De persze mindegyik "műfaj" más és más szempontból hordoz magában potenciált.
Ilyen szempontból szerintem a Call of Duty 4 igen is művészet. (Tehát a 4. rész, nem az 5. ) Az, ahogy bevontak az atomrobbanás élményébe, addig még egy játékban sem jelent meg. Egy egészen csodálatos dolgot mutatott meg és szimulált számomra: a halál érzését. Az utolsó pillanatokat. Ez azért nem sok programnak sikerült eddig...
Szóval itt van a potenciál benne. Csak meg kéne ragadni. S szerintem senkinek nem kell reszketnie itt a "művészet" szótól, mert egy csomó olyan filmet is fel tudnék sorolni, amit kajál a közönség, mégis van művészi értéke. (Mondjuk ilyen a Star Wars IV-V, vagy az Apokalipszis most moziváltozata /a rendezői azért már sokkal inkább művészfilm /, illetve a Keresztapa is. ) Tehát az egy, bocsánat a kifejezésért, faszság, hogy a művészet és a szórakoztatás nem fér össze. Igen, a sznobok ezt vallják a mai napig, de kit érdekel a véleménye az "ízlészsandároknak"? A játékok pedig ennek táptalajai. Hiszen elmerülsz bennük, jól szórakozol, mégis marad benned valami, ami miatt emlékezni fogsz rájuk. Ilyen az alább is említett Fallout vagy a Bioshock is. A Bioshockban kiválóan szórakoztunk? Ja. S hordoz magában többet a sztori és a program, mint amennyit a szemünkkel látunk? Igen, mert ez nem arról szól, hogy "Mész oszt lősz", hanem igen is tartalma van. Az ember legállatibb oldaláról mesél, s remélhetőleg felnyit egy-két szemet játszás közben/után, rádöbbentve, hogy miként NE csináljuk a továbbiakban. Hogy a formai dolgokról ne is beszéljünk: a rendkívül egységes, art deco stílus és a bizarr futurisztikus eszközök összehozása egy valóban egyedi és művészileg kiválóan megkomponált világot mutat.
Nos, aki ezt nem értékeli, az tényleg maradjon csak az "irodaasztalnál" és számolgassa a pénzét. Csak kérem, a művészi ambíciókkal rendelkező alkotók ne kövessék a példáját.
Amúgy szerintem mindezen nyilatkozata annak fényében is tök hülyeség, hogy a God of War szerintem pont, hogy egy nagyon is művészi értékkel rendelkező program. Sőt, az egész koncepció az. Már eleve a sztori szerintem kiváló, és emiatt is szeretnék majd egyszer játszani vele. De a görög mitológiának ez a rendkívül kreatív továbbgondolása sem éppen arról tanúskodik, hogy itt valami "csak szórakoztatás"-sal van dolgunk. Mondhatnám, velejéig posztmodern, de ezt gondolom sokan nem értik itt.
Úgyhogy én elismerem a tehetségét, meg minden, csak éppen nem szerencsés olyan dolgokról nyilatkoznia, amelyekhez nem ért. Bár, mint fentebb írtam, a God of War pont, hogy nem erről tanúskodik... Ezért is érthetetlen, hogy akkor miért kell így "lebecsülni" a videojátékokat...
Hopsz, ez elég tl;dr lett, de nem érdekel. Aki akarja, elolvassa.
Ott vna pl. a CoD 6, ami alapjaiban véve egy egyszerű játék, de a singleplayer zárójelenetén mégis egyszerre fagyott le az összes játékos. Komoly játékok igenis kellenek.
Számomra például nemcsak a Heavy Rain és társai művészi játékok, de a Bioshock(1), a Fallout, az Operational Art of War, GTA, WoW, Half Life, mert mindegyik (szinte) maradéktalanul megvalósítja azt, amit a műfajában tartalmilag elvárhatunk. Elismerem, hogy Jaffet csinált pár élvezetes játékot, de nem tudok azzal az emberrel egyetérteni, aki azt mondja, nincs szükség újításra (és a művészet maga az újítás).
Nattvardsgasterna, szerintem te azt sem tudod ki ez a fejlesztő, csak egy kommentje alapján leszólod. Grat!