Áprilisi teljes játék: Alien Rage

Sokan a kilencvenes években kezdtük az akciójátékos pályafutásunkat. A Doom és a Quake bizony már akkoriban megfertőzött mindenkit – szinte alig voltak olyan játékosok, akik ne habarodtak volna bele a korai klasszikusokba. Az iparban is hasonló folyamat zajlott, hisz mindenki próbálta kiharapni a saját kis szeletkéjét az FPS-stílus óriásivá duzzadó tortájából. A játékosoknak később már elég volt néhány jól kitalált fegyver, tempós játékmenet, valamint pár hordányi agresszív, skulószivacs szörnyeteg, és bumm… mindenki boldog volt, mintha örökké tartana a karácsony! Persze a zsigeri „belső nézetű lövölde” mechanikák a mai napig köztünk járnak. A sztorit körénk varázsoló, a látványra gyúrt FPS-ek mellett továbbra is akadnak olyan héroszok, akik direkte a múltból táplálkoznak. Ott van például maga a Szőke Herceg, Duke Nukem, vagy horvát trónörököse, Komoly Samu, de a közelmúltban a lengyelek is szép kört futottak a Bulletstorm árkádosra fogott darálójával. Utóbbiban minden megvolt, ami miatt ezeket az elemi FPS-eket szerettük: menő antihős, hihetetlen pusztítás, fanyar humor és végeláthatatlan sorban érkező ellenfelek. 

DÜHÖS ALIENEK A CÉLKERESZTBEN

Nos, az Alien Rage tökéletesen illik az előzőekben felvázolt játékok sorába, sőt mintha csak a Bulletstorm eltitkolt kistesója lenne a program, amely lelkesen próbálja a bátyó trükkjeit ellesni. A sztori szerint a nem is olyan távoli jövőben járunk, amikor az emberiség már a mélyűr különböző pontjairól pótolja a nyersanyagkészletét. Ebben a jövőképben a Promethium számít az egyik legfontosabb energiaforrásnak. Planétákat éltethet és pusztíthat el az anyag, aminek bányászata felderítő szondák, majd az érkező kitermelő egységek segítségével történik. Persze másoknak is fáj a foguk az ilyesfajta értékes finomságokra, így hamar felbukkan a képben a Vorus faj, hogy kivegye a részét a Demos 875 aszteroidán talált zsákmányból. A békés együttélés-együttbányászás hosszú távon fenntarthatatlan; esetünkben épp az idegeneknél pattan el a húr. A kolóniánk elesik, a lények pedig beássák magukat a föld alá. A mi dolgunk az lesz, hogy a United Earth (UE) speciális egységeként behatoljunk az elfoglalt létesítményeinkbe, szembeálljunk az agresszív idegenekkel, és … és, nos, a sztorinak van egy kisebb fordulata, amit nem feltétlen szeretnénk ezen sorok között ellőni. Legyen elég annyi, hogy egy jó kis idegendarálós forgatókönyv közepébe csöppenünk, amely a sablonoktól sem riad vissza, és leginkább az űrgárdistás vonulat kedvelőinek lett kitalálva. A többieknek meg úgyis csak egy alibi eseménysorozatot jelent majd a történet, hogy újabbnál újabb randaságokat foghassanak célkeresztjükbe.

