Ez az űrvárosépítés nagyon jó ötlet, csak éppen nem kivitelezhető. Több kérdés is felmerülne. Például: 1. A Holdon nagyon szélsőségesek a napszakok. Nincs légkör, ezért napközben több, mint 150 fokra forrósodik fel a talaj, és a talajmenti hőmérséklet. Az éjszakák viszont rettentő hidegek, sötétben mínusz 150 fokra csökken le a hőmérséklet. Milyen berendezések tudnák ezt az óriási hőingadozást napokig, hetekig elviselni meghibásodás nélkül? 2. Mivelhogy az ember a többi élőlényhez hasonlóan lélegzik, valamilyen módon biztosítani kellene az oxigénellátást. Sokan mondanák, hogy egyszerű, mert növényeket kellene felvinni. És? Üvegházakat nem lehetne építeni a Holdon, a nagy hőingadozás miatt, valamint a légkör, és ózonréteg hiánya miatt nagyon magas UV-sugárzás terheli a felszínt, ami ellen az üveg nem sok védelmet nyújtana. A növények pár óra alatt elpusztulnának. UV-sugárzás ellen csak egy speciális üvegréteg (ami a napszemüveglencsékben is van) tudna védelmet nyújtani. Igen, de az sötétséget, vagy félhomályt okozna, így a növények nem tudnának fotoszintetizálni, nem termelnének oxigént. Sőt, még el is pusztulnának, így az alapvető élelmet sem tudnák szolgáltatni. Persze az oxigénellátást mesterséges, kémiai úton is meg lehetne oldani. Tudósok ugyanis felfedezték, hogy vízből, és szén-dioxidból kémiai úton metanolt lehet előállítani, melléktermékként pedig oxigén keletkezik. A metanolt pedig lehet használni üzemanyagként. De ezen kívül az ivóvízellátás is problémát okozna, valamint az élelem biztosítása. Szerintem a Hold nem lenne alkalmas városok építésére, a Marson viszont lehetne, a feltételek ott sokkal kedvezőbbek lennének. (Például a Marson van víz jég formájában. Aztán, hogy iható-e, az más kérdés) Viszont a távolság jóval nagyobb lenne.

Lehet, hogy nagyon földhöz ragadt a fantáziám, de nehezen tudom elképzelni egy egyedi faj kialakulását. Vagyis ha van egy faj, akkor az szerintem része kell legyen egy valamilyen ökoszisztémának. A cápa hasonlata és a ragadozó szerepe itt kerülhet elő. Bármely földi életteret nézzük, vannak ragadozók és vannak zsákmányállatok. A ragadozók pedig specializálódnak az életformájuknak megfelelően, hogy fölébe kerekedhessenek a zsákmányuknak. Azt persze simán el tudom fogadni, hogy egy ökoszisztémában kialakul egy értelmes faj és végül egyedül marad (lásd az emberiség jelenlegi tendenciáját!). De akkor is valamely "állatvilágból" származik és magán viseli a fejlődése nyomait. Ez alól az lehet kivétel, ha egy értelmes faj tudatosan átalakítja önmagát genetikailag.

