A Mafia 3 háttere

A Gamescom egyik legfontosabb bejelentése a Mafia 3 leleplezése volt. Évek óta vártunk már erre a hírre, ám amit kaptunk, az sokaknak csalódást jelentett. A Hangar 13 műhelyében készülő játék a 60-as évek Amerikáját mutatja be, a lenyalt hajú, öltönyös gengsztereket pedig lecserélte egy, a háborúból visszatért veteránra, akinek szerepében azt a feladatot bízzák ránk, hogy döntsük meg a New Orleanst irányító maffia hatalmát és vegyük át az irányítást. A Mafia 3 mi tagadás, elég durva váltás a sorozat eddigi részeihez képest, az új felütés, a korszak illetve a helyszín megosztónak bizonyult, ám ha egy kicsit mélyebbre ásunk, remélhetőleg világos lesz, miért döntött így a csapat, és az, hogy miért ígérkezik izgalmasnak a jövőre esedékes játék.

A korszak

A 30-as, majd pedig a 40-es és 50-es évek után a sorozat harmadik része 1968-ba helyezi az akciót, amely egy kifejezetten fontos és eseményekben gazdag periódusa az amerikai történelemnek. A 60-as évek elején az ország lakossága az aranykorszak kezdetét várta, ám ez nagyon gyorsan szertefoszlott John F. Kennedy 1963-as merénylete után. Az évtized meghatározó jelensége a komoly, gyakran véres polgári megmozdulások voltak a tanulók, a nők, a feketék, a spanyolajkú kisebbségek és a homoszexuálisok részéről.

Mindennek az egyik nagy vonulata a fiatalság körében kialakult, az előző évtized normáit elutasító lázadás (ellenkultúra), illetve az egyre inkább vállalhatatlan Vietnami háború okozta kritikák háborúellenes tüntetések formájában való kibontakozása. Míg a másik, és talán még nagyobb mozgalom a fekete bőrű lakosság nevéhez fűződik, akik már az 50-es évek közepe óta küzdelmet vívtak azért, hogy eltöröljék az évtizedes egyenlőtlenséget, a rasszista alapokon nyugvó szegregációt, valamint kiutat találjanak az elhatalmasodott szegénységből. Egy 1964-ben, illetve egy 1965-ben hozott törvénnyel sikerült is kivívni a bőrszín, a vallás, a nem és a származás alapú diszkrimináció eltörlését, illetve a feketék a választójogukat is megkapták, a széleskörű rasszizmus azonban stabilan megmaradt. 

Az évtized legsúlyosabb esztendeje 1968 volt. Merénylet áldozata lett Martin Luther King Jr., az afroamerikai polgárjogi mozgalom vezetője és Bobby Kennedy, New York szenátora is. A lakosság körében egyre inkább világossá vált, hogy az egyébként roppant költséges és kilátástalan Vietnami háborút az Egyesült Államok egyszerűen nem tudja megnyerni, ami újabb lendületet adott a háborúellenes tüntetéseknek. Továbbá a rasszista alapú véres támadások és a tüntetések, amelyeket nem egyszer brutális rendőri beavatkozással próbáltak fékezni, nagyobb méreteket öltöttek szerte az országban.

A polgári megmozdulások az egykori rabszolgatartó déli államokban voltak a legerősebbek, és mivel a Mafia 3 a nagyszázalékban feketék által lakott New Orleansban játszódik, amely mindennek az egyik központi helyszíne volt, a történet során láthatjuk majd milyen hangulat uralkodott az utcán. Az első játékmenet-videóban vannak is jelenetek a fekete bőrű lakossággal szembeni rendőri rasszizmusra, de minden bizonnyal játékosokként is részünk lesz ebben. A főszereplő, Lincoln Clay ugyanis egy félvér karakter, ráadásul a Vietnami háborúból tért vissza, így a személye duplán is szúrhatja a szemeket -- arról már nem is beszélve, hogy maffiózónak áll.

A kultúra és a helyszín

Noha a 60-as évek meglehetősen puskaporos hangulatú volt részben a társadalmi átalakulások, részben pedig a Vietnami háború által keltett feszültségek miatt, a művészet szárnyalt. A materialisztikus szemlélettől való elmozdulás, a keleti kultúrák/vallások felé való nagyobb nyitottság valamint az ellenkultúra hatására elterjedt pszichedelikus drogok (LSD) spirituális vonulatokat hoztak magukkal.

A zenében az 50-es évek divatjával szemben hódítani kezdett a „Motown hangzás” és a „Brit invázió”, valamint a rock, a soul, a pop, a reggae és a blues is népszerű volt, természetesen a fiatalok körében. A Mafia 3 bemutatkozó videójában például Jimi Hendrix tálalásában Bob Dylan All Along The Watchtower számát, illletve az Animals House of the Rising Sun című klasszikusát hallhatjuk, de ebből az időszakból ott van még a Rolling Stones, Bob Dylan, a Doors, a Beatles és még számtalan legendás előadó/együttes, amelyik a 60-es években kezdte a pályafutását, vagy tört csúcsra, így autózás közben felcsendül majd tőlük egy-egy jól ismert dal.

