Na álljon meg a menet....

Ezért mondom, hogy nem árt az írással foglalkozóknak legalább egyszer elolvasni a Helyesírás című alapművet...

A magyar nyelv fennálló szabályai értelmében az uralkodók neveit (királyok, császárok, hercegek, pápák) magyarosan írjuk: II. János Pál, XIV. Lajos, Ferenc József.

Már bocsánat, de ne beszéljünk zöldségeket; George Bush nevét nem fordítjuk le, mert ez a neve, így hívják (és nem is uralkodó...). Ha egy irodalmi műben azonban a szerző egy karakternek úgynevezett beszélő nevet ad, azt le kell fordítani, mert az olvasó, aki egy rohadt kukkot nem ért a nyelvből, nem fogja tudni, hogy miért vicceskedünk azzal például, hogy "Ghost szinte a semmiből jelent meg". Ezért fordítjuk le a Ghostot Szellemre. Az a fordító felelőssége, hogy eldöntse a kontextus alapján, az adott név a karakter neve-e, vagy beszélő név-e (játékok lokalizálásánál, már ha hivatalos, általában jár is az anyaghoz egy szószedet, amelyben fel van tüntetve mindez).

Az meg, hogy régen átírták a személyneveket, elavult, divatjamúlt dolog. Ennek maradványa a Verne Gyula, May Károly, Husz János, Luther Márton, Engels Frigyes, Kolumbusz Kristóf. Az érvényben lévő helyesírási szabályzat szerint az idegen személyneveket eredeti formában, mégpedig az illető nemzetisége szerinti írásmóddal írjuk: Jules Verne, Karl May, Jan Hus, Martin Luther, Friedrich Engels, Cristóbal Colón. Tudom, hogy utóbbi furcsa, de ez a szabály (bár a Civ 4: Colonization fordításánál inkább én is Kolumbuszt használtam, mert úgyse értené senki, ki az a Cristóbal Colón...)...

Természetesen, én is így szoktam eljárni. Néha a hajam tépem, mikor valaki kizárólag idegen szavakkal tömi tele a cikkeit / híreit, és kifejezetten örülök, hogy a Guruban ez ritka (tisztelet a kivételnek, ugye...).



Ezzel is maximálisan egyetértek. Ráadásul én jobban szeretem az általad felsorolt szavak magyar formáját, mert nem csak hogy könnyebb leírni őket (hehe), de sokkal szebbek is úgy... nehéz ezt szavakba önteni, szerintem érted, mire gondolok. A nagyképűség pedig sajnos manapság (is...) állandó rákfenéje az újságírásnak / blogolásnak, ezen én már meg se lepődöm.



Én is gyakran fordítok le neveket, helyszíneket magyarra az írásaimban, és nem érzem úgy, hogy ezzel bűnt követnék el. Ennyi erővel sohase használd, hogy Verne Gyula, sőt, a Kapitóliumot is sürgősen tessék elfelejteni, mert az ugyebár Capitolium....

Krúdy valóban nehéz, bár pl. a Vörös postakocsi szerintem zseniális mű, de kétségtelen, hogy a maga korában Jókai volt a "ponyva" . Egyébként a Huszárik-féle Szindbád az mestermű, amiben persze nagy szerepe volt Latinovitsnak, és hát ugye az a bizonyos velős csont evős jelenet ma már filmtörténeti momentum...

Egyetértek, Blarskerin, csak ugye mi May Károlyon meg Verne Gyulán nőttünk fel, Jókai ezek után jött "automatice", csak akkoriban nem volt még számítógép, a tévé vagy a mozi sem csábított olyan kínálattal, mint manapság, mi még "kénytelenek voltunk" olvasni, ha le akartuk kötni magunkat, vagy urambocsá családi körben játszani Gazdálkodj okosant... A "mozi" sokszor a házi büdös kis fém diavetítő volt, ráadásul még azzal is olyan filmeket néztünk, mint Mikszáthtól a Szent Péter esernyője...

Teljes mértékben egyetértek!!!! Én nem mondom magamat nagy point 'n click fannak, de mégis van egy pár cím amit imádok. Ha a második részben elakadtál, csak szólj nekem. Elég sokan azt mondják, hogy az első sokkal jobb, nekem mégis a második jött be inkább, de természetesen az elsőt is imádtam, imádom. Szóval, ha need help, és nincs kedved walkthrought keresni csak írj. Egyébként, ha szereted a jó kalandjátékokat, akkor ajánlom figyelmedbe a Verne Gyula könyv alapján készült Visszatérés a Rejtelmes Szigetre című játékot. Megéri az árát!