Júliusi teljes játék: Gauntlet Slayer Edition

A nyári dögmeleget inkább vízpart mellett töltjük, nem a légkondis szobában, ugye?! Persze, azért ilyenkor sem jövünk le a szerről: mikor leszáll az est, és csillapszik a hőség, zúzhatunk egy keveset hajnalig, mondjuk a Gauntlet Slayer Editionnel.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én csak nagyon kivételes esetekben kezdek neki nyáron, fényes nappal játszani. S nemcsak azért, mert diákéveim leteltével, vakáció hiányában nincs rá időm, hanem mert pokoli kemenceként funkcionáló szobám helyett inkább a szabad levegőn, árnyékban vagy víz közelében hűsölök. Miután pedig agyilag is leszívott a hőség, este könnyed, kevesebb gondolkodást igénylő szórakozásra vágyom: valamilyen akció-szerepjátékra vagy multis mókára. Nos, erre a célra azt hiszem, tökéletes a Guru aktuális teljes játéka, az 1985-ös hack ’n’ slash, a kultikus Gauntlet 2014-es változata is, melynek Slayer Edition című kiadásával el lehet tölteni pár adrenalinban dús órát.

Ne törd a fejed – törd a zombikét!

A Gauntlet Slayer Edition elődjéhez hasonlóan nem annyira fifikás sztorijával gyötri elménket, hanem inkább pörgős játékmenetével edzi meg klikkelőizmainkat. Választható hőseink és ellenfeleink egyaránt a fantasy-világok ismerős szereplői, így találkozhatunk lomha, bár irtó nagy tömegben támadó élőhalottakkal, gyorsabb csontvázharcosokkal, orkszerű, drabális lényekkel, óriáspókokkal és persze démoni főellenségekkel is. Sokáig remélhetőleg nem fogjuk látni őket, mert ugye a hack ’n’ slash-ekben minél előbb, minél több döggel szeretnénk végezni, amit a Gauntletben is nagyon élvezni fogunk az egyszerű, de sokrétű, dinamikus harcrendszernek köszönhetően (a gyorsabb és keményebb alapcsapások, és a készségek mellett robbanó löttyöket és varázstárgyakat vethetünk be). A Torchlight- vagy a Diablo-sorozatból ismerős módon véletlenszerűen generált, kicsit egyhangú kazamatákban (jórészt a föld alatt, régi sírkamrákban, barlangokban) kalandozhatunk, s a továbbjutást csapdák és felkutatandó kulcsokkal nyitható ajtók akadályozzák.

Amúgy a Gauntlet nagy odafigyelést és jó taktikai érzéket igényel, mert bizony agyatlan hadonászással nem nehéz meghalni még könnyű fokozaton sem. A hőskorból ismerős séma szerint korlátozott számú életpont áll rendelkezésünkre, így a Diablo-játékoktól eltérő módon 1-2 halál után „game over”, és kezdhetjük elölről a pályát. Persze, ha ügyesek vagyunk, ezt a mennyiséget növelhetjük, mert egy skála töltődik a felkoncolt rosszarcúakkal arányosan, és ha elér egy maximumot, új életpontot kapunk. Életerőnket pedig a pályákon elszórt „grillcsirkék” elfogyasztásával tölthetjük fel – már, ha egy félrement csapás nem pusztítja el táplálékunkat. Retró a köbön.

„A kapzsiság egészséges” – mondja a gátlástalan Gordon Gekko a Tőzsdecápák című filmben, s az Arrowhead játékában ez az egysoros vezérelvünk lesz, mivel a pályákon összegyűjtendő aranyból tudjuk karaktereink számára a jobb cuccokat megvásárolni. Így a műfaj egyéb alkotásaival ellentétben végre nem értéktelenedik el a pénz, mivel nem a szörnyek dobják a világmegváltó kardot, hanem a nehézségi szinttel egyre növekvő számú, begyűjthető kincsekből vehetjük azt meg. Így a Gauntlet igazi kapzsiságszimulátor: karakterem már alig él, és a bizonyos pályákon fel-feltűnő, legyőzhetetlen Halál akar magához ölelni, de hát csak nem hagyom ott azt a pár száz érmét, amiből megvehetem a legújabb kalapácsomat?!