Természetesen maga helyszín is érdekes. A jazz szülőotthonának tekintett New Orleanst 1718-ban, francia kolóniaként alapította Jean-Baptiste Le Moyne de Bienville, így jelentős méretű francia negyeddel büszkélkedhet a 900 négyzetkilométeres (a játéktérkép mérete még nem ismert), a Mississippi partján álló város. A klubokkal teli Bourbon Street (képünkön), a kúriákkal tarkított St. Charles Avenue, a festők kedvelt gyülekezőhelye, a Jackson Square és a gyönyörű Szent Lajos székesegyház a legszebb helyszínei eme hosszú és gazdag múltra visszatekintő városnak, ezek pedig egészen biztosan a játékba is bekerültek. Ezen kívül a város környéke, a közeli mocsaras vidék is érdekes, amit átszőnek az afrikai népmesék, nevesen a Voodoo történetek -- esélyes, hogy ez sem marad ki a Mafia 3-ból, esetleg egy LSD-trip keretében.

A maffia

Beszéltünk a korszakról és beszéltünk a kultúráról is, a szervezett bűnözésről azonban még nem esett szó, holott a játék nevében is ott a maffia. Nos, ez sem marad ki, New Orleansban ugyanis már az 1900-as évektől voltak maffiózók. A több korszakot és vezetőt is megélt New Orleans maffia hosszú ideig szépen elvolt többek között szesz- és drogcsempészettel, zsarolással, szerencsejátékkal és persze gyilkolással, ha valakit el kellett tenni láb alól. Riválisok nélkül és jó sok baráttal, ez az egyik legrégebbi és annak idején az egyik legerősebb amerikai maffiacsalád (ma már csak árnyékuk önmaguknak), az egyik prominens tagja pedig lehetséges, hogy a Mafia 3 történetének fő mozgatórugójához jelentette az inspirációt.

A sztori szerint a háborúból visszaérkezett Clay árvaként az utcán találja meg a családját, mégpedig három olyan alvilági alak formájában, akiket kisemmizett az olasz maffia: Cassandra a haitiakat állítja az oldalunkra, Burke az íreket hozza, míg a Mafia 2-ből visszatérő, láthatóan megöregedett Vito Scaletta olaszokkal erősíti célunkat, azt, hogy átvegyük a hatalmat a város felett. Na de, ki a keresztapa, aki mindent irányít?

A történelemkönyvek oldalait átlapozva egyetlen ember jöhet szóba, és ez Carlos Marcello. Emberünk 1911-ben, egy éves korában érkezett Amerikába, ahol felnőve, már fiatal korában a bűn útjára lépett, vezetőképességeit pedig korán megcsillantotta, tinédzserként ugyanis egy bandát vezetett, akikkel piti rablásokat követtek el New Orleans külvárosában. Felnőtt korára már a maffia tagja volt: beházasodott a Sylvestro „Silver Dollar Sam” Carolla által vezetett családba, feleségül véve Carolla kisfőnökének, Frank Todarónak a nővérét, majd Todaro alatt dolgozva a New Yorki Genovese família vezetőjével kötött egy megállapodást: Marcello játékgépeket csempész New Yorkból New Orleansba. 

A 40-es évek végére Marcello lett a New Orleansi illegális szerencsejáték de facto ura, és miután a Carollát kitoloncolták az államokból, rivális nélkül vehette át a keresztapai pozíciót, amit aztán 30 évig meg is tartott. Érinthetetlen volt, holott John F. Kennedy merényletének szervezésével gyanúsították és egyszer ki is toloncolták. A hatalma 1981-ben ért véget, amikor zsarolás, megvesztegetés és csalás vádjával elítélték -- hat évet töltött börtönben, majd életének utolsó éveit otthonában töltötte. 1993-ban halt meg.

Noha Marcello gengszterpályafutása nem ért különösebben drámai véget, könnyel elképzelhető, hogy a Hangar 13 fejlesztői őt vették alapnak a legyőzendő, nagy gonosz szerepére. Hiszen gondoljunk csak bele, a sorozat sosem másolta le hitelesen a helyszíneket, a digitális New Orleans is egy idealizált változata lesz a valóságnak, ilyen alapon pedig miért ne kaphatnánk egy átdolgozott Carlos Marcellót, akit nem az öregkor és az ezzel járó betegségek intéznek el, hanem a Mafia 3 főszereplője, Lincoln Clay. Tökéletes választás lenne, a klasszikus értelemben vett maffiózó, akit maga alá gyűr az új nemzedék, ezzel szimbolizálva magát a korszakot jellemző átalakulásokat is.

A Mafia 3 által választott korszakban, a helyszínben és az esetleges történelmi kapcsolatokban rengeteg lehetőség rejlik, mind a játékmenet, mind pedig a narratíva terén, más kérdés azonban, hogy sikerül-e ezt kihasználni. A Mafia 2 után sokakban jogosan megrendült a sorozatba vetett bizalom, és félő az, hogy egy újabb lapos akármit kapunk -- ugyanakkor hat év sok idő, elég ahhoz, hogy egy kreatív csapat feltöltődjön új ötletekkel (a Hangar 13 egy része egykor a 2K Czech gárdáját erősítette), a New Orleansra esett választásuk pedig arról tanúskodik, hogy nem félnek szembe menni azzal, amit a sorozattól elvárunk. Én óvatos optimizmussal várom a 2016 premiert, de természetesen a ti véleményetek is számít: 

Téged érdekel a Mafia 3? Vagy hidegen hagy a 60-as évekbe helyezett sztori?

A cikk a szerző, és nem a szerkesztőség egyöntetű véleményét tükrözi.