A fogakat csak példának írtam, nem szó szerint kell érteni. Teljesen mindegy, hogy a ragadozó fogakkal, villámokkal, vagy éppen valamilyen paranormális képességgel támad, a zsákmányállatokban ki fog alakulni ellene valamilyen védekező viselkedési forma és ezt a testi felépítésükkel is szolgálni fogják. Pontosan úgy, ahogyan a ragadozók testi felépítése viszont a hatékonyabb támadást, zsákmány-szerzést fogja szolgálni. Ahhoz képest, hogy a Föld szikla bolygó és a tengeri élőlények nem nagyon vannak úszásra kényszerítve, a cápák elég régóta sikeres élőlények. És a kopoltyúik elrendezése miatt szinte folyamatosan kell úszniuk, hogy meg ne fulladjanak. Ha pedig a földi óceán kitermelt egy ilyen hatékony ragadozót, egy gázbolygó légköre miért ne termelhetne ki? És ha már a tudományról beszélünk, meg más bolygók éeltformáiról, akkor van egy nagyon csúnya kérdésem. Miért kellene más világokban az életnek a DNS-en alapulnia csak azért, mert a Földön minden élőlényt ez határoz meg? Én igen egyszerű, földi hasonlatokat használok, de nem konkrét földi életformák átvetítéséről beszélek. A cápának megfelelő ragadozót én nem úgy képzelem el, hogy valamelyik gázbolygó sűrű légkörében lebvegve úszkál egy nagy fehér cápa. A hasonlat csak a cápa specializált ragadozó életformájára és az azt szolgáló testfelépítésre vonatkozik (ami idegen környezetben egészen más is lehet). A majmokra viszont térjünk vissza egy kicsit! Az egyik korai elődünk, Lucy lététől milyen messze volt az időben az első írás? Hiszen Lucy még alig volt több, mint egy mai csimpánz. Évmilliók múlva is biztosan ilyenek maradnának a csimpánzok, ha háborítatlanul fejlődhetnének tovább? Nem mernék rá megesküdni. De az ellenkezőjére sem, mert a fajunknak sincs rálátása ekkora időbeni távolságokra, nemhogy nekem. szerk: majdnem elfelejtettem! Japánban figyelték meg, hogy egymástól távoli, semmilyen kapcsolatban sem levő majom csoportok (igaz, nem csimpánzok) ugyanazokra a "felfedezésekre" jutottak, szinte azonos időben. A táplálékukat a tenger vizében mosták meg, hogy javítsanak az ízén. És a többi majomfajjal ellentétben télidőben a melegvizű források tavacskáiban kezdtek melegedni.

Ne légy türelmetlen a csimpánzokkal szemben! A mi őseink sem siették el a feltalálói munkát a régészeti leletek szerint. Társadalma egyébként az én véleményem szerint töb más fajnak is van. Ha a már emlegetett csimpánzokat nézzük, igen szervezettnek mondható hordákban élnek. Még arra is képesek, hogy a szomszédos hordák ellen háborút, szabályos irtó hadjáratot folytassanak. De az én szememben a farkasok, oroszlánok szigorú szokások alapján működő falkái is társadalmaknak minősülnek. Nagyon kezdetlegesek, de társadalmak. Viszont egyik sem képes a hosszútávú kommunikációra. Vagyis nem képes egy rég elhalt előd tudását megszerezni és azt egy adott helyzetben a saját hasznára fordítani. A lábasfejűek sem tanulják meg egymástól, hogyan kell például egy csavaros tetejű üveget kinyitni. Mindegyik rájön a titkára, de saját magától. Ezzel szemben te (bocs, hogy téged hozlak példának!) bemész a könyvtárba és akár évszázadokkal ezelőtt meghalt emberek gondolatait, felfedezéseit tanulhatod meg. És a tanultakat fel is tudod használni egy számodra teljesen idegen, ismeretlen helyzetben is. A gázóriások akár folyékony lakóival kapcsolatban még mindig fennáll a tengerre tett hasonlatom. Hiszen egy ilyen bolygó sűrű légköre igen csak hasonlíthat a mi tengereinkhez. Sci-fi rajongóként nem azért beszélek ezekről a dolgokról ilyen módon, mintha az én fantáziám időnként nem lódulna meg. De más az, ami "elképzelhető" és más az, ami meg is valósulhat. A folyékony idegenek ellen szól, hogy a földi tengerek igen optimális világában kezdett kialakulni a védekezést is szolgáló külső csontváz. Ha hatékonyabb a folyékonynak mondható test, akkor miért? Persze pontosan tudom, hogy az evolúció nem folyamatos fejlődést, az egyre jobb felé való haladást jelenti, hanem csak alkalmazkodást, ami néha akár visszalépés is lehet. De a szabályok ritkán változnak. Egy erős ragadozóval szemben védelmet kell kifejleszteni, különben megesz. Egy gyors ragadozóval szemben a gyorsaság és a manőverezés képessége segíthet. Ebből a szempontból a környezet lényegtelen. És ha elfogadjuk azt a tételt, hogy az értelmes lények az állatvilágból alakulnak ki, akkor valamilyen szinten az elődeiknek is alkalmazkodniuk kellett. De ha az alkalmazkodás a testi jegyekben merül ki, akkor nincs miért kifejlődnie az értelemnek. Mert lényegében az ember talán abban a leginkább egyedüláló a Földön, hogy szinte semmire sincsen specializálódva. Nem elég gyors a futása, elég gyenge a szaglása, nincsenek erős fogai-karmai. Mindezt valami egészen mással pótolta a fajunk az idők során.

