Január óta visszatérő téma a hírekben, hogy a kalózjátékok a végnapjaikat élik, vagy legalábbis egyesek szerint afelé közelednek, miután nagyon kemény diónak bizonyult az Ausztriából jött Denuvo nevű másolásvédelem. Egyre több, AAA-kategóriás játéknak nyújt védelmet a rendszer, és láthatólag jó munkát végez, miközben a kalózok csak keseregnek, és egymást nyugtatgatva reménykednek abban, hogy majdcsak ezt is sikerült megkerülni. De miért van ennyi kalóz, és miért ilyen széles körben elterjedt a warez? Ha erre választ akarunk kapni, nézzük meg az illegális letöltések mögött álló hat leggyakoribb indokot.

Figyelem, általános példák jönnek! Akinek nem igen, ne vegye magára.

„Csak kipróbálom, hogy megy-e a gépemen.”

A leggyakoribb magyarázat arra, hogy miért fordulnak sokan a torrentoldalakhoz, és igazából, bizonyos szintig, érthető is. A demó, mint olyan ugyanis kihalt, és noha egyre gyakoriabbak az alfa- és bétatesztelések, ezekbe nem garantált a bejutást, a kifüggesztett gépigény pedig nem mindig tükrözi a valóságot az optimalizáció hibái és hiányosságai miatt. Tisztán logikus tehát, hogy ha a fejlesztőcsapat nem ad könnyen hozzáférhető próbaverziót, akkor azt a játékos magának teremti meg illegális letöltés formájában.

„Megnézem, hogy egyáltalán tetszik-e.”

Az előző ponttal összefüggő érvelés, a kettő pedig általában kéz a kézben jár, hiszen nem elég megnézni, hogy fut-e rendesen a játék, hanem azt is érdemes kideríteni, hogy milyen a játékélmény. Az indok azonban itt már azért gyengébb lábakon áll, manapság ugyanis elképesztő információbőségben van részünk, videók, előzetesek, tesztek, elemzések és élőközvetítések százai, ezrei állnak rendelkezésre, amelyek hathatós segítséget nyújtanak a vásárlást illetően -- már aki él ezzel.

„Nincs rá pénzem/túl drága.”

Természetesen mindenkivel előfordult már az, hogy pénzzavarban találta magát, és teljesen normális az, hogy nem lehet mindent megvenni, egy felelős ember azonban ezt nem úgy oldja fel, hogy elveszi, ami neki kell, aztán letudja, azzal, hogy, „bocsika, nincs pénzem, ne hari.” Ha nincs rá keret, vagy túl drága, akkor ott az akciót, nagyon sok esetben még egy félévig sem kell türelemmel lenni, azt meg igazán ne mondja már senki, hogy a nulladik napon kö-te-le-ző-en játszani kell.

„Utálom ezt a kiadót/fejlesztőt, tőlem nem kapnak pénzt!”

Az egyik kedvencem: „dögöljön meg a kiadó/fejlesztőcsapat, személyesen megsértettek (vagy valami hasonló), tőlem akkor sem kapnak pénzt, ha megfeszülnek… de azért első nap letöltöm a játékukat és szívesen játszok vele, mert annyira azért mégsem utálom őket, hogy kihagyjam.” Az aktuális Call of Dutynál ez nagyon jól megfigyelhető, megjelenés előtt látszólag ugyanis mindenki utálja, a torrentoldalakon viszont mindig élen szerepel. Milyen furcsa, ugye?

„Nem fizetek egy játékért sem! Pont.”

Ennyike. Kendőzetlen, őszinte hozzáállás, ami nem a fejlesztőkkel/kiadókkal szembeni gyűlölettel, pénz vagy próbalehetőség hiányával magyarázza azt, amit tesz. Nem, egyszerűen annyi a történet, hogy „ott van az interneten, ingyen, én meg letöltöm, majd hülye leszek fizetni.” És tényleg ennyivel el van intézve, teljesen másodlagos, még csak nem is tényező, hogy esetleg, netán támogatni a csapatokat, ha tetszik, amit csinálnak. Warez vagy semmi.

„Ez nem is lopás.”

Az önjelölt közgazdászok gyakran ismételt mantrája, miszerint, ha letöltök egy játékot, és ezért az égvilágon senkinek sem fizetek, az valójában nem lopás. Ezt általában azzal a párhuzammal magyarázzák, hogy ha kenyeret lopsz, akkor azzal elvettél egyet a készletből, amit már nem lehet többet eladni, de ha warezolsz, akkor csak egy másoldatot készítesz. A valóság ezzel szemben nagyon egyszerű: nem fizettél a készítőnek, de mégis élvezted, elfogyasztottad a termékét. Loptál. Nincs mit magyarázni ezen.

software-pirate.jpg

A különböző kommenteket és fórumokat olvasgatva ez a hat indok, vagy kibúvó, ha úgy tetszik, amit legtöbbször látni lehet, és világos, hogy sokan valóban azért fordulnak a torrentoldalakhoz, hogy a vásárlás előtt, úgymond minőségellenőrzést végezzenek, hogy kipróbálják, mire költik majd a pénzüket, ugyanakkor nagyon sokan vannak azok is, akik megrögzötten inkább lopják a játékait, és ha ez a téma előkerül (mint ahogy mostanában többször is) annak nem okoz gondot, hogy ezt megmagyarázza, a felsorolt pontok egyikével.

Az, hogy miért ilyen elterjedt a warez, az a hat kifogás sorai között található meg, nevesen annak keveréke, hogy a felhasználó nem eléggé tájékozott, nem bízik a fejlesztőben/kiadóban, nincs elegendő pénze, és úgy véli, hogy ebben semmi rossz nincs. Más szóval, éppen annyira a körülmények (játékipar, gazdaság, stb.), mint az egyéni elhatározások (azért sem veszem meg!) szüleménye a széles körben burjánzó warez, ezek a tényezők pedig egymással természetesen kölcsönhatásban is vannak.

A helyzetet persze árnyalja, hogy nehéz pontos adatokkal alátámasztani, hogy a warez árt-e az iparnak, illetve mindenképpen számítani kell az illegális letöltésekhez köthető ingyenes reklám erejével, a cikk témája azonban nem az volt, hogy a kalózkodás hatását vizsgálja (ezt itt fejtegettük, kimerítő hosszúságban), hanem az, hogy milyen okok állhatnak mögötte, hat, képzeletbeli figura magyarázatain keresztül.

Szerinted van még valami, ami a warezt magyarázhatja? Mit gondolsz ezekről az indokokról? Oszd meg velünk a kommentekben!