Néha a legegyszerűbb felfedezésekből születnek a legnagyobb találmányok. Így volt ez a Nintendo Game & Watch esetében is. Tekerjük vissza az időt, az 1970-as évek végén járunk. A videojátékok második generációja éppen csak megszületett, olyan gépek vannak a piacon, mint a híres Atari 2600, a Fairchild Channel F, vagy a Bally Astrocade. Ezek az otthoni szórakozást szolgálták, és bár a legsikeresebb közülük az Atari rendszere volt, azokat az unalmas perceket nem tudták elütni, amikor az ember nem otthon tartózkodott. A szórakozásra való igény egyidős az emberi történelemmel, minden kornak megvolt a maga „terméke”, akár az békés, vagy éppen véres volt… Az ókori görögök amfiteátrumokban szórakoztak, a Római Birodalom a „panem et circenses” elvét követve gladiátorküzdelmekben elégítette ki a népet, a középkor legnagyobb újítása a könyvnyomtatás, a 20. századé pedig a film mellett a videojátékok megjelenése volt.
1977-ben egy fiatal elektromérnök, Gunpej Yoko a japán Shinkanzen expresszen utazott, amikor látta, hogy egy vele szemben ülő üzletember az LCD kijelzős számológépének gombjait nyomkodta, hogy teljen az idő. Hogyan lehet ebből szórakoztató terméket fejleszteni? – ötlött fel benne a kérdés. A megvalósításhoz három év kellett, és ebből az ötletből született a Nintendo első, saját gyártású, hordozható játéksorozata, mely a Nintendo Game & Watch néven vált ismertté. A legelső cím, mely a Ball nevet viselte, 1980. április 28-án került a boltokba, és kb. negyed milliót el is adtak belőle. A fejlesztése azonban nem volt egyszerű. Egy ötfős csapat dolgozott rajta, a R&D1 részlegen belül. A Research & Development 1 alkalmazottja volt Jamamoto Masao, Kano Makoto és Izushi Takehiro. Kano Makoto volt felelős a gép tervezéséért, melybe szinte minden beletartozott: maga a játék és a játékmenet, a gép fedlapjának grafikája, a színe (a Green House zöld-fehér színt kapott, a Donkey Kong II barna-fehéret), és természetesen a csomagolás. Jamamoto a gépek programozását végezte, de abban az időben nem voltak elkülönítve az egyes részlegek. A tervező-részleg, a programozók, és a hardverfejlesztők gyakran összedolgoztak, így ha Jamamotonak új játékötlete támadt, egyszerűen átsétált a tervező csapathoz, és elmondta, hogy mit talált ki, és ha az ötlet mindenkinek tetszett, elkezdődött a megvalósítás. Hogy ez mit jelentett? Nem azt mint ma, hogy a hardverhez írnak egy programot. Maga a hardver tartalmazta a játékot, minden egyes Game & Watch játék önálló, egyedi hardverral rendelkezett, és ha az adott termék sebessége nem volt megfelelő, akkor a huzalozás változtatásával módosítottak azon. Ha a játék sebessége elérte a kívánt szintet, mehetett a tömeggyártásba. A legelső Nintendo Game & Watch játék (Ball) alapja egy teljesen közönséges számológép chip volt, melyet betettek egy LCD kijelző alá. Az LCD kijelző 72 részre volt felosztva, és mindegyik a játék egy-egy területének megjelenítésre szolgált. Néhányan úgy vélekedtek a cégnél, hogy modernebb technológiával kellene gyártani ezeket a gépeket, de Gunpej egyértelműen ellenezte ezt. A modernebb technológia magasabb árat és kisebb elem-élettartamot jelentett volna, de Gunpei a magas szórakozási élményt és a mindenki számára elérhető végfelhasználói árat tartotta szem előtt.