SEBES HENTELDE

Márpedig puskánk csöve előtt szinte mindig lesz majd olyan mazsola, aki ideális céltáblának számít. Az idegenek sokan vannak, és jellemzően egyszerre többen is támadnak. Az Alien Rage pályaépítészei próbáltak a rövid, de annál intenzívebb mini-csaták elve alapján dolgozni. Azaz kinyitjuk az ajtót, egy újabb terembe érünk, ahol négy-öt (olykor akár sokkal több) ellenfél várja, hogy elkapja a grabancunkat. Nekünk pedig mi más is lehetne a dolgunk, mint hogy a lehető legeffektívebben és leglátványosabban irtsuk ki a „sok mocskos rohadékot”! (Hogy a megboldogult Kretén magazinból idézzünk…) Effektíven, hiszen hősünk, marcona kinézete ellenére sem tűri a golyózáport, azaz elég pár másodpercig a tűzvonal kellős közepén szambáznunk, máris elszürkül a képernyő, és tölthetjük újra a checkpointot. Látványosan, mert a program külön értékeli (pontozza) a stílusunkat, ahogyan játszunk (…á la Bulletstorm). Oké, nem kell annyira komolyan kimunkált kombórendszerre gondolnunk, mint amilyenben Grayson Hunték lubickoltak, de a pontok mégiscsak ösztönzőként hatnak arra nézve, hogy fejesekre játsszunk, vagy felismerjük a pályán elhagyott Promethium konténereket. Ezeket felrobbantva szempillantás alatt megtisztíthatunk egy-egy elsőre nehézkesnek tűnő fojtópontot és be is zsebelhetünk egy kazalnyi jól megérdemelt pluszpontot. A bónuszokat gyűjtve a karakterünk fejlődik (perkeknek hívja ezeket a fejlesztéseket a program), így duplán lelkesedhetünk a hathatós küzdelemért. Steam-achievementek is vannak, így ezen a ponton is motiválhat minket a játék a változatos fegyverhasználatra és az ebből következő támadási taktikaváltásokra. Muszáj is neki ilyesfajta buzdítást felkínálni, mivel a pályák külleme a korlátozott díszlettár miatt hajlamos némi egysíkúságra. Viszont elég sokféle szörnyet kapunk majd az arcunkba, és színes fegyverarzenált ad a kezünkbe a játék, így ez is fokozza a változatosságot. Modernizmus a régi sulis tempó mellé igazítva: a játékban egyszerre két fegyver lehet nálunk, így tényleg érdemes megfontolni, hogy milyen szituhoz milyen mordályt viszünk magunkkal.

Tehát a dinamikus, árkádos fegyverjáték és az erőteljes nehézség az, ami kiemelkedik az Alien Rage standard jellegű játékmenetéből. Néhol már-már túl komolyan is veszik magukat a készítők, már ami a kihívás szintjét illeti, de a néhány igazán fejfájós főnökharcon, és a szintenként egy-két kemény dió kategóriába sorolható szobán túl azért szépen lehet haladni előre. Multiplayer van, több szerver is várja a hálózati harcosokat, azonban a játék korából fakadóan sem túl aktív a program közössége. Guru-harcosok! A ti feladatotok lesz, hogy felrázzátok a Demos 875 arénáit!

EGYSOROSOK? JÖHETNEK!

A készítők a klasszikus B-akciómozik hangulatát próbálták megidézni a tizennégy pályás kampányban, így állandóan megy a pofázás a rádión, csattannak a jobb-rosszabb egysorosok, kikacsintások vagy vitriolos szívatások. A játék kinézete sem gyenge. Bár érezni, hogy a Halo, a Killzone, a Gears, a Crysis és majd minden aktuális nagyágyú ott tanyázhatott a pályákat berendezők kedvencei között, azért a grafikusok tisztességesen megdolgoztak, hogy az Unreal 3 grafikus motor javát tegyék le az asztalra. A korábbi kiforrott technológiának köszönhetően a program viszonylag tisztességesen fut régebbi gépeken is, a látvány összhatása pedig az UE3-t használó programok magasabb ligái között foglal helyet.

Nem csodáljuk, hogy a fentebb is említett óriások mellett alig volt lehetősége kibontakozni a CI Games játékának, a Guru legfrissebb mellékleteként viszont keresve sem találhatunk jobb alkalmat arra, hogy néhány önfeledt órára lepihentessük az agyunkat, és belebújjunk egy űrgárdista (…űrügynök, űrkommandós, vagy mifene) bőrébe. Van, amikor ennyi is bőségesen elég az effektív kikapcsolódáshoz…

KÓDBEVÁLTÁS

A tartalomjegyzéknél lévő matricán található matricára nyomtatott kódsort nem a Steamen kell felhasználni, hanem a PC Guru Online kódbeváltó oldalán. Ehhez mindössze egy ingyenes regisztrációra van szükség, majd a belépést követően el kell navigálni a kódbeváltás oldalra, ott be kell ütni matricán található kódot, az eredmény pedig egy Steam-kód lesz, amit már beválthattok a Valve áruházában.

A matricán található kódot csak egyszer lehet felhasználni, de összesen tízszer lehet megpróbálni a beváltást, így ha elgépelsz egy karaktert, akkor sem kell félned, nem fog eltűnni a teljes játékod. Ha mind a tíz alkalommal hibás kódot adsz meg, a rendszer 24 órára letiltja a kódbeváltás funkciót, úgyhogy csak óvatosan! Ha problémát okozna a kódbeváltás, olvasd el a Kódbeváltás tudástárunkat a PC Guru Online-on!

AZ ÁPRILISI PC GURU 2016. 04. 14-TŐL KAPHATÓ AZ ÚJSÁGOSOKNÁL

ÉS A HIPERMARKETEKBEN.

A hátsó borító: