A Call of Duty-játékok szép lassan süppedtek a teljes érdektelenség posványába, mégis az a helyzet, hogy minden évben leuralják az eladási toplistákat és több millióan veszik meg az aktuális epizódot. Hogy mi ennek az oka? 2024-ben már biztosan nem a single-player kampány, hiszen ez utoljára a 2019-es Modern Warfare rebootnál volt még valamennyire érdekes, utána viszont csak alibiként szolgált a multi mellett – a mélypontot épp a tavalyi Modern Warfare 3-mal érte el a széria. Pedig nem volt ez mindig így. Akadtak nagyon jól összerakott és izgalmas Call of Duty-kampányok az évek során, gondoljunk csak a World at War, az első Black Ops vagy a 2007-es Call of Duty 4: Modern Warfare történetére. A tavalyi felvonás, avagy a Modern Warfare 3 olyan mélyre lökte az egykor szebb napokat is látott franchise-t az érdektelenség mocsarában, hogy képtelenségnek tűnt abból a helyzetből felállni. A Treyarch és a Raven Software idén egy olyan játékot kellett, hogy összerakjanak, ami visszaadja a rajongók hitét a sorozatban.

A 90-es években mindenki... kémkedett?!

A Black Ops 6 az 1990-es évek elejére visz, méghozzá az öbölháború időszakába. Időrendben a Cold War és a Black Ops 2 után játszódik, a fonalat pedig 1991-ben az iraki-kuvaiti határon vesszük fel. A Szovjetunió szétesett, az öbölháború viszont újabb katonai konfliktust robbantott ki. Az 1991. január 16. és 1991. február 28. között, a Perzsa-öbölben zajló esemény a hidegháború paranoiáját szabadította az emberekre, így nem csoda, hogy a Cold War után a Black Ops 6 ismét egy csavaros kémthrillert szállít. A Cold War végén kiderült, hogy egy tégla lehet a CIA berkein belül, azonban Panamában minden félrecsúszott. Alex Mason és Jason Hudson meghalt, Frank Woods pedig tolószékbe kényszerülve éli tovább cseppet sem teljes életét, miközben Russell Adler az állam ellenségeként lett kezelve és jelenleg Washingtonban tartják fogva. Feltűnik a színen egy rejtélyes félkatonai alakulat, a Pantheon, akik látszólag mindenhol ott vannak, beépültek a legfelsőbb körökbe és a szándékaik egyáltalán nem békések. Woods emiatt új csapatot toboroz, méghozzá egy Bulgáriában található menedékházban. Főszereplőnk a szótlan Case, azaz William Calderon, egykori CIA-ügynök, aki a csapat többi tagjaival próbál rájönni, hogy ki vagy mi állhat a háttérben, miközben bejárják a fél világot. A Black Ops 6 sztorija nagyon jól ki lett dolgozva. Kellőképp csavaros, olyasmi, mint egy izgalmas kémthriller, ahol senkiben sem lehet megbízni és állandóan előkerülnek újabb kérdőjelek. A bolgár kastély a safe-house: itt tervezhetjük meg a következő küldetésünket vagy beszélgethetünk a többiekkel – a helyet még fejleszthetjük is.

Három szobát alakíthatunk ki, amelyek mindegyike különféle perkekhez juttat hozzá. Persze ezekért is fizetnünk kell, de itt jönnek képbe a küldetések. Az alap feladatokon túl mindig találunk mellékes tevékenységeket, akár csak annyit, hogy gyűjtsünk össze némi pénzt (ezeket a pályákon elszórva lehet fellelni). Emellett akad egy nagyobb, sivatagos térkép, ahol open-world módra kocsikázhatunk és fedezhetünk fel helyszíneket. Ez SOKKAL jobban működik, mint a tavaly Modern Warfare 3 esetében és picit jobban kinyitja a játék világát, ami mindenképp pozitívum. Emellett a kampányra jellemzőek a továbbra is agyonszkriptelt – de legalább piszok látványos – szakaszok, kellő mennyiségű lövöldözéssel és némi lopakodással, kémkedéssel egybekötve. Legtöbbször rajtunk múlik, hogy egy küldetést miként oldunk meg: lehet csendben osonva, de mindenkit halomra lőve is. Alapvetően a kampány kellőképp hosszú, persze ehhez az kell, hogy az ember ne legkönnyebb fokozaton szaladjon végig rajta – én nagyjából 8 óra alatt értem a végére.

Jópofa, hogy a karakterekkel lehet beszélgetni, bár nem sok haszna van az egésznek, de a sztori sokkal jobban összeáll, ha mindenkivel dumálunk hébe-hóba a safe-house falai között. Több visszautalást is kapunk korábbi Call of Duty-játékokra, akadnak popkult-kikacsintások (még egy Nine Inch Nails dal is hallható!), szóval a rajongóknak bőven okozhat kellemes perceket a kampány. Ha nem szaladtok végig rajta, hanem nehezebb fokozaton vágtok neki és végighallgatjátok az opcionális beszélgetéseket, esetleg alaposabban körbenéztek a menedékházon belül (ajánlom az UV-lámpát!), akkor ez egy abszolút korrektnek nevezhető egyjátékos élmény. Persze különféle bugokba itt is belefutni, illetve sokszor a társaink sem állnak a helyzet magaslatán, ha több ellenfél vesz körbe minket. Viszont ezek lassan már alap tartozékai egy Call of Duty-játéknak, a zavaró bugok többségét meg úgyis patchelik előbb-utóbb. Picit jobban zavart, hogy akad egy misszió, aminél a cucc átmegy egy az egybe a Zombies-ba. Ez egy picit megúszós, olcsó megoldásnak tűnhet, de legalább csempész némi horror mellékízt a végigjátszásba.

Galéria
Kattints a galéria megtekintéséhez!

Küldetés: teljesítve

A multira és a zombimódra egy külön cikket szánok, a kampány viszont simán berántott és vitt magával egészen a stáblistáig. Nem hinném, hogy akár csak egy Top 5-ös listába is beválogatnám valaha, viszont fényévekkel jobb, mint a tavalyi eresztés vagy a Modern Warfare 2, ahol a drogkartelles témát sehogy sem tudták érdemben kihasználni. Ezúttal végre nem azt érzi az ember, hogy a Warzone-ból lettek kivágva pályarészek, amiken tevékenykedni kell, hanem látszik, hogy elég időt és energiát tettek a sztoriba, ráadásul ismét kerültek be ismertebb személyek (például Bill Clinton vagy Saddam Hussein), a hollywoodi akciófilmeket megidéző jeleneteket pedig ügyesen fűszerezik a lassabb, kémthrilleres megoldások. Ebből a szempontból a Black Ops 6 tényleg korrekt és mindenképp előrelépés a 2023-as részhez képest, de nem szabad szó nélkül elmenni amellett sem, hogy nagyon sokan eleve a multiplayer miatt vették/veszik meg.

Erről – és a zombimódról – viszont majd egy következő cikkben olvashattok!