Nehéz volt megállni, hogy ne a már kissé klisés „Egyszer volt, hol nem volt” felütéssel kezdődjön a cikk, de végül csak sikerült. Szóval adott egy rettegett sárkány, akit Démonkirályként ismer a világ, mely felett mindent elsöprő erejével uralkodik. A tűzokádó fenevad egy nap végül egyenrangú kihívóra talál egy bátor hős személyében, aki ugyan küzdelmük során legyőzi őt, azonban életét megkíméli, és mindössze hatalmas erejének forrásától, szarvai egyikétől fosztja meg a sárkányt. A hős viszont ahelyett, hogy egyszerűen továbbállna, végigkíséri a Démonkirály felépülését, az együtt töltött napok alatt pedig a két egykori ellenség között barátság köttetik. Egy végzetes napon azonban a hős halálos sebesülést szenved, utolsó kívánságaként pedig arra kéri immáron barátját, a sárkányt, hogy viselje gondját újszülött lányának. A Démonkirály természetesen nem habozik, és szavát adja, hogy vigyáz a csöppségre, ami oda vezet, hogy az egykor kegyetlen zsarnokból aranyszívű, aggódó pótapává lágyul.
Így neveld az emberedet
Ha a felvezetés nem lett volna elég beszédes, a Nippon Ichi Software ezúttal egy interaktív mesekönyvet ütött fel előttünk, méghozzá szó szerint. A The Cruel King and the Great Hero minden egyes porcikájából sugárzik a meseszerű varázslat, a számos animáció és effektus pedig gondoskodik róla, hogy tényleg úgy érezzük, mintha egy életre kelt könyv oldalait barangolnánk be. A képek nem tudom, hogy mennyire adják vissza az élményt, de egyáltalán nem túlzok, mikor azt állítom, hogy a The Cruel King and the Great Hero a legszebb játékok egyike, amihez valaha szerencsém volt. A lélegzetelállító stílusban és részletességgel megrajzolt karakterek, hátterek és más elemek önmagukban is káprázatos látványt nyújtanak, ráadásul kiválóan megalapozzák a játék meseszerű hangulatát.
A játékban a tűzokádó pótpapa szárnyai alatt nevelkedő leányzó, Yuu szerepét ölthetjük magukra, akinek minden álma, hogy maga is nagy hőssé váljon. Sárkányapu ebben persze ugyan aggódva, de teljes szárnyszélességgel támogatja, és segít az aprócska leányzó edzésében, valamint minden este vérszerinti apjának hőstetteiről mesél neki, ahogy hatalmas teste ölelésében álomba szenderül. Yuu a hőssé válás útjára lépve bejárja a szörnyek birodalmának legkülönbözőbb vidékeit, miközben például egy rókának segít meggyógyítani a családját, elsimítani két törzs viszályát, és valóra váltani egy eltévelyedett királylány kívánságát. Kalandjai során a barátságos szörnyek mellett kevésbé jóindulatú fenevadak is keresztezik az útját, akiket körökre osztott összecsapásokban téríthetünk jobb belátásra, miközben szép lassan egyre magasabbra repítjük Yuu szintjét és erejét. Ezek a küzdelmek egyébként roppant mutatósak, letisztultak, a remek animációknak köszönhetően látványosak, valamint néhol mókásak is. Egy kiváló példa: Yuu tüzes csapásához a lángokat az állandóan a háttérből észrevétlenül figyelő pótapja leheli rá fegyverére, ha pedig épp nincs a közelben, akkor a leányzó egy pillanatra elcsodálkozik rajta, hol marad a tűz, majd végül anélkül csap le ellenfelére.
Kicsi lányból nagy hős
A helyszínek felfedezésre váró zónák hálózatából állnak, melyek számos kincsesládát, csapdát, mellékküldetést és más érdekességet rejtenek. Alapvetően itt jön elő a The Cruel King and the Great Hero kevés gyenge pontjának egyike, avagy az indokolatlanul lomha és lassú tempó. Yuu apró lábaival ugyanis roppantul lassan halad, így rendkívül sok időt emészt fel az egyébként nem is kifejezetten nagy zónák bejárása, amit tovább húznak a cammogás közben állandóan ránk támadó ellenfelek. Futni sajnos csak eléggé korlátozottan van lehetőségünk, illetve egyes tárgyakkal átmenetileg csökkenthetjük a felbukkanó szörnyek számát, de igazság szerint ezek sem sokat javítanak a helyzeten. Persze el lehet gyönyörködni a káprázatosan megrajzolt világban, de egy idő után azért kissé frusztrálóan hat ez a tempó, és az ismétlődő összecsapások sorozata.
A The Cruel King and the Great Hero egy imádnivaló mesekönyv, amit öröm lapozgatni. Varázslatos látványvilágával és hangulatával, valamint szerethető karaktereivel azonnal belopja magát bárki szívébe. Témájából és kihívásainak szintjéből adódóan akár tökéletes első szerepjáték is lehet egy gyermeknek, bár a magyar nyelv hiánya miatt a hazai közönség számára már kevésbé ideális erre a célra. Semmilyen tekintetben nem forradalmi vagy világmegváltó, azonban egyszerűen lehetetlen nem szeretni, és mindent egybevetve kellemes, könnyed kikapcsolódást nyújt. Lassú tempója persze próbára teheti egyesek türelmét, és nem is lesz feltétlen mindenki kedvence, de erősen ajánlott a műfaj, valamint a hasonló meseszerű kalandok kedvelőinek.