A játékmenet teljesen egyszerű volt, a Ball című játékban, ahogy a fenti képen is látható, a feladat a labdák elkapása volt a kis ember által. Azonban a teljes szériának volt egy apró hibája, nevezetesen az, hogy néha csalt. A Ball című játékban például előfordulhatott, hogy a játékos azt gondolta, hogy elkapta a labdát, de a kis gép ezt máshogy vélte. Ilyenkor pedig a játékosnak nem volt más választása, kezdhette a pontgyűjtést a nulláról. Egy-egy gép elkészítése nem vett igénybe sok időt. Maximum egy-két hónap alatt tömeggyártásba kerülhetett egy-egy játék, hiszen a Ball 1980. áprilisában, a második Game & Watch gép, a Flagman június elején, a negyedik pedig, mely a Fire címet viselte, július végén került a boltokba. Becslések szerint 1980-ban a Nintendo legkevesebb két millió kézikonzolt értékesített, mely a széria egyértelmű sikerét mutatta.
1981-ben megjelentek a szélesvásznú játékok, ezek pedig összetettebb játékmenetet nyújtottak, sőt, a Nintendo Game & Watch elindult a nyugatra, hogy meghódítsa az Észak-Amerikai játékosokat (természetesen Európában is megjelentek, sőt a szocialista Magyarországon is hozzá lehetett jutni egyes címekhez, horribilis árakon, főként a szürkeimportból). A nyugatra tervezett címek húzónevei olyan karakterek voltak, mint Popeye, Snoopy, vagy éppen Mickey egér. Ezeket minden amerikai és európai kissrác ismerte, és bár ezek későbbi játékszériákban is feltűntek, a Nintendo inkább ragaszkodott saját szellemi termékeihez, melyek között volt például Mario vagy Donkey Kong. Utóbbi lett egyébként a „Multi Screen“ széria legsikeresebb tagja, és egyben arról nevezetes, hogy ezen a gépen jelent meg a később elterjedt D-pad nevű, négyirányú kontroller és az ugrás gomb. A pici, LR-44-es elemek pedig elég hosszú üzemidőt biztosítottak ahhoz, hogy egy hosszabb út se fulladjon unalomba.
A Game & Watch Game részéről már meséltem eleget, de mit takart a Watch? Hát egy pici órát, amin bármikor lehetett ellenőrizni az időt. Ne feledjük, az 1980-as évek elején járunk, amikor a kvarcórák éppen kezdtek divatba jönni, és ezek bizony megfizethetelenül drágák voltak egy akkori geek számára (csak összehasonlításképpen: amikor Magyarországon megjelent az első ilyen jellegű óra, ami semmi más nem tudott, mint az időt mutatni, 70 ezer forintba került...). Ehhez képest egy Nintendo Game & Watch játékot elenyésző összegért meg lehetett venni, a fiatal pedig menő volt, mert LCD kijelzőn ellenőrizhette a pontos időt, illetve azt, hogy mennyit töltött el a játékkal.
A Nintendo Game & Watch széria 11 év alatt 59 különböző játékot élt meg, bár klónjai természetesen megjelentek. Ezeket a Szovjetunióban lehetett kapni az 1980-as évek közepén, az Elektronika márkanév alatt. A Nintendo ugyanakkor számos alkalommal kiadta a Game & Watch egyes címeit, például Nintendo DS-re, de az igaz meglepetést a Club Nintendo tagok kapták. A nagy N ugyanis a Ball születésének 30. évfordulójára elkészítette az eredeti játék limitált számú újrakiadását, melyet a Club Nintendo platina szintű tagjai kaptak meg, a Nintendo saját levelével, melyben a cég megköszönte ügyfeleinek elkötelezettségét.
A Nintendo Game & Watch széria egyes részeit manapság is meg lehet vásárolni az egyik legnagyobb piactéren, igaz, az árak elérhetik a több tízezres, esetleg százezres nagyságrendet, attól függően, hogy egy-egy játék mennyire ritka. Nekem is megvan még a Donkey Kong II és a Green House, de semmi pénzért meg nem válnék tőlük. Igazi retro élményt adnak, egy-két havonta előveszem mindkettőt, hogy újra megtapasztaljam gyerekkori élményeimet. Gunpej Yoko találmánya számtalan embernek okozott örömet a nyolcvanas években, a Nintendo Game & Watch sorozattal egyértelműen megszületett a kézikonzol kategóriája. Gunpej Yoko hitvallása, mellyel megalkotta a sorozatot, a Game Boy megjelenésével folytatódott, ez azonban már egy másik történet...
