Már az Alien: Isolation bejelentésekor feltűnhetett az avatott szemnek, hogy a Sevastopol űrállomás „díszletei” igencsak hasonlítanak a Nostromo űrhajó belsejére, sőt, kívülről sem nagy a különbség az űrváros és a teherhajó vontatmánya között. Mindez persze ma, az érintőképernyők és vezeték nélküli adatkapcsolatok világában már igencsak retrónak hat. Olyannyira, hogy amikor Ridley Scott harminchárom év után visszatért az Alien-univerzumhoz, a Prometheus díszleteinél nem merte teljes egészében a Nostromo technikáját megidézni, holott a film cselekménye huszonkilenc évvel előzi meg az Alien történetét. A Prometheus sokkal modernebb hajó, mint a Nostromo (bár azért tegyük hozzá, az előbbi egy ultramodern kutatójármű, míg a másik egy űrkamion).
A Creative Assembly merészebb emberekből áll, mint Scott, ugyanis úgy döntöttek, hogy az októberben érkező Alien: Isolationban hanyagolják az érintőképernyőket és a hologramokat, visszatérnek a CRT monitorokhoz, az ormótlan billentyűzetekhez, a robosztus eszközökhöz. Jó példa erre a mozgásérzékelő, ami ugyan már kisebb és pontosabb, mint az Alien-féle változat (elvégre tizenöt évvel játunk Ellen Ripley kalandja után), de még nagyobb és pontatlanabb, mint az, amelyiket a tengerészgyalogosok használtak az Aliensben. Az alanti videó ezekről a díszletekről és eszközökről fest átfogó képet.