Hősködés

A Gauntlet nehézsége a választható karakterektől is függ, minthogy eltérő taktikát igényel optimális irányításuk. Az Arrowhead Studios nagyszerű munkát végzett e téren, mert annak ellenére, hogy sajnos a szerepjátékos elemeket minimálisra redukálták, nagyon markánsan különbözik a korábbi játékokból ismerős, választható négy figura (illetve egy ötödiket, a nekromantát egy DLC-vel kaparinthatjuk meg). A tank karakter itt a Harcos, aki elképesztően nagy bárdokkal és pörölyökkel aprítja az ellent, iszonyat sok életereje van, cserébe viszont lassú. Ezzel szemben a Valkyrie, az itteni paladin inkább védekező harcmodorban kimagasló, de még viszonylag ő is jól bírja és osztja is a gyors csapásokat. Az Elf a Gauntlet „rugó”-ja, aki Legolast is megalázó tempóban köpi a nyilakat, viszont jaj neki, ha beszorítják egy sarokba! S végül a Varázsló a legkülönlegesebb, egyben legproblémásabb figura, hiszen bűvész trükkjeit bonyolultabb kombókkal hívhatjuk elő, cserébe viszont apokaliptikus pusztításra képes, és a mágiának köszönhetően ütős védelmet is kialakíthat maga körül.

E négy karakter alapkészségeit a fegyverek és az aktiválható relikviák lecserélésével variálhatjuk. Például, ha a Harcos kezébe bárdot adunk, a Whirlwind képességgel forgószélként söpri le a térképről az ellenfeleket, míg, ha pörölyt kap, akkor húsklopfolóvá változtathatjuk karakterünket. A relikviák pedig külön gombbal aktiválható, megvásárolható tárgyak, melyek növelik a gyorsaságunkat, egy értünk harcoló lényt idéznek, sőt segítségükkel magunk mellé állíthatjuk az ellenséget.

Négyfős vállalkozás

A Gauntletben avatarjainkat pedig különféle játékmódokon keresztül tehetjük próbára, melyek közül a legizgalmasabb persze a többjátékos mód. Igaz, magányos harcosként is élvezetes és kellő kihívás játszani az Arrowhead Studios programjával, mert a kemény és szigorú, pályákra osztott kampány mellett egy „endless” és egy „colosseum” nevű játékmódot is tartalmaz. Előbbiben tulajdonképpen a Torchlightból ismerős módon végtelenített küzdelemben, zsinórban küzdünk végig a kampányéinál kisebb térképeket, és az itt összegyűjtött aranyat is elkölthetjük a cuccunk fejlesztésére. A „colosseum”-ban pedig az őrült Nero császár amfiteátrumában érezhetjük magunkat, olyan kemény és olyan sok ellenfél ront ránk nagyobb hullámokban, egy kis arénában – így itt csak igazán tápos karakterekkel lesz esélyünk.

Ami kár, hogy mondjuk a Left 4 Deaddel ellentétben nem helyettesíthetjük a többjátékos mód mások által irányított avatarjait mesterséges intelligenciával, így csak kooperatív módban kóstolhatunk bele a Guantlet csoportos csetepatéiba. A multi keretében kihasználhatjuk a karakterek előnyeit a többi osztály gyengeségeinek kompenzálásához. Így például tökéletes megoldás, ha a Valkyrie pajzsát maga elé tartja, az Elf mögüle sorozza a rosszarcokat, míg tankunk, a Harcos távol tartja őket, és a háttérből a kicsit lomha Varázsló szórja az égi áldást a szörnyek hordáira vagy a keményebb főellenfelekre. Tehát, ha találunk pár megfelelő partnert, a Gauntlet igencsak élvezetes hack ’n’ slash lehet a fülledt nyár hűvös estéire.

KÓDBEVÁLTÁS

A tartalomjegyzéknél lévő matricán található matricára nyomtatott kódsort nem a Steamen kell felhasználni, hanem a PC Guru Online kódbeváltó oldalán. Ehhez mindössze egy ingyenes regisztrációra van szükség, majd a belépést követően el kell navigálni a kódbeváltás oldalra, ott be kell ütni matricán található kódot, az eredmény pedig egy Steam-kód lesz, amit már beválthattok a Valve áruházában.

A matricán található kódot csak egyszer lehet felhasználni, de összesen tízszer lehet megpróbálni a beváltást, így ha elgépelsz egy karaktert, akkor sem kell félned, nem fog eltűnni a teljes játékod. Ha mind a tíz alkalommal hibás kódot adsz meg, a rendszer 24 órára letiltja a kódbeváltás funkciót, úgyhogy csak óvatosan! Ha problémát okozna a kódbeváltás, olvasd el a Kódbeváltás tudástárunkat a PC Guru Online-on!

AZ JÚLIUSI PC GURU 2016. 07. 7-TŐL KAPHATÓ AZ ÚJSÁGOSOKNÁL

ÉS A HIPERMARKETEKBEN.