Köszi a linket, de sajna, nem tudok angolul A lábasfejűek és a delfinek példája nagyon jó, de kihagytál egy dolgot. Az információk átadásának, megörökítésének a lehetőségét. Erre jelen pillanatban csak egy általunk ismert faj képes. Hangsúlyozom a jelen pillantot! Az értelem felé vezető úton egyébként sokkal előrébb tartanak közeli rokonaink, a csimpánzok, mert a környezet átalakításának egy igen fontos részét tudják. Eszközöket készítenek és használnak. Nem csak felhasználják, amit a környezetükben találnak,hanem a célnak megfelelően át is alakítják. Nem pattintanak kő eszközöket, de egy levelet lefosztanak a gerincére, mert az erősebb és vastagabb egy fűszálnál és csak úgy fér be a hangyabolyba. A delfinek roppantul tanulékonyak, de nem képesek átalakítani a környezetüket. információt bizonyítottan cserélnek egymással, de nem hosszú távon. Ugyanis az izlandi halászok időről időre nagy tömegben tudják kiirtani őket. Ha létezne a delfinekben valódi értelem, elkerülnék ezeket az irtó-hadjáratokat. A lábasfejűek is csak alkalmazkodnak, és a vadászathoz formálják a környezetüket. Nincs társadalmuk és információ cseréjük.

Bocs, de igazi lánctalpas élőlény nem létezhet, mert a természen nem ismeri a korlátlan számban teljesen körbe forgatható "alkatrészt". Ebben az esetben ugyanis kevés a karunknak megfelelő végtag forgása. A kerékhez, amely a lánctalp alapja is, egy folyamatosan terhelhető, körbeforgó valamire van szükség. A legközelebb a lánctalphoz a pingvinek járnak, amikor a havon-jégen a hasukon csúsznak. Vagy kisebb méretben a csigák. És ráadásul van egy eléggé szigorú meghatározása az értelmes lényeknek. Nem az ember leírásáról van szó! Nem tudom szó szerint ide idézni, de élőlénynek tekintik azokat a szervezeteket, melyek a környezetükben található anyagok és energiák felhasználásával biztosítják szervezetük müködését, képesek a regenerálódásra (gyógyulásra) és önmaguk újrateremtésére, vagyis a szaporodásra. Az értelemes lény ezen kívül még kell, hogy a szükségleteinek megfelelően átalakítsa a környezetét és valamilyen módon hosszú távú infármáció átadásra legyen képes. Valamikor felvetődött a szilícium alapú élet lehetősége is, mert a természet sok érdekességre lehet képes. Csakhogy a szén sokkal több fajta molekulát képes létrehozni mint a szilícium. A lebegő lényekkel kapcsolatban számomra az előbbi leíráson túl is van probléma. Egy bolygón nem valószínű, hogy csak egy-két faj alakuljon ki. Egy komplett ökoszisztémában, melynek az alapja a repülés (hiszen a feltételezés szerint olyan sűrű a bolygó légköre) lesznek repülő ragadozók is. Valahogy úgy nézhetne ki az egész, mint a földi tengerekben. De eddig még nem találtuk értelmes, civilizálódó lényeket a tengerekben, pedig nekik több idejük volt fejlődni, mint nekünk a szárazföldön.