Ez a rész nagyjából minden idők leglátványosabb sorozatepizódja volt. Pont. Erre kár is több szót fecsérelni. A többiről már beszélhetünk, mert biza van miről. Nem is szaporítom tovább a szót, vágjunk bele. SPOILEREK következnek.

A cselekmény ezúttal mindössze két szálon futott. Az egyik csatával nyitott, a másik azzal végződött. Kezdjük a nyitással, hadd legyen meg a kör nálunk is. Meereen ostrom alatt, Deanerys visszatért, és látszólag kissé elégedetlen Tyrion munkásságával, aki viszont meggyőzi, hogy mindez a szörnyűség pont arra bizonyíték, hogy jól csinálta a dolgokat. A mesterek azért támadták meg Meereent, mert az kezdett felvirágozni.

Sajnos azonban Dany-t fűti a bosszúvágy és esztelen öldöklésbe kezdene, ám Tyrion ezúttal is ésszel áll a dolgokhoz és olyan ajánlatot tesz, amit hősnőnk nem utasít vissza. Sárkányaival kicsit megritkítja a mesterek hajóhadát, lovasai a szárazföldön gyilkolászókat tizedelik meg, Tyrion pedig megöli a csatát kommandírozó három mesterből kettőt, hogy a harmadik hírét vegye annak, mi történik azokkal, akik felrúgják a vele kötött paktumot és kekeckednek a királynővel.

Ezután még befutott Theon és Yara, akik lemondva portyázó szokásaikról hűséget esküsznek Daenerysnek, így a Sárkányok Anyja rögvest két flottának is tulajdonosa lesz, amivel már elég nagy haderőt tud mozgatni, ráadásul a vízen sem sok mindenki állhat az útjába – ha csak Euron nem, de az még odébb van.

game-of-thrones-daenery-and-drogon.jpg

Ami ezt a szakaszt illeti, bár piszok látványosra sikerült és jó volt végre Tyrion elemében látni, a nagy képet tekintve az egész csata feleslegesnek bizonyult. A rabszolgák kérdése továbbra sem kardinális kérdés és nem is érdekes. Meereen ebben az évadban valószínűleg hátrahagyják, így túl sokat már nem foglalkoznak vele – azt, hogy minden rendben lesz majd, amikor elmennek, akár egy rövid monológgal is biztosítani lehetett volna, felesleges volt ehhez egy egész csata, ami ráadásul végül nem is foglalt magába konkrét veszélyt.

Persze, Dany-nek kellett a flotta, erre megy ki a játék a fene tudja hány rész óta. De már annyi kutyulás volt ezen a téren, felesleges volt ezt bevenni. Ha a készítők jobban átgondolják a dolgot, akkor nem gyújtják fel az első flottát az évad elején, és ahhoz hozzá lehetett volna csapni Yaráék hajóit. Kicsit olyan, mintha a készítők valami mást terveztek volna, csak aztán az nem jött össze, így hirtelen be kellett vonni egy másik flottilát, hogy meglegyen a létszám, amit valószínűleg sosem mutatnak majd. Ezen a ponton pedig az is elégnek bizonyulna, ha Yara beállít, és azt mondja: nesze, itt van ötszáz hajóm. Ugyanúgy kénytelenek lennénk elhinni, mint bármilyen más számot.

Ennek ellenére nagyon tetszett a csata az epizód elején, ütős volt Tyrion terve, a sárkányok akciója, de persze ez inkább csak egy kalandos közjáték a későbbi események felvezetéséhez.

Ez pedig Deres visszafoglalása. Hadd ugorjak előre, és emeljem ki az egyetlen dolgot, ami nem tetszett az egész szálból: Sansa elhallgatta Jon elől Kisujj és az Arryn-sereg érkezését. Amikor lecseszi Jont, hogy miért támad ilyen korán megfelelő haderő nélkül, nehezére esett volna közölni, hogy az erősítés úton van? Vagy legalább azt, hogy számíthat ilyenre. Ide kellett volna legalább egy párbeszéd, amiben tisztázzák, hogy Sansa nem tartotta vissza az információt egy komplett sereg létezéséről. Ebbe nyugodtan belefoglalhatták volna, hogy azért indul meg Jon, mert már nem várhat, meg egyáltalán nem biztos Kisujj befutása, stb. Így viszont nagyon hülyén jött ki a dolog.

Ezt leszámítva az egész csata szépen volt megcsinálva. Különösen tetszett, hogy minden alapos megbeszélés ellenére Jon egy emberi okból (Rickon halála miatti dühből) az egészet felrúgta. Igen, Jon elcseszte, már a legelején. De az emberei is, akik vakon követték. Hiába beszélték meg, hogy mit nem szabad, pont azt tették. És a csata ennek megfelelően alakult, elszabadultak az ösztönök, az indulatok, eltűnt a szervezettség, a tervek, maradt a végsőkig való küzdelem, ami nem elég ekkora túlerővel szemben. Ha Kisujj nem ér oda, Jon hibájából a csata elvész.

game-of-thrones-deadhill.jpg

Ramsay nem volt a helyzet magaslatán, mármint nem volt éppen egy finom taktikai manőverekkel operáló hadvezér, de hát ezt nem is vártuk tőle. Egy, ehhez ő ostoba, kettő, olyan túlerővel indult neki Jonéknak, hogy már a „sok lúd disznót győz” elv alapján is győzött volna. Az csak külön színesítette a történetet, hogy míg Jon a csatatéren aprított, addig Ramsay biztonságos távolból figyelt, és míg Davos nem kockáztatta sajátjai életét nyilazással, addig az ifjú Bolton gond nélkül feláldozta őket.

Itt jegyezném meg, hogy a fényképezés, a vágások, a trükkök, a kaszkadőrmutatványok, a koreográfia, a CGI, minden nagyon a helyén volt, sorozatban ilyen összetett szekvenciát nemigen láthattunk eddig. Külön öröm lesz megnézni a Blu-rayen a werkfilmeket.

Persze a csata előtt is volt egy nagyon fontos esemény: Davos megtalálta Shireen faragott szarvasát halálának színhelyén. Tekintetéből kiindulva nem jósolok már nagy jövőt Melisandre-nek.

Ami pedig mindennél fontosabb: megdöglött Ramsay Bolton! Joffrey halála óta nem vártam ennyire valakinek a kinyiffanását, és hála a készítőknek, pont olyan halált halt, amilyet érdemelt. Akárcsak Sansa, én is kedélyesen mosolyogtam, amikor szó szerint kutyaeledel lett.

game-of-thrones-ramsay-bolton-last-moment.jpg

És most már csak egy rész van hátra az évadból, úgyhogy kérem, tegyék meg tétjeiket, mi várható a fináléban, illetve azt se feledjétek el megosztani, hogy hogy tetszett ez a rész.