Egy kiegészítőtől ugyebár két dolgot vár az egyszeri játékos: 1. javítsa ki az alapjáték hibáit, 2. legyen benne még több küldetés, táp, ellenfél és hasonló finomságok. Essünk túl a feketepont kiosztásán: a Stunts & Effects az előbbi ponton hasal el. A filmstúdiók mindenapjait feldolgozó The Movies korrekt gazdasági szimulátor volt, mégis felemás sikert aratott, aminek elsősorban az volt az oka, hogy a játékmenet túlságosan szöszölősre sikeredett. Szinte mindegyik kritika azt kifogásolta, hogy az még rendben, hogy a filmeket és az épületeket meg kell teremteni (elvégre erről szól a játék), és az is belefér, hogy a sztárokat a Simshez hasonlóan pátyolgatnunk kell, de az már kicsit túlzás, hogy a stúdiónk „utcáin” eldobált szemét is hatással van a filmjeink minőségére, és ilyen okok miatt unalmas perceket kell töltenünk bokrok és dísztárgyak ízléses elhelyezésével. A program hibája volt az is, hogy túl kevés jelentkező kopogtatott a stúdiónk ajtaján (így sosem volt elég munkaerőnk például éppen a szemétszedésre), mások pedig azt kifogásolták, hogy a saját készítésű filmek nincsenek érezhető hatással a gazdasági részre (ezzel speciel nekem nem volt bajom). A fentiek fényében érthetetlen, hogy a készítők miért ragaszkodtak az alapjáték összes negatívumához (különösen, hogy nem több évi fejlesztőmunkát igénylő javításokat vártak a játékosok, inkább csak kicsit butítani kellett volna a programot). A piszlicsáré menedzseri feladatok tehát továbbra is bosszantják a játékost, a potenciális alkalmazottak pedig csak nem akarnak tömött sorokban érkezni (bár az alapjátékhoz letölthető Employee mod segít ezen, de ahogy láttam, néha összeakad a kiegészítővel, így ebből is meg kell várnunk a következő verziót). Ezen okok miatt a Stunts & Effects értékelése nálam a szép kerek 10 helyett 8,5-ről indult lefelé…

Akik vásárra viszik a bőrüket

…és ott meg is állt. Az újdonságok ugyanis olyan szép számban és minőségben érkeztek, hogy egyszerűen nem tudtam beléjük kötni. Mint az alcím mutatja, a kiegészítőben a kaszkadőrök és a speciális effektusok kapják a főszerepet, ami mindenekelőtt egy új egységtípus, a dublőr bevezetését jelenti. Dublőröket ugyanúgy gyárthatunk, mint filmes személyzetet: a megfelelő épület (ezúttal a kaszkadőriskola) felhúzása után az épület előtt jelentkező munkanélküliekből képzünk néhányat. Ezek után forgatókönyvíráskor lehetőséget kapunk arra, hogy kaszkadőröket rendeljünk az egyes színészekhez és jelenetekhez, majd amikor a kész forgatókönyvet bevisszük a szereposztó irodába, a kaszkadőrök posztjára is ki kell jelölnünk a megfelelő embereket.
Amikor aztán megkezdődik a forgatás, derék dublőrjeink sikerrel végrehajtják a veszélyes jeleneteket - vagy nem. Ez a jelenetek nehézségén kívül (aminek öt fokozata van) leginkább a dublőrök két fő tulajdonságától, a kaszkadőri képességtől és a kondíciótól függ. Előbbit mindenféle edzőtermek felhúzásával és használatával növelhetjük, utóbbit pedig rehabilitációval (erre is újabb épület szolgál, a kórház). Nyilvánvalóan a legveszélyesebb jeleneteket csak képzett és jó fizikumú dublőrre érdemes osztani, ellenkező esetben előfordulhat, hogy emberünk beszerez valami komoly sérülést, hónapokig nyomja a kórházi ágyat, ráadásul a jelenet sem sikerül. A sikerhez tehát törődés kell - így a kaszkadőrök szépen illeszkednek a The Movies játékmenetébe (bár kicsit még tovább bonyolítják azt), és természetesen a készítők játékban nyerhető filmes díjak között is kreáltak nekik néhány új kategóriát (legjobb, dublőrökkel készített film, ill. legjobb és legvakmerőbb kaszkadőr).




Nézeteltérések

A menedzseri teendők mellett a filmkészítési rész is bővült. Rengeteg új kosztüm, helyszín, apró beállítási lehetőség (például több szimulálható időjárásfajta) és jelenettípus kapott helyet a kiegészítőben. A jelenetek közül a legtöbb a kaszkadőri akciókat támogatja, és az eddig még nem látott helyszínek sem éppen romantikus szerelmes filmekhez készültek. Többek között dzsungelt, katonai létesítményeket és nagyvárosi utcákat találunk a díszletek között, továbbá olyan miniatűr városokat, amelyekben gond nélkül lefogathatjuk például a „Godzilla a viszkis rabló ellen” című kőkemény társadalmi drámát. Nagyjából a ’80-as évek után megkapjuk a „blue screen” és a „green screen” díszleteket is, amelyekkel egyszínű háttér előtt felvett jeleneteket másolhatunk digitálisan a filmjeinkbe. A döbbenetes mennyiségű - de eredetiség helyett inkább kilóra mérhető - új kellékre egy ötletes újítás, a szabad kamerakezelés teszi fel a koronát. Az alapjátékban többen kifogásolták, hogy csak előre beállított kameranézetek közül választhatott a játékos - a fenti újítás ezt orvosolja. Minden jelenetben megadhatunk A és B kamerapozíciót, majd a nézőpontot A felől a B-be tolhatjuk. Így nemcsak magunk választhatjuk meg, hogy hol álljon a kamera, de mozgathatjuk is a jelenetben. Ez az - első blikkre kicsit nehezen irányítható, de annál hasznosabb - opció rögtön megsokszorozta a korábbi jelenetekben rejlő lehetőségeket is, így a kiegészítő legjobb húzását tisztelhetjük benne. Egészen biztosan sűrűn használt attrakciója lesz a rajongói filmeknek (annak ellenére, hogy egy részletesebb tutorial elkelne hozzá a játékban).


Házimozi

A gazdasági szimulátor műfajában a látvány nem fontos különösebben, hát még egy gazdasági szimulátor kiegészítőjében - mégis, a fejlesztők az eddig sem ronda külcsínre is rátettek egy lapáttal. A címben szereplő effektek meglepően nagy számban láthatók a játékban (különösen a lángoló épületeket és robbanásokat tartalmazó jelenetekben), így az eddigieknél sokkal látványosabb és mozgalmasabb filmeket rendezhetünk. A hang és a zene pedig továbbra is olyan hangulatos és bájos, mint volt - de ezzel soha nem is szokott baj lenni a Lionhead-játékokban.

Írta: Stöki