A játék fejlesztését vezető Tore Blystad az OPM magazinnak adott interjújában elárulta: az eddigiekhez képest sokkal több statisztikát használnak, a számok pedig azt mutatják, hogy a játékosok 20 százaléka fogja látni a játék utolsó képsorait.
A probléma megoldására az egyik módszer az lenne, hogy az érdekesebb, izgalmasabb pályákat a történet elejére helyezik át, ezzel megragadva a játékosok figyelmét, ez azonban nem működik az Absolution esetében. Blystad elmagyarázta, hogy a pályákat szorosan összeköti a történet, így nehéz a sorrendet felcserélni, így inkább az újrajátszhatóságra feküdtek rá. A tesztelésekből kiderült, hogy a játékosoknak tetszik az, hogy többféle úton teljesíthetik a küldetéseket, ez pedig arra ösztökéli őket, hogy újra visszajöjjenek, s lássák, mit történik, ha más döntéseket hoznak.
„Sokkal több statisztikát használunk, mint régen, ami egyszerre jó és rossz is. Az átlagjátékos valószínűleg be sem fogja fejezni a játékot, ami nagyon szomorú. Az is lehet, hogy csak egyszer fogja végigjátszani, pedig a program azoknak szól, akik minden egyes pályát újra akarnak játszani, megszerezve mindent. A játék maradandónak készült, nem pedig egy egyszeri kalandnak.
Tudni azt, hogy csak a játékosok 20 százaléka fogja befejezni a programot, szörnyű, nagyon-nagyon szomorúvá teszi a fejlesztőket. Talán az embereknek nincs idejük belefektetni a befejezéshez szükséges órákat, vagy elvesztik az érdeklődésüket. Ez nem csak a Hitman: Absolutionre vonatkozik, hanem minden játékra.”
Tudni azt, hogy csak a játékosok 20 százaléka fogja befejezni a programot, szörnyű, nagyon-nagyon szomorúvá teszi a fejlesztőket. Talán az embereknek nincs idejük belefektetni a befejezéshez szükséges órákat, vagy elvesztik az érdeklődésüket. Ez nem csak a Hitman: Absolutionre vonatkozik, hanem minden játékra.”
A probléma megoldására az egyik módszer az lenne, hogy az érdekesebb, izgalmasabb pályákat a történet elejére helyezik át, ezzel megragadva a játékosok figyelmét, ez azonban nem működik az Absolution esetében. Blystad elmagyarázta, hogy a pályákat szorosan összeköti a történet, így nehéz a sorrendet felcserélni, így inkább az újrajátszhatóságra feküdtek rá. A tesztelésekből kiderült, hogy a játékosoknak tetszik az, hogy többféle úton teljesíthetik a küldetéseket, ez pedig arra ösztökéli őket, hogy újra visszajöjjenek, s lássák, mit történik, ha más döntéseket hoznak.
Mondjuk nekem is van jópár cím, amit csak megvettem, és nemhogy nem játszottam végig, de még csak fent sincs a gépemen, szóval én ezen a 20%-on nem csodálkozom.
Blystad szerint a Hitman Absolution-t viszont már önmagában is a 80% (!) abba fogja hagyni. Vagyis a 20% csak azért fogja végig játszani, mert nincs más???
Oké, eléggé eltekertem a dolog nyakát, de ez akkor is a játékipar legelcseszettebb propagandája...
Leginkább azért mert több játékot is tolok párhuzamosan és az egyiknél mindig elfogy a lelkesedés. Még, ha amúgy jó is. Így voltam a Company of Heroes-szal, a Far Cry-jal, de még az eddigi Hitman-ekkel is, meg még ki tudja mennyivel. Szánom-bánom és mindig ígérgetem, hogy majd egyszer befejezem, de ez csak ritkán sikerül.
Én is ezen agyalok, de biztos valami médiumokat használnak.
A Hitman meg instant